Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A montenegrói keresztények ódzkodnak a vakcinától, a helyi muszlimok nem


A Montenegrói Szerb Ortodox Egyház új vezetője, Joanikije metropolita (a kép közepén) a podgoricai Krisztus feltámadása szerb ortodox templomban 2021. szeptember 5-én

Egy évvel ezelőtt gyors egymásutánban két magas rangú ortodox pap halt meg Covid–19-ben, ami megrázta Montenegrót. Az ország vezető egyháza azonban ennek ellenére továbbra is bizalmatlan a vakcinával szemben.

A 620 ezres, kétharmadában ortodox keresztény vallású országban alacsony az átoltottság és magas a halálozási arány.

De még annak tudatában is, hogy decemberben megszigorították a járványügyi intézkedéseket, amelyek komolyan visszavetik a templomok és mecsetek látogatottságát, a szerb ortodox egyház helyi ága kerüli, hogy a hívőket az oltások felvételére sürgesse.

„Óvatosnak kell lennünk” – mondta II. Joanikije, a szerb egyház montenegrói és tengermelléki metropolitája, mielőtt december 1-jén kötelezővé tették az oltási igazolások ellenőrzését.

„Nem tagadunk semmit, amit az orvostudomány előír, csupán óvatosak vagyunk, mert a politika vagy valamilyen más érdek, vagy ki tudja, mi, minden alkalommal bele akar szólni” – magyarázta.

Amikor magyarázatot kértünk ezekre a szavakra, a montenegrói és tengermelléki metropolita hivatala nem akarta kommentálni az egyházi vezető megjegyzéseit.

A legtöbb hívő kitart a közös kanállal való áldozás mellett. A képen egy nyugat-ukrajnai fiú vesz részt a rítuson a Krilosz falubeli csodatévő Halisztka- (Isten anyja) ikonhoz történő zarándoklaton 2012. július 29-én
A legtöbb hívő kitart a közös kanállal való áldozás mellett. A képen egy nyugat-ukrajnai fiú vesz részt a rítuson a Krilosz falubeli csodatévő Halisztka- (Isten anyja) ikonhoz történő zarándoklaton 2012. július 29-én

A legtöbb orvos és tudós világszerte egyetért abban, hogy a tömeges Covid-oltási programok jelentik a legjobb eszközt a súlyos megbetegedések, kórházi kezelések és halálesetek megelőzésére. Továbbá tanulmányok szerint – bár az oltottak is továbbadhatják a vírust – a teljesen immunizáltak sokkal kisebb mértékben terjesztik a koronavírust, mint az oltatlanok.

Joanikije pátriárka szeptemberben foglalta el hivatalát, tíz hónappal azután, hogy elődje, Amfilohije metropolita koronavírus-fertőzés következtében meghalt. Amfilohije elöljárója, Irinej szerb ortodox pátriárka, akinek székhelye Belgrádban volt, de Montenegróban jelentős befolyása maradt, feltehetően Amfilohije temetésén kapta el a koronavírus-fertőzést, és nem sokkal később ő is meghalt.

A szerb ortodox egyházat akkor heves bírálatok érték, amiért maszk és egyéb óvintézkedések nélkül tartották a szertartásokat – köztük olyan kockázatos rítusokat is, mint a közös kanállal való áldozás.

Joanikije 2020 novemberében pozitív koronavírusteszt-eredményt kapott, és idén májusban beoltatta magát.

De az oltásszkepticizmusról és a Covid–19-összeesküvés-elméletek népszerűségéről ismert régió hívőinek, úgy tűnik, megvannak a saját elképzeléseik.

A montenegróiak mindössze 42 százalékát oltották be teljesen a május elején indult kampányban. Az ország százezer lakosra jutó hivatalos halálozási száma (374) a negyedik legmagasabb a világon Peru, Bulgária és Bosznia-Hercegovina mögött.

„Hallgass a tudományra!”

Valójában Montenegró három fő felekezete közül csak az egyiknek a vezetése támogatja nyilvánosan a védőoltást – és ezek a muszlimok.

„A mi felhívásunk az, hogy az emberek hallgassanak a tudomány szavára, és oltassák be magukat” – mondta a Szabad Európa balkáni szolgálatának Reis Rifat Fejzić, a Montenegrói Iszlám Közösség, egy évszázados múltra visszatekintő független vallási szervezet vezetője.

Szervezete sürgette a muszlim hívőket, hogy amint elérhetővé válik a vakcina, azonnal oltassák be magukat, még akkor is, ha az iszlám naptár legszentebb böjti hónapjában, a ramadán idején kell felvenniük az oltást. Ezzel haladóbb álláspontot foglalt el, mint például egyes nyugat-európai muszlim közösségek, ahol magas a bizalmatlanok aránya, vagy azok az irániak, akik a pandémia kezdetén egymás után vallási relikviákat csókolgattak.

Rifat Fejzić, a Montenegrói Iszlám Közösség vezetője Podgoricában 2015. július 25-én
Rifat Fejzić, a Montenegrói Iszlám Közösség vezetője Podgoricában 2015. július 25-én

„Hiszem, hogy az emberek jó része hallgatni fog a vallási méltóságok felhívására, és beoltatja magát” – mondta Fejzić.

