Harmadik csúcstalálkozóját tartotta egy éven belül Granadában a jelenleg negyvenhat tagot számláló Európai Politikai Közösség (EPC), az összejövetelről azonban hiányzott az EP által a Hegyi-Karabah ellen intézett agresszió miatt frissen elítélt azeri vezető és állítólagos betegsége miatt Recep Tayyip Erdoğan török elnök is.
Prága és Chișinău után csütörtökön harmadik alkalommal ültek össze egy éven belül a spanyolországi Granadában az Európai Politikai Közösség (EPC) keretében közel ötven ország állam- és kormányfői, hogy előbb egy rövid plenáris ülésen, majd három külön tematikus csoportban megvitassák az aktuális geopolitikai, energetikai és technológiai kihívásokat.
Ehhez kapcsolódóan: Készül az újabb stratégiai terv az EU-ban: bővítés, migráció és jogállamiság a fókuszban
Erdoğan és Əliyev a hiányzó
Bár egyes európai vezetők előzőleg titkon bíztak benne, Granadában végül nem sikerült előrelépést tenni az örmény–azeri konfliktus rendezése felé. A zömében örmények lakta Hegyi-Karabahot szeptemberben egy villámháborúval elfoglaló és akciójával tömeges menekülthullámot előidéző İlham Əliyev azeri vezető ugyanis nem jött el a csúcsra, akárcsak egy másik kulcsfigura, Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki koronavírus-betegségére hivatkozva maradt távol.
Charles Michel tervei szerint – aki az Európai Tanács elnöke, és huzamosabb ideje közvetít a felek között – egy öthatalmi (EU, német, francia, örmény és azeri) tárgyaláson tettek volna kísérletet arra, hogy kibékítsék a feleket és megoldást találjanak a katasztrofális humanitárius helyzetre a térségben. Egyes megfigyelők szerint a terv meghiúsulásában szerepet játszhatott, hogy uniós oldalról nem számoltak Erdoğan török elnök meghívásával, akinek pedig komoly befolyása van Bakura.
Mások úgy vélik, hogy igazából az európai vezetők sem bánták Əliyev távollétét, mert így legalább nem kellett kezet rázniuk az Európai Parlament által csütörtökön elítélt azeri vezetővel. A képviselők határozatukban etnikai tisztogatással vádolták meg Azerbajdzsánt, elítélve az azeri fegyveres erők által elkövetett atrocitásokat. Az EP célzott szankciókat követelt a támadásban felelős azeri döntéshozók ellen az EU-tól, és a kapcsolatok felülvizsgálatát sürgette.
Eközben az Európai Bizottság az EU gázellátásának diverzifikálásában szerepet kapó Azerbajdzsán elleni szankciók kezdeményezése helyett inkább Örményország megsegítésére helyezte a hangsúlyt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök többmilliós humanitárius támogatást jelentett be a már korábban beígért, 2,6 milliárd euró összegű gazdasági és beruházási terv mellett, és közölte: a bizottság támogatásáról biztosítja Örményország részvételét a Fekete-tenger alatti villamosenergiakábel-vezeték projektjében, amelynek Azerbajdzsán mellett Magyarország és Románia is részese.
Az azeri távollét miatt négyoldalúra szűkült granadai különmegbeszélésen az EU, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök feltétlen támogatásáról biztosította Örményország területi egységét és határainak érinthetetlenségét, és aláhúzta a határok sürgős kijelölésének fontosságát, az elűzött menekültek visszatérésének és jogainak biztosítását, valamint egy békemegállapodás mielőbbi kitárgyalását és aláírását a két fél között.
Belgrád és Pristina sem áll szóba egymással
Michel előzőleg, még a plenáris ülésen éppen abban jelölte meg az Európai Politikai Közösség (EPC) egyik értelmét, hogy elősegítse háborús konfliktusok megelőzését, illetve rendezését az együttműködés által lefedett hatalmas térségben.
