Az ukrajnai háború diplomáciai rendezésére szólított fel Aljakszandr Lukasenka és Hszi Csin-ping.
Az Oroszország szoros szövetségesének számító Belarusz vezetője kínai kollégájával találkozott szerdán Pekingben, majd ezt követően támogatásáról biztosította a múlt héten közzétett kínai békejavaslatot.
A tizenkét pontból álló, szakemberek szerint meglehetősen oroszpárti tervezet több eleme is teljesen általános, nem tartalmaz konkrét javaslatokat. A dokumentum valamelyest azért próbál egyensúlyozni, és kitér arra, hogy tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását. Azt nem tudni, ez mit jelentene Ukrajna esetében, amelynek Oroszország jelentős területeit annektálta a nemzetközi jog felrúgásával.
Ehhez kapcsolódóan: Elemzés – A kínai javaslat elvezethet az ukrajnai háború végéhez? Nem egészen
„A kínai álláspont magját a békére és a tárgyalások előmozdítására való felszólítás jelenti (…) illetve tiszteletben tartása minden ország legitim biztonsági aggályainak” – mondta Hszi.
Az Egyesült Államokra és szövetségeseire utalva hozzátette: „Az érintett országoknak fel kellene hagyniuk a világgazdaság átpolitizálásával és eszközként való felhasználásával, és olyan intézkedéseket kellene hozniuk, amelyek valóban segítik a fegyvernyugvás megteremtését, a háború megállítását és a válság békés megoldását.”
Lukasenka közölte, hogy országa teljes mértékben egyért a kínai békejavaslatban foglaltakkal, amelynek nagy szerepe lehet a politikai rendezésben.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan formálta az ukrajnai háború az amerikai felkészülést egy esetleges konfliktusra Kínával?
Belarusz jó kapcsolatot ápol Kínával, a találkozó során a két ország vezetői több együttműködési megállapodást is aláírtak, egyebek mellett a mezőgazdaság, a vámigazgatás és a sport terén.
Kína próbál semleges félként feltűnni a konfliktusban, nem szakította meg a kapcsolatot az ukrajnai vezetéssel sem.
De mennyire semleges valójában?
Elemzők szerint Kína megpróbál egyféle – gyakran ellentmondásos – kötéltáncot járni az ügyben. Eddig retorikai és politikai támogatásban részesítette a Kremlt, például segített megakadályozni a háborút elítélő határozatok elfogadását az ENSZ-ben, azonban fegyvereket nem szállított Oroszországnak, ám friss amerikai hírszerzési értesülések szerint Pekingben jelenleg ennek a lehetőségét is fontolgatják.
„Kína mindkét kapura próbál játszani. A nyilvánosság előtt olyan országként állítja be magát, amely törekszik a békére Ukrajnában, privátim azonban láthattuk az utóbbi hónapokban nem halált okozó felszerelések küldését, amelyek közvetlenül segítik Oroszország háborús erőfeszítéseit” – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
A kínai kormány többször is azt hangoztatta, hogy Moszkvát a NATO nyugati terjeszkedése provokálta. Hszi Csin-ping elnök pár héttel a háború 2022. február 24-i kezdetét megelőzően fogadta orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint. Az ekkor kiadott közös nyilatkozatban korlátlannak minősítették a barátságot a két ország között.
Kína ezt később a nyugati bírálatok ellenére is megerősítette, de Hszi még nem jelentette be tavaszra várt moszkvai látogatását.
