Egy orosz katona öngyilkos lett nem sokkal azelőtt, hogy visszatért volna az ukrajnai frontra, ahol egy rokona szerint a 34 éves önkéntes első szolgálata „nagyban hatott a pszichéjére”. Egy amerikai katonai elemző arra figyelmeztet, hogy valószínűleg „komoly válság várható a háború orosz veteránjainál”.
Alfred Galimov május 21-én tért vissza a tatárföldi Volga menti Naberezsnije Cselnibe, abba a lakásba, ahol barátnőjével élt. Mindez azután történt, hogy egynapos katonai gyakorlaton vett részt a köztársaság fővárosában, Kazanyban.
A férfi az Alga zászlóalj tagja volt, egy olyan egységé, amely főként Tatárföldön toborzott férfiakból áll. A 34 éves Galimovot – öt hónapos pihenője után – bármikor visszaküldhették volna az ukrajnai háborúba.
Aznap este SMS-ben kért egy rokonától kétszázezer rubelt (777 ezer forintot), ami a régióban az átlagos havi fizetés közel négyszerese. Furcsa kérés volt ez egy háborúba készülő katonától.
Másnap reggel Galimovot felakasztva találták a fürdőszobájában, nyilvánvalóan öngyilkosságot követett el.
Nem hagyott üzenetet, de a Szabad Európának nyilatkozó egyik rokona szerint Galimov aggódott a visszatérés miatt a frontra. Lehet, hogy a pénzt megvesztegetésre szánta, hogy kimentse magát a szolgálat alól – vélte a rokon.
„Láttam, hogy nem akar visszatérni a háborúba” – mondta az illető, aki a téma érzékenysége miatt névtelenséget kért.
Miközben tovább nő a halálos áldozatok száma 16 hónappal azután, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, mindkét oldalon sok túlélő katona szenvedett traumát a folyamatos lövöldözés, a szétroncsolt testek látványa és a bármikor bekövetkező haláltól való félelem miatt. Ukrajnában sok civil is átment ezen.
Bár eddig kevés öngyilkosságot elkövető orosz katonáról érkezett hír, a szakértők szerint ez részben annak tudható be, hogy a családok és a hadsereg megpróbálja eltitkolni az eseteket. Mindenesetre csak idő kérdése, hogy a harcosok és a háborús veteránok mentális egészségi gondjai mikor válnak komoly problémává.
„A hosszú bevetési időtartamok, a nem megfelelő mentális egészségügyi ellátás a pihenőidő alatt, a bevetés végének bizonytalan időhorizontja, emellett a rossz szolgálati körülmények és a magas veszteségek – szerintem elég valószínű, hogy ez egyeseket öngyilkosságba hajszol” – fejtette ki a Szabad Európának Dara Massicot, a Rand Corporation, egy amerikai székhelyű agytröszt vezető politikai kutatója.
„Valószínűnek tartom, hogy komoly válság várható a háború orosz veteránjainál” – mondta.
Határozatlan idejű szolgálat
A régóta az élettársával és gyermek nélkül élő, futárként dolgozó Galimov alig tudott megélni fizetéséből, amikor 2022 nyarán önként jelentkezett az Alga zászlóaljhoz egy négy hónapos ukrajnai bevetésre. A családja ellenezte, de a felajánlott fizetés, amely elérhette volna akár a havi 195.000 rubelt (755 ezer forintot), végül győzött.
Abban az időben, néhány hónappal a teljes körű invázió kezdete után az orosz erők lassan teret nyertek Kelet-Ukrajnában, és túlhaladtak azon a donyecki területen, amelyet Moszkva segített a Kijev-ellenes szeparatista erőknek elfoglalni a 2014-ben kirobbant konfliktus után. Az állami televízió eltúlozta az orosz hadsereg sikereit, miközben lekicsinyelte a jelentős veszteségeket, így sok önkéntesnek irreális elvárásai voltak ki a háborúval kapcsolatban.
Két hónappal Galimov kommunikációs tisztként történt bevetése után az ukrán hadsereg erőteljes ellentámadást indított, északkeleten és délen szétzúzta az orosz erőket, jelentős területeket foglalva vissza.
A létszámhiánytól szenvedő Oroszország válaszul tömeges sorozást rendelt el, és ideiglenesen megtiltotta a szerződéses és önkéntes katonáknak, hogy elhagyják a szolgálatot. Galimov négy hónapos vezényléséből hat hónap, immár határozatlan idejű szolgálatának csak az első szakasza lett.
Januárban más emberként tért haza szabadságra – mondta a rokona.
„A háború nagy hatással volt a pszichéjére. Rosszkedvűvé vált. Úgy éreztem, hogy magába zárkózik, de soha nem gondoltam volna, hogy öngyilkossággal végződik” – mondta.
A rokonával folytatott SMS-üzenetváltásban Galimov világossá tette, hogy szembesült a háború borzalmaival és nélkülözéseivel. Elmondta, hogy az ukrán erők által egy meg nem nevezett helyen elkövetett támadást követően segített evakuálni zászlóalja sebesült és valószínűleg halott tagjait, bátorságáért kitüntetést kapott.
Galimov szolgálata alatt az Algát olyan területeken vetették be, ahol heves harcok folytak, délen a regionális főváros, Herszon, keleten pedig Liszicsanszk környékén. Ukrajna novemberben visszafoglalta Herszont, amikor az orosz erők hónapokig tartó súlyos összecsapások után visszavonultak a Dnyeper folyó keleti partjára.
Tatárföldön olyan pletykák terjedtek, hogy az Alga – ami tatár nyelven azt jelenti, hogy Előre – súlyos veszteségeket szenvedett. A számokat nehéz megtudni – az állam nem közli –, a Szabad Európa azonban húsz halottat tudott megerősíteni a mintegy hatszáz katonából álló haderőből.
