Románia és Bulgária március 31-től hivatalosan is csatlakozott – legalábbis részben – Európa schengeni utazási övezetéhez. Az évekig tartó tárgyalásokat követő lépést a két országban és az EU-ban egyaránt üdvözölték.
Nikolaj Denkov bolgár miniszterelnök március 31-én 6,6 milliós országa „nagy győzelmének” nevezte az eseményt.
"Bulgária számára történelmi pillanat a csatlakozás a schengeni övezethez, és ez nem csak politikai közhely" - mondta Denkov, aki márciusban benyújtotta a lemondását, de az új kormány megalakulásáig hivatalában marad.
"2007, Bulgária EU-csatlakozása után ez a bolgár diplomácia, a bolgár intézmények és a bolgár politikusok legnagyobb sikere" - mondta.
Maria Gabriel miniszterelnök-helyettes is "történelminek" nevezte a napot.
"Bulgária sokmillió ember szabadon utazó közösségének a tagjává válik, és ez előnyös az üzleti élet, a turizmus és a kultúra számára. Haladjunk együtt a végső cél, a szárazföldi határellenőrzések eltörlése felé" - mondta.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök 19 milliós országa „kiérdemelt sikeréről” beszélt.
„Egyértelmű és megalapozott terve van a kormánynak arra, hogy az év végére teljes mértékben csatlakozhassunk a schengeni övezethez” – jelentette ki.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke március 30-i nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „ez mindkét ország számára nagy siker. És történelmi pillanat a schengeni övezet, a világ legnagyobb szabad mozgást biztosító övezete számára.”
„Együtt építünk egy erősebb, egységesebb Európát minden polgárunknak” – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Miért akadályozzák a hollandok Bulgária és Románia schengeni belépését?
Vasárnap hajnaltól mindkét ország esetében szabadon lehet be- és kiutazni repülőgépen és hajón, közúton azonban nem. Ennek Ausztria tiltakozása az oka, Bécs érvelése szerint a szárazföldi útvonalak megnyitása Románia és Bulgária felé megkönnyítheti a migránsok bejutását más uniós államokba.
Denkov szerint "megfelelő politikai pillanatra" várnak, hogy eldöntsék: mikor szüntetik meg az ellenőrzést a szárazföldi határokon.
"Talán az (őszi) ausztriai vagy a (június 9-i) európai parlamenti választások után" – mondta.
Bulgária és Románia már 2011-ben megkezdték a tárgyalásokat a schengeni csatlakozásról, és azt remélik, hogy 2024 végére megnyílik a szárazföldi határ.
Az 1985-ben létrehozott schengeni övezet több mint 400 millió ember számára teszi lehetővé, hogy szabadon utazhasson, belső határellenőrzések nélkül. Jelenleg 29 európai országot foglal magában – 25 EU-tagállamot, valamint Izlandot, Liechtensteint, Norvégiát és Svájcot.
Az unióból mindössze Románia és Bulgária nem élvezheti a teljeskörű schengeni kedvezményeket.
Horvátország – amely 2013-ban, hat évvel Románia és Bulgária 2007-es csatlakozása után lett tagja az EU-nak – 2023 januárjától teljes jogú tagja a schengeni övezetnek.
Ehhez kapcsolódóan: Schengeni övezet: 420 millióan előnyben
Románia közölte, hogy szúrópróbaszerű ellenőrzéseket fog végezni a hamis úti okmányok kiszűrésére és az embercsempészek elleni küzdelem érdekében.
Romániában a változás hatással lesz a 17 kereskedelmi repülőtér munkájára, amelyek 2023-ban csaknem 25 millió utast szállítottak – írja a Szabad Európa román szerkesztősége. Az összes járat több mint 70 százaléka más schengeni országokba irányul – közölték a repülőtér képviselői a Szabad Európával.
A Bukaresthez közeli Otopeni repülőtér a schengeni járatok legnagyobb csomópontja.
Bár a mostani lépést mindkét országban üdvözölték, az, hogy közúton továbbra is kötelező marad a határellenőrzés, a teherautósofőrök tiltakozását váltotta ki - nekik ugyanis hosszas várakozással kell szembenézniük az ország EU-s szomszédjaival közös határokon.
Márciusban Románia egyik legnagyobb közúti fuvarozói szakszervezete, a Romániai Közúti Szállítók Országos Szövetsége (UNTRR) "sürgős intézkedésekre" szólított fel a teljes schengeni integráció elérése érdekében, sérelmezve, hogy hatalmas anyagi veszteséget okoz a hosszú várakozás a határokon.
"A román fuvarozók évente eurómilliárdokat veszítenek a hosszú várakozási idő miatt a határokon" - közölte Radu Dinescu, az UNTRR főtitkára.
A szakszervezet tájékoztatása szerint a kamionosok általában nyolc-tizenhat órát várakoznak a magyar határon, míg a bolgáron még ennél is többet, 20-30 órát.
A bolgár vállalkozások is elégedetlenségüknek adtak hangot a lassúnak ítélt haladás miatt.
"A bolgár áruk mindössze 3 százalékát szállítják légi és tengeri úton, a fennmaradó 97 százalékot szárazföldön" - idézte Vaszil Velevet, a Bolgár Ipari Tőke Szövetség (BICA) elnökét az AFP hírügynökség.
