„Furcsa arra gondolni, hogy az életem egy olyan anyag néhány milligrammjától függ, amiről alig hallottam – írta Iulia Marin román újságíró Facebookon április 10-én. – Amikor azt mondom, hogy az életem, nem túlzok (…) Elértem egy olyan pontra, amikor már nem értem, mi a bajom és miért nem tudok működni. A depresszióm nem akar elmúlni, és kész.”
Ez volt Marin utolsó Facebook-bejegyzése. Alig több mint egy héttel később, április 18-án az oknyomozó riportjai miatt nagyra becsült, 32 éves újságírót holtan találták bukaresti lakásában. A vizsgálat szerint öngyilkos lett.
Halála, amely normális esetben bekerült volna a hírekbe, és a kollégák részvétnyilvánításai kísérték volna, sokkal ízléstelenebbé vált, és megmutatta, hogy Romániában milyen széles körben elterjedt előítéletek vannak a mentális problémákkal küzdő emberekkel szemben – a téma megvitatása még mindig tabu.
Újságíróként Marin ismert és elismert volt mélyreható és oknyomozó riportjairól, különösen a koronavírus-járványról és az ukrajnai háború hatásairól.
Bátran írt a közpénzekkel való visszaélésekről, a román társadalomban elharapódzó tudományos plágiumokról, és még az ellentmondásos online influenszer, Andrew Tate Hustler’s University című kurzusára is beiratkozott egy cikk erejéig. (Tate jelenleg házi őrizetben van Romániában. Miközben az ügyészek emberkereskedelemmel és nemi erőszakkal gyanúsítják, hónapok óta nem emeltek vádat ellene.)
Nyíltsága, valamint hirtelen és korai halála azonban nem váltott ki együttérzést újságíró-kollégáiból.
Victor Ciutacu, egy ellentmondásos televíziós újságíró, aki szembehelyezkedett Marin munkaadójával, a Libertatea napilappal, főműsoridőben jelentkezett a televízióban, és becsmérlő megjegyzéseket tett róla és munkájáról.
Két műsorában, amelyeket a konzervatív, România TV nevű kereskedelmi csatornán vezetett, ő és vendégei olyan megjegyzésekkel kommentálták a történetet, mint például: „Ezek a mentálisan zavart emberek médiatartalmakat gyártanak” vagy „Az elveszett lányt médiakísérletként reklámozták” és „Nem engedném, hogy mentális problémákkal küzdő ember dolgozzon nekem.”
A România TV nem csak Ciutacu és vendégei megjegyzéseinek lényegét támogatta, egyértelműbb vádakat fogalmazott meg. „Cătălin Tolontan főszerkesztő felelős azért, hogy Iulia Marint a halálba küldte, mert megengedte neki, hogy az általa vezetett kiadványnál dolgozzon” – áll a România TV április 22-i hivatalos közleményében, utalva Tolontanra, a neves újságíróra, akinek egy romániai éjszakai klubtűzzel kapcsolatos oknyomozó munkája kiemelt helyet kapott a díjnyertes és Oscar-díjra jelölt, Kollektíva című dokumentumfilmben.
A közleményben a România TV azt is írta, hogy Marinnak a kultúráról, az ökológiáról vagy a szabadidőről kellett volna írnia. „A romániai munkaügyi törvényeket és Iulia Marin orvosának tanácsát figyelmen kívül hagyva Cătălin Tolontan újságíró úgy döntött, hogy támogatja és bátorítja. Figyelmen kívül hagyta Iulia Marin szükségleteit, és olyan környezetben tartotta, amely agresszív cselekedetekre ösztönözte.”
Stigma az elmebetegek számára
Ezen felháborodva mintegy háromszáz médium, orvosi szervezet, civil csoport és közéleti személyiség írta alá a Ciutacu és a România TV elleni petíciót, mondván, a televíziós kommentárok „gyűlöletre és diszkriminációra uszítottak” a mentális betegségben szenvedőkkel szemben.
A petíció aláírói szerint Marin „elkötelezett és tehetséges újságíró volt. Integritását és szakmai ítélőképességét soha nem vonta kétségbe senki. Több éven át diagnosztizált és kezelt betegséggel küzdött, miközben továbbra is dolgozott, ahogyan Romániában több millió férfi és nő, akiknek különböző betegségeik vannak – a ráktól kezdve az idegbajon, a szívproblémákon át a cukorbetegségig vagy a bipoláris zavarig.”
„Romániában még mindig megbélyegzik a mentális betegséget, az érzelmi problémákkal küzdők mélységes szégyenérzetet élnek át” – mondta a Szabad Európának Cristina Dimitrescu pszichoterapeuta, a bukaresti Mind Help klinika igazgatója.
A Romániai Pszichológusok Szövetsége egyetértett ezzel, és nyilatkozatot adott ki, amelyben megjegyezte, hogy „a társadalom negatív hozzáállása és mérgező viselkedése a mentális zavarokkal küzdő emberekkel szemben megbélyegzéshez, diszkriminációhoz, többek között a munkahelyen való hibáztatáshoz, lejáratáshoz, sértegetéshez, »törléshez« és kritizáláshoz vezethet”.
Az egyesület szerint a román hatóságoknak „kötelességük, hogy törvények, közpolitikák és szankciók révén csökkentsék a mentális zavarokkal küzdő emberekkel szembeni előítéleteket és diszkriminációt, beleértve a munkához való hozzáférés biztosítását”. A médiának „erkölcsi kötelessége” van a közvélemény formálásában betöltött szerepe során – tette hozzá az egyesület. „A média által meghatározott hangnem ösztönözheti vagy elriaszthatja a stigmatizálást.”