Januárban, miután Galimov visszatért szabadságra Oroszországba, az Algát a Donyecki területre, Vuhledarba küldték, ahol a következő hónapban az ukrán erők szétverték őket egy kegyetlen csatában, amelyben a jelentések szerint sok tagjuk meghalt. Néhányuk holttestét azóta sem találták meg.
A februári kudarcot megelőzően a zászlóalj tagjai elégedetlenek voltak a körülményeikkel.
Egy novemberi levélben arra panaszkodtak, hogy hiányoznak a járművek, a kommunikációs eszközök, a téli ruházat, a lábbeli és az élelmiszer-ellátás. A rokonának küldött SMS-ben Galimov az élelemhiányra is panaszkodott, azt írta, hogy időnként több egymást követő napon is éhezett.
Két katona, aki Galimovval nagyjából egy időben csatlakozott a zászlóaljhoz, engedély nélkül tért haza, és azt követelte, hogy engedjék el, mivel kitöltötte az eredeti, négy hónapos szerződését. Kérésüket azonban egy kazanyi bíróság áprilisban elutasította.
Márciusban, egy hónappal a vuhledári vérfürdő után az orosz hadsereg nyolc tatárföldi katona ellen indított eljárást dezertálás miatt. Összesen hat ilyen ügyet indítottak 2022-ben a régióból származó katonák ellen.
Látásproblémák
Galimov látásromlást szenvedett el egyik szemére, miután a közelében felrobbant egy bomba – mondta a rokona. Amikor januárban visszatért a frontról, orvoshoz ment. Bár a szeme állapota nem javult, nem tartották elég súlyosnak ahhoz, hogy leszereljék.
Galimov azt mondta a rokonának, hogy nincs értelme újabb sérülést színlelni, mert a hadsereg akkor is visszaküldené.
Nem világos, hogy Galimov traumás agysérülést (TBI) vagy poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) szenvedett-e a bomba miatt. Egy mérsékelt TBI-eset is olyan maradandó károsodásokhoz vezethet, mint a gyakori fejfájás, látásvesztés és személyiségváltozás.
Egy nemrégiben készült amerikai tanulmány szerint az agyrázkódásként ismert enyhe traumás agysérülést szenvedő amerikai veteránok körében háromszor magasabb az öngyilkossági arány, mint az átlagos lakosság körében. A közepes és súlyos TBI-t szenvedőknél még magasabb.
Öt hónapos pihenője alatt Galimov nem kapott mentálhigiénés segítséget.
Oroszországban a veteránok mentális egészségügyi ellátórendszere rendkívül fejletlen, és szakértők szerint hamarosan túlterheltté válhat.
A The Economist májusi véleménycikkében Massicot megjegyezte, hogy a veteránok képviselői szerint Oroszországban tíz kórház szolgálja ki a volt katonákat, és ezek közül csak egy foglalkozik pszichiátriai ellátással. A központ 32 ággyal rendelkezik.
„Senki sem foglalkozik a PTSD-vel” – mondta a Szabad Európának Borisz, az oroszországi Udmurtföldről származó, ebben a betegségben szenvedő, 44 éves férfi, aki 2014–2019 között, a donbászi háború idején az ukrajnai Luhanszki területen tartózkodott.
Szerinte a poszttraumás stressz szindróma a konfliktus után az Ukrajnában tapasztalt, számottevő haláleset és pusztítás miatt jelentősebb probléma lesz az orosz társadalomnak, mint a Szovjetunió afganisztáni háborúját és a kilencvenes és kétezres évek csecsenföldi háborúit követően.
Az Egyesült Államok februári becslése szerint közel kétszázezer orosz katona halt vagy sebesült meg az ukrajnai harcokban. Ez a szám azóta csak emelkedett a Bahmutban folyó intenzív harcok és a nemrégiben indított ukrán ellentámadás közepette.
Erik de Soir belga professzor, a pszichológiai traumák szakértője a Szabad Európának elmondta, hogy mindenki, aki erőszakos cselekményeken ment át, PTSD-től szenved. Ebbe nemcsak azok tartoznak bele, akik halálos fenyegetésnek voltak kitéve, hanem azok is, akik szemtanúi voltak a brutalitásnak, így valószínűleg több tízezerre tehető a mentális problémákkal küzdő orosz katonák száma.
Amikor 2022 februárjában elindította a teljes körű inváziót, Vlagyimir Putyin elnök rövid, győztes háborúra számított Ukrajnában. Most Oroszország azon fáradozik, hogy olyan létesítményeket építsen vagy fejlesszen, amelyek segítik a pszichológiai problémákkal hazatérő katonákat.
Oroszország idén tavasszal jelentett be egy PTSD-kísérleti programot a hazatérő katonák számára, közölve, hogy az ország nyolc szövetségi körzetében veteránokat támogató központokat kíván létrehozni – jegyezte meg Massicot az The Economistban megjelent cikkében. A központok célja, hogy segítsenek a visszatérő veteránoknak megtalálni a szükséges fizikai és mentális ellátást, valamint foglalkoztatási és jogi segítséget nyújtsanak. „Túl korai lenne megmondani, hogy ez tompítja-e a már most is túlterhelt egészségügyi rendszerre mért csapást” – írta.
Galimov hozzátartozója szerint a férfi öngyilkossága fájdalmas sokként érte, és olyan bánatot hozott, amely nem fog elmúlni. De azt mondta, hogy a család számára halála különbözik a zászlóaljban szolgáló többi katona halálától.
„Legalább tudjuk, hol van a sírja. Meg tudjuk látogatni” – mondta.