Ugyanebbe a logikába beleillesztve tett említést a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatásáról és a feszültség enyhítéséről. Aleksandar Vučić szerb elnök Granadában újságíróknak nyilatkozva határozottan tagadta, hogy szerb részről bármilyen szándék lenne a katonai beavatkozásra a régióban.
A kétoldalú viszony azt követően süllyedt újabb mélypontra, hogy egy észak-koszovói kolostort megszálló helyi szerb fegyveresek összecsaptak a koszovói rendőrökkel. Az esetet Pristina terrorakciónak minősítette, és Vjosa Osmani koszovói elnök csütörtökön Granadában megerősítette: mindaddig nem állnak szóba a szerb elnökkel, amíg az EU nem vet ki szankciókat Szerbiára a fegyveresek támogatása miatt.
Aleksandar Vučić hasonló szellemben nyilatkozott: nem lát lehetőséget a személyes találkozóra, így a két vezető nem beszélt egymással.
Ehhez kapcsolódóan: Európai csúcs Granadában: Ukrajna mellett a nyugat-balkáni és a kaukázusi válság is szerepel a napirenden
Zelenszkij éberségre intett, és veszélyes orosz tervekről beszélt
Az esemény megnyitóján a vendéglátó Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök után és az uniós intézményi vezetők előtt rögtön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapott szót, aki arra figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy az ukrán hírszerzés értesülései szerint Oroszország több forgatókönyvön is dolgozik. Ezek közül egyet különösen veszélyesnek nevezett, azt, amely szerint a Kreml szünetet tartana az agresszióban annak érdekében, hogy 2028-ig visszanyerje katonai erejét, és – Zelenszkij szerint – Ukrajna mellett a balti államok és a már részben megszállt szovjet utódállamok ellen forduljon.
Az ukrán elnök biztonsági garanciákat sürgetett minden, Oroszország által fenyegetett országnak, illetve olyan egyértelmű üzenetet, amely világossá tenné, hogy Moszkvának nincs esélye. „Együtt kell működnünk annak érdekében, hogy mindenhonnan kiebrudaljuk az oroszokat” – szögezte le. A spanyol miniszterelnökkel tartott megbeszélés után azt twittelte, hogy országa jó úton halad, hogy készen álljon az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére a spanyol elnökség alatt.
Sajtóhírek szerint azonban az EU elég megosztott a kérdésben, hogy már év végén zöld utat adjanak Kijevnek. A bizottság november 8-ra tervezi a bővítési országjelentések, köztük az ukrán dokumentum bemutatását. Addig kellene meggyőződnie arról, hogy Kijev mind a hét, a tárgyalások megkezdéséhez támasztott feltételnek megfelel-e.
Charles Michel korábban, a szlovéniai Bledben mondott beszédében azt indítványozta, hogy az EU 2030-ig teremtse meg az új tagok felvételének feltételeit. Több tagállam, így legutóbb a portugál kormány, de egyes információk szerint az Európai Bizottság sem örül a céldátum kitűzésének, amelyeket a tagság várományosai készpénznek vennének.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a fotók tanúsága szerint az ukrán elnökkel is kezet rázott a családi fotó készítése előtt, kétoldalú megbeszélést tartott Charles Michellel, amelyen az MTI szerint aktuális témákat vitattak meg, mint az EU-ra nehezedő migrációs nyomás fokozódása vagy az uniós versenyképesség kérdése.
Ursula von der Leyen a folyamatban részt vevő országok kötelességének nevezte az orosz agresszió miatt szerinte összeomlott európai biztonsági architektúra új alapokon történő feltámasztását. „Az energiaárakat letörtük, a gáztárolóink fel vannak töltve. Putyin energetikai zsarolását üres fenyegetéssé tettük” – jelentette ki Von der Leyen, aki azt is fontosnak nevezte, hogy megóvják az európaiakat a semmiféle szabályozásnak alá nem vetett mesterséges intelligencia kockázataitól.