Április 27-én a Nemzeti Audiovizuális Tanács, az ország médiafelügyelete százezer lej (21.729 dollár) bírságot szabott ki a România TV-re – a testület által valaha kiszabott legnagyobb bírságot és a törvény által megengedett maximumot.
Ceaușescu „betiltotta” a pszichológiát
A mentális betegségben szenvedőkkel szembeni megértés hiánya és a diszkrimináció még mindig elterjedt Romániában. A domináns ortodox egyház, amelyhez a románok 85 százaléka tartozik, nem hajlandó megfelelő temetést tartani azoknak, akik önkezükkel vetnek véget az életüknek, csak azt engedélyezi, hogy a temető sarkában hantolják el őket.
A katolikus papok korábban világszerte nem végeztek temetési szertartást az öngyilkos áldozatoknak, de ezt a tilalmat az egyház a nyolcvanas években hivatalosan feloldotta. A protestánsok általában lazábban kezelik az öngyilkosok temetését.
A mentális betegségekhez való jelenlegi romániai hozzáállás gyökerei a kommunista korszakra vezethetők vissza, amikor Nicolae Ceaușescu diktátor 1972-ben törölte a pszichológiát a középiskolai tantervből, 1977-ben pedig az egyetemi tanszékekről, válaszul arra, amit ő és felesége a kommunizmus ideológiai fenyegetésének vélt. A gyakorló pszichológusokat arra utasították, hogy fogadják el a népszerű kortárs pszichológiai elméletek marxista szemléletét, a másként gondolkodókat pedig bebörtönözték. 1982-ben Ceaușescu odáig ment, hogy kitiltotta a pszichológia szót a hivatalos szótárból, és betiltotta a nemzetközi szakmai együttműködést.
A forradalom után, 1990-ben újraindult a pszichológia oktatása az egyetemeken, „ezért van szükség most az oktatásra” – mondta Dimitrescu pszichoterapeuta. (Bár fontos különbséget tenni az emberi viselkedést és elmét kutató pszichológia és a mentális betegségekkel foglalkozó pszichiátria között.) Az utóbbi években nagyobb nyitottság és megértés tapasztalható a depresszió, a feldolgozatlan traumák és más mentális betegségek iránt, különösen a nagyvárosokban, ahol rengeteg pszichológus és pszichoterapeuta kínálja szolgáltatásait.
Növekvő tudatosság
Június 8-án felakasztotta magát a 43 éves Stephan Pelger román divattervező, akinek ügyfelei között volt Carmen Iohannis, Klaus Iohannis román elnök felesége. Marinhoz hasonlóan ő is nyilvánosan beszélt arról, hogy évek óta depressziótól és álmatlanságtól szenved.
„A mentális betegségekkel kapcsolatban egyre nagyobb a tudatosság, különösen a fiatalabb generáció körében. Ez egy egészséges új generáció jele” – mondta Dimitrescu.
De ez önmagában nem elég – hangoztatta –, és sürgette az államot, hogy tegyen többet. „Az állami egészségügyi szolgálatok nem kínálnak ingyenes pszichoterápiát, kivéve ha gyakorló pszichiáterrel vagy neurológussal van szerződésük. A pszichiátriákon a kezelés a gyógyításon alapul, pszichoterápiát leginkább azok a betegek kapnak, akiket kábítószerrel való visszaélés miatt kezelnek.”
Ennek ellenére egyre nagyobb igény mutatkozik szolgáltatásai iránt – mondja –, különösen a koronavírus-járvány óta, amikor az orvosok és más szakemberek egyre gyakrabban fordultak hozzá kiégés miatt.
Mivel a mentális egészségről való nyilvános beszéd tabu, Marin részletes, nyers és szívből jövő leírásai saját szenvedéseiről kirívóan szemléletesek. Erre Romániában ritkán van példa.
„A harmadik öngyilkossági kísérletem. Három év alatt. Évente egy. Különböző kezelések. Különböző lelkiállapotok. Mánia, hipománia, depresszió, szorongás. Ezek a szavak semmit sem jelentenek, ha nem tapasztaltad meg” – kezdte egyik bejegyzését, amelyet a kórházból írt 2022 októberében Facebookon.
Április 1-jén optimistább üzenetet tett közzé, amelyben azt írta, hogy jobban érzi magát, mint évek óta, és reménykedik. Április 10-én azonban úgy tűnt, hogy visszaesett. Ez volt utolsó Facebook-bejegyzése. „Nehéz nem feladni. Az ötödik vagy hatodik antidepresszáns kevesebb mint négy év alatt új reményekkel, és eddig mellékhatások nélkül. De vajon csak egy újabb csalódásra várok, placebohatásra, ki tudja?”
Miután nyolc nappal később holtan találták, a Libertatea független vizsgálatot rendelt el az ügyben. „Reméljük, hogy a (…) vizsgálat véget vet a Iulia Marin tragikus halálával kapcsolatos, a nyilvánosság előtt megjelenő abszurditások burjánzásának” – mondta Mihnea Vasiliu, a Ringier Romania vezérigazgatója. (A kiadó tulajdonosa a zürichi székhelyű Ringier Axel Springer Media AG.)
Sok román reméli, hogy Marin halála nem volt hiábavaló, hiszen segített megtörni a mentális egészséggel kapcsolatos tabukat.
Eduard Motoescu pszichiáter elmondta a Szabad Európa román szolgálatának, hogy „a hangja valószínűleg segített a mentális betegségek megbélyegzésének megszüntetésében. Egyszerűen mondta ki a dolgokat, ami segített abban, hogy az emberek természetesebb és könnyebb módon érezzék át, amit ő.”
„Iulia kinyitotta előttünk az ajtót, hogy ránézzünk a körülöttünk élőkre” – mondta.