Arról azonban, hogy az egyes montenegrói felekezetek között mekkora az oltást felvevők aránya, nem állnak rendelkezésre helyi adatok.

De a katolikus egyház – Montenegró harmadik legnagyobb vallási felekezete a lakosság 72 százalékát kitevő pravoszlávok és a 19 százalékát adó muszlimok mögött – szintén kerülte az oltás melletti kiállást. A helyi katolikus vezetés azt mondta, hogy „a hívők lelkiismereti szabadságukkal élve dönthetnek a védőoltásról”, amely a Vatikánnak a témával kapcsolatos állásfoglalását tükrözi.

Két katolikus egyházmegye a Szabad Európa balkáni szolgálatának a múlt héten azt mondta, hogy bár tiszteletben tartották a járványügyi intézkedéseket, azt a decemberben bevezetett szigorítást, hogy a templomba járóknak be kell mutatniuk az országos digitális Covid-igazolványt, már nem fogják betartani.

Azaz a katolikus papok nem fogják megkövetelni híveiktől, hogy „felmutassanak bármilyen dokumentumot vagy egészségügyi igazolást – mondták. Viszont – betartják a koronavírus elleni küzdelemre vonatkozó hasznos előírásokat” – tették hozzá.

„Hálásak vagyunk Istennek, mert Montenegróban egyetlen katolikus templom sem volt a fertőzés melegágya” – mondták az egyházmegyék.

Tagadás felülről

Montenegró az egyetlen olyan európai ország, amelynek miniszterelnöke, Zdravko Krivokapić volt mérnök professzor még mindig nem oltatta be magát. Bő egy évvel ezelőtt, miután lefilmezték, amint közös kanállal áldozik, emlékezetes módon azt mondta, hogy „ha van hited (…) nem fogsz megfertőződni az áldozás során”.

Egy hónappal ezelőtt, a napi fertőzések rekordközeli megugrása közepette Krivokapić azt sugallta, hogy magas az antitestszintje, és megismételte, hogy csak akkor veszi fel a védőoltást, ha az orvosa javasolja.

Zdravko Krivokapić montenegrói miniszterelnök a tőkebefektetésekről és a kormány Montenegró most elnevezésű beruházási programjáról beszél Podgoricában 2021. november 22-én
Zdravko Krivokapić montenegrói miniszterelnök a tőkebefektetésekről és a kormány Montenegró most elnevezésű beruházási programjáról beszél Podgoricában 2021. november 22-én

A Human Rights Action, egy podgoricai nem kormányzati emberi jogi szervezet a szeptember végén a Đurđevi stupovi-kolostorban tartott ortodox beiktatás után azt mondta: „A jelen lévő állami tisztviselők viselkedése, hogy figyelmen kívül hagyták az előírt jogi intézkedéseket, közös fellépés volt a jogállamiság és a józan ész ellen.”

Egy ilyen, a kormányzat magas szintjéről érkező szkeptikus üzenet mellett a vallási hatóságok játszhatnak kiemelkedő szerepet abban, hogy a vonakodó montenegróiak felveszik-e az oltást, vagy sem.

A helyi Defacto ügynökség novemberi felmérése szerint a montenegróiak körében a vallási közösségek élvezik a legnagyobb bizalmat - mintegy hatvanszázalékos a tetszési indexük –, őket követi a hadsereg és a rendőrség. A kormányba vetett közbizalom mindössze 41 százalékos.

Božena Jelušić, a parlament oktatási és tudományos bizottságának tagja megkérdőjelezi egyes vallási vezetőknek a jelenlegi egészségügyi válsághoz való hozzáállását.

„A nagy kérdés az, hogy a vallási szervezeteknek valóban tiszta lehet-e a lelkiismeretük most, amikor élet és halál között döntenek, hiszen hatalmas befolyásuk van arra, hogy legyőzhetjük-e a pandémiát – mondta Jelušić a Szabad Európának.

„Ez nagy kihívás a vallási intézményeknek, mert jelenleg ők döntenek arról, hogy tömegesen akarunk-e megbetegedni vagy tömegesen akarunk-e oltást kapni” – helyezte a felelősséget az egyházakra Jelušić.

Jelušić, az irodalom és médiaismeret professzora szerint az ország fő vallási közösségei „egyenlőtlen megközelítést” tanúsítanak az oltással kapcsolatban, ami tükrözi a tudományhoz való hozzáállásukat. „Egyes vallási vezetők úgy vélik, hogy a vallással ellentétben a tudomány nem feltétlenül bírja rá az embereket erkölcsös tettekre” – mondta.

A montenegrói hatóságok december 1-jén kibővítették azt az előírást, hogy az éttermekbe, kulturális és sporteseményekre, valamint vallási helyszínekre való belépéshez úgynevezett nemzeti digitális Covid-igazolványt kell felmutatni.

A bizonyítvány igazolja, hogy a kártyatulajdonos teljes mértékben be van oltva, az előző 180 napban felépült a Covid–19 betegségből vagy negatív lett a vírustesztje.

Írta: Andy Heil, a Szabad Európa podgoricai balkáni szolgálata munkatársa Lela Scepanovic jelentése alapján.
XS
SM
MD
LG