Néhány nappal azelőtt, hogy lejárna az Erasmus+-szerződések aláírásának szokásos időpontja, az Európai Bizottság jelezte, hogy az egyetemi szemeszterek szeptember 1-jei kezdetéig még van lehetőség a megállapodásra a magyar kormánnyal a modellváltott egyetemekről. A lehetőség azonban inkább elvi, mint gyakorlati.
Papíron már csak néhány nap maradt július második feléig azoknak a szerződéseknek az aláírására a Tempus Közalapítvány és az Erasmus+-diákcsereprogramban részt venni kívánó magyarországi egyetemek között, amelyek alapján szeptember 1-jétől e felsőoktatási intézmények diákjai bekapcsolódhatnának a programba. Az Európai Bizottság szóvivője útján ugyanakkor szerdán emlékeztetett rá, hogy a július közepi határidő a kialakult szokásokon alapul, jogi értelemben még az egyetemi szemeszter szeptember 1-jei kezdetéig van lehetőség felkapaszkodni az Erasmus-vonatra.
Még nincs jogszabályi szöveg a bizottság előtt
„A jogi kötelezettségvállalások július közepi aláírása közigazgatási gyakorlat, de jogi értelemben szeptember 1. az utolsó pillanat az aláírásra” – jelentette ki Ujvári Balázs. Nevük mellőzését kérő források szerint azonban az idő rövidsége és eljárásbeli okok miatt már a szeptemberi határidő sem tűnik tarthatónak, ezért inkább csak elvi lehetőségről lehet beszélni.
A magyar kormány ugyanis a mai napig nem küldött Brüsszelnek szövegtervezetet annak a törvénynek a módosítására, amely megszüntetné a közalapítványi modellben működő egyetemek összeférhetetlenségi problémáit, és amely alapján a bizottság kezdeményezhetné a tanácsnál a modellváltott egyetemekkel való szerződéskikötés tilalmát elrendelő döntés megváltoztatását. Az érdemi párbeszéd minden jel szerint hetek óta szünetel, miután a kormány legutóbbi javaslatai a bizottság szerint nem kezelték megfelelően a kuratóriumi tagságra való alkalmasság kritériumait.
A bizottság számára ugyanis elfogadhatatlan, hogy a kormány befolyása alatt álló Állami Számvevőszék ellenőrizze a kritériumok betartását, és nem egy független testület, ahogy Brüsszel szeretné. Formailag több más vitás pont sincs lezárva, így az, hogy egy köztisztviselő a közigazgatásból való távozása után mennyi idő múlva ülhet be egy modellváltott egyetem kuratóriumába (a kormány egy évet, a bizottság két évet javasol), vagy mennyi lehessen a kuratóriumi tagság maximális ideje (a kormány kétszer hat, a bizottság kétszer négy évvel számol). Ezekről a kérdésekről azonban források szerint már gyorsan meg lehetne állapodni, ha az alkalmassági kritériumok ügye rendeződne. Arról már létrejött az egyezség, hogy kik nem ülhetnének be a kuratóriumokba, a kormány még túl is lépett a bizottság elvárásain, amikor a polgármesterekre is kiterjesztette a korlátozást.
Túl rövidnek tűnik az idő
Ha a kormány meg is küldené a jogi szövegeket, a törvényt a parlamentnek meg is kellene szavaznia, és ezt követően a bizottságnak egy hónap áll rendelkezésére az értékelésre és a feloldó javaslat megtételére a tanácsnak, amely csak ezután dönthetne. Az érintett egyetemek csak ezt követően írhatnák alá a szerződéseket a bizottság nevében eljáró Tempus Közalapítvánnyal.
Néhány napja a bizottság már jóváhagyta az Erasmus programban részt vevő egyetemi szövetségek listáját. Ezekben eredetileg három magyar egyetem is érintett volt, de közülük csak a műszaki egyetem kapta meg a zöld jelzést, a másik két, közalapítványi modellben működő intézmény nem. Ugyancsak az Erasmus+ program része a Marie Curie posztdoktori ösztöndíjak odaítélése. Úgy tudjuk, hogy a jogállami feltételrendszer keretében bevezetett intézkedések miatt öt magyar egyetem nem kaphat jelenleg erre pénzt.
