Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elemzés: A kínai javaslat elvezethet az ukrajnai háború végéhez? Nem egészen


Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) a február 22-i moszkvai találkozón kezet fog Vang Ji vezető kínai diplomatával
Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) a február 22-i moszkvai találkozón kezet fog Vang Ji vezető kínai diplomatával

Szkeptikusan fogadták a kínai külügyminisztérium tizenkét pontból álló, Kijev és Moszkva közötti tűzszünetre felszólító állásfoglalását. Szakértők, valamint nyugati tisztviselők szerint nem nagyon segít eloszlatni azt az elképzelést, hogy Peking Oroszország oldalán áll. Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta az Országházban, hogy a kormány támogatja a kínai béketervet.

A Peking által nyilvánosságra hozott, az ukrajnai tűzszünetet sürgető állásfoglalást sok szakértő és nyugati tisztviselő szkeptikusan fogadta. Megkérdőjelezik, hogy Kína képes lenne közvetíteni a tűzszünet érdekében, mivel egyre jobban mélyülnek Oroszországgal fenntartott kapcsolatai.

A Kína által február 24-én, az orosz invázió egyéves évfordulója alkalmából közzétett, tizenkét pontos javaslat a Moszkva elleni nyugati szankciók megszüntetését, a civilek evakuálására szolgáló humanitárius folyosók létrehozását, az ukrán gabona rendszeres exportjának biztosítását, valamint Oroszországnak nyújtandó biztonsági garanciákat sürget, és az atomfegyverek használatának elutasítására szólít fel.

A dokumentum az ellenségeskedés fokozatos enyhítését javasolja, ami előkészítené a béketárgyalások útját. Pekingnek az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetre vonatkozó felhívása azonban gyorsan bírálatok célpontjává vált, mivel úgy tűnt, megerősíti Kína álláspontját, miszerint a Nyugat szítja a konfliktust. Közben Kína olyan benyomást kelt, hogy elnéző Oroszországgal szemben.

„Peking ezzel a dokumentummal a globális közvéleményhez szól” – mondta Raffaello Pantucci, a szingapúri S. Rajaratnam School of International Studies vezető munkatársa a Szabad Európának.

„De ahhoz, hogy Kína komolyan nyomást gyakoroljon a béke érdekében, olyan dolgokat kellene mondania Moszkvának, amit nem akar hallani, és nincs bizonyíték arra, hogy Peking – akár a színfalak mögött, akár a kamerák előtt –valaha is azt mondta volna Oroszországnak hogy álljon le.”

Békeközvetítői státusz

A szorosabbra fűzött kapcsolatok legutóbb Vang Ji, Kína vezető diplomatájának február 23-i moszkvai látogatásán mutatkoztak meg. Vlagyimir Putyin orosz elnök a viszonyban elért „új mérföldkövekről” beszélt, amikor jelezte, hogy Hszi Csin-ping kínai vezető tavasszal Oroszországba látogat.

A kínai lépés egy évvel azután történt, hogy Peking semleges félként próbálta feltüntetni magát a háborúban – elutasítva a nyugati próbálkozásokat, hogy rávegyék Kínát Oroszország ukrajnai inváziójának elítélésére.

Maga a dokumentum főként a háborúval kapcsolatos, régóta hangoztatott kínai külpolitikai álláspontokat és nézeteket dolgozza fel, például azt sürgeti, hogy minden ország biztosítsa „a szuverenitás, a függetlenség és a területi integritás hatékony garanciáit”.

De olyan megfogalmazásokat is tartalmaz, amelyek látszólag a Nyugatnak szólnak, például hogy meg kell szüntetni a konfliktussal kapcsolatos „hidegháborús mentalitást”. Óv még „a katonai tömbök bővítésétől”. Ezeket a kifejezéseket a kínai külügyminisztérium a múltban akkor használta, amikor azt állította, hogy Washington beleavatkozik más országok belügyeibe, a NATO-t pedig ki akarják terjeszteni.

„Ez mindenképp érdekes, mivel Kína eddig nem sok mindent tett a közvetítés terén – mondta a Szabad Európának egy magas rangú európai uniós tisztviselő, aki névtelenséget kért, mert nem kapott engedélyt arra, hogy a médiának nyilatkozzon. – Azt hiszem, a fő cél a saját hírnevük javítása.”

Egy másik magas rangú uniós tisztviselő azt mondta a Szabad Európának, hogy a javaslatot annak összefüggésében kell vizsgálni, hogy Kína „a globális Dél vezetőjeként és a béke előmozdítójaként” kíván megjelenni, és hozzátette, hogy „Európát nem nyűgözi le” a kínai kezdeményezés.

Az ENSZ Közgyűlése február 23-án szavazott arról a határozatról, amely azt követeli, hogy Oroszország azonnal és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából. Kína tartózkodott
Az ENSZ Közgyűlése február 23-án szavazott arról a határozatról, amely azt követeli, hogy Oroszország azonnal és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajnából. Kína tartózkodott

Peking egy évvel a háború kezdete után aktivizálta magát

Néhány héttel a tavaly indult orosz invázió kezdete előtt Hszi és Putyin a kapcsolatok új korszakát hirdette meg azzal, hogy bejelentették a két ország közötti „határok nélküli” partnerséget, amelyet sok elemző szerint az Egyesült Államokkal szembeni közös visszavágás vágya vezérel.

A háború alatt Peking gondosan elkerülte az Oroszország megsegítésére tett olyan merész lépéseket, amelyek nyugati ellenlépéseket váltottak volna ki, miközben egyidejűleg elmélyítette az együttműködést Moszkvával. Ez magában foglalta az Oroszországnak nyújtott kulcsfontosságú gazdasági és diplomáciai támogatást, például az orosz energiahordozók vásárlását és Moszkva háborús narratívájának ismételgetését a saját médiájában és nemzetközi fórumokon, például az ENSZ-ben.

Február 23-án Peking negyedszerre is tartózkodott az ENSZ-szavazáson, amely az orosz erők ukrajnai kivonulását követelte.

Egyes nyugati tisztviselők azt remélték, hogy Hszi az Oroszországnak nyújtott növekvő kínai gazdasági támogatást eszközként használhatja fel arra, hogy Putyint a tárgyalóasztalhoz terelje. Temur Umarov, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa szerint viszont Peking állásfoglalása és új, láthatóbb szerepe arra irányul, hogy megszilárdítsa „globális szuperhatalmi” státuszát, amellyel a Nyugat ellensúlyozására törekszik.

„Ez egy nagyon homályos szöveg, amely nem igazán mond semmi újat – mondta Umarov a Szabad Európának. – Nehéz elképzelni, hogyan fogja befolyásolni az ukrajnai háború menetét.”

Pekingre és Moszkvára figyelve

A javaslatra adott nyilvános reakciók a visszafogottól a bírálóig terjedtek.

A CNN-nek nyilatkozva nem sokkal a dokumentum megjelenése után Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a javaslat tartalmának nagy részét elutasította, mondván, hogy megállhatott volna „az első pontnál, ami az összes nemzet szuverenitásának tiszteletben tartása”.

„Ukrajna nem támadta meg Oroszországot. A NATO nem támadta meg Oroszországot. Az Egyesült Államok nem támadta meg Oroszországot – mondta. – Oroszország célja a háborúban az volt, hogy eltörölje Ukrajnát a térképről, hogy beolvassza Oroszországba.”

Joe Biden amerikai elnök (balra) előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben, és február 20-án találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel
Joe Biden amerikai elnök (balra) előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben, és február 20-án találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Pekingben Jorge Toledo, az EU Kínába küldött nagykövete egy február 24-i tájékoztatón újságíróknak azt mondta, hogy amit Kína közzétett, az állásfoglalás, nem béketerv, és hogy a blokk tanulmányozni fogja.

Ukrán tisztviselőkkel nem konzultáltak a dokumentumról, de Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter elmondta, hogy Vang a müncheni biztonsági konferencián tartott találkozón megosztotta vele a kínai béketerv „kulcsfontosságú elemeit”.

Zsanna Lescsinszka, Ukrajna pekingi nagykövetségének ügyvivője a Toledóval közös sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a kínai dokumentum „jó jel”.

„Reméljük, ők is felszólítják Oroszországot, hogy hagyja abba a háborút és vonja ki csapatait” – mondta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szöveg megjelenése előtt, február 23-án Kijevben Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatóján fontos első lépésnek nevezte a kínai dokumentumot.

„Úgy gondolom, általánosságban az, hogy Kína elkezdett beszélni az ukrajnai békéről, nem rossz” – mondta.

A kínai javaslat akkor jelent meg, amikor Peking és Washington között növekszik a feszültség, miközben Washington azzal vádolta meg a kínaiakat, hogy katonai felszerelések szállítását fontolgatják Oroszországnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (balra) beszél Hszi Csin-ping kínai vezetővel a Sanghaji Együttműködési Szervezet szeptemberi, üzbegisztáni csúcstalálkozóján
Vlagyimir Putyin orosz elnök (balra) beszél Hszi Csin-ping kínai vezetővel a Sanghaji Együttműködési Szervezet szeptemberi, üzbegisztáni csúcstalálkozóján

Ezt az állítást amerikai tisztviselők az utóbbi időben többször is felvetették. A The Wall Street Journal arról számolt be, hogy Washington mérlegeli, nyilvánosságra hozza-e az állítólagos fegyverszállításról szóló hírszerzési információkat.

A Der Spiegel című német magazin február 23-án meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Moszkva tárgyalásokat folytat egy kínai céggel nagy mennyiségű csapásmérődrón-tétel leszállításáról.

Kínai tisztviselők nem kommentálták a Der Spiegel jelentését, de határozottan visszautasították az amerikai állításokat. Vang Venpin külügyminisztériumi szóvivő szerint „az amerikai félnek nincs joga, hogy ujjal mutogasson Kínára, vagy utasítgassa Kínát. Soha nem fogadjuk el, hogy az Egyesült Államok bírálja a kínai–orosz kapcsolatokat.”

Ezek a vádak, valamint a tény, hogy Hszi az egy évvel ezelőtti orosz invázió óta még nem beszélt Zelenszkijjel, ártanak Kína hitelességének – hogy közvetítő szerepet játszhat –, és csak növelik az új állásfoglalással kapcsolatos szkepticizmust – mondja Umarov.

„Kijev tudja, hogy Kína Moszkva oldalán áll – mondja. – Lehet, hogy Kína javaslatai önmagukban nem oroszbarátok, de mindenképpen Nyugat-ellenesek, és ez megnehezíti Ukrajna számára, hogy érdemben válaszoljon bármelyikre.”

Szöveg: Reid Standish.
XS
SM
MD
LG