A Belavia belarusz légitársaság a török hatóságok kérésére péntektől nem enged fel iraki, szíriai és jemeni állampolgárokat a Törökországból Belaruszba induló járataira.
A lépést egy nappal azt követően jelentették be, hogy az Egyesült Államok és több európai ország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén közös nyilatkozatban felszólította Minszket, hogy vessen véget a belarusz–lengyel határon kialakult válságos helyzetnek.
Az utóbbi hónapokban Litvánia után már Lettországba és Lengyelországba is rekordszámú migráns érkezett Belarusz felől, nagy többségük iraki állampolgár. Több európai uniós vezető azzal vádolta meg Minszket, hogy egyfajta hibrid hadviselésként szándékosan migránsokat csábít az országba a Közel-Keletről és Afrikából, azután a szomszédos államok határához szállítja őket megtorlásképp, az instabilitás fokozása céljából, válaszul az EU-s szankciókra és egyes tagállami intézkedésekre.
„A török hatóságok döntésének megfelelően az iraki, szíriai és jemeni állampolgárok 2021. november 12-től nem szállhatnak fel a Törökországból Belaruszba tartó járatokra” – írta honlapján a belarusz állami légitársaság.
Nemzetközi reakciók
A Belavia gépeit az EU korábban kitiltotta a közösség légteréből, miután a belarusz hatóságok májusban földre kényszerítették Minszkben a Ryanair légitársaság utasszállítóját, és őrizetbe vették a rajta utazó Raman Prataszevics ellenzéki újságíró-aktivistát és barátnőjét. A társaság ugyanakkor továbbra is üzemeltet járatokat, többek között Azerbajdzsánba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Georgiába, Jordániába, Kazahsztánba, Örményországba és Üzbegisztánba.
Az ENSZ BT ülése után közzétett nyilatkozatban elítélték, hogy Belarusz eszközként használja fel a migránsokat, akiknek „politikai célokból veszélybe sodorja az életét és jólétét”. Az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim cselekedeteit elfogadhatatlannak minősítő és „határozott nemzetközi válaszintézkedéseket” sürgető dokumentumot Albánia, az Egyesült Államok, Észtország, Franciaország, Írország, Nagy-Britannia és Norvégia írta alá a tizenöt tagú testületben.
A nyilatkozatban ugyanakkor egyetlen szóval sem említették meg a Belarusz legfőbb szövetségesének számító Oroszországot, amely tagadta, hogy bármilyen szerepe lenne az ügyben.
Lengyel sajtóhírek szerint csütörtök éjszaka bevándorlók két csoportja is megpróbált áttörni a határkerítésen, az ott szolgálatot teljesítő katonák azonban feltartóztatták őket.
Az éjszakai fagyok ellenére több százan sátraznak jelenleg is a szögesdrót kerítéssel megerősített határ mentén, amelyet lengyel katonák őriznek, akik már többször is megállították a benyomulni próbáló bevándorlókat.
„Lukasenka túszként használja a menedéket kereső embereket cinikus hatalmi játékához”
Kölcsönös fenyegetőzés
Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban már kétszer beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral, és azt javasolta, hogy a helyzet rendezése érdekében állítsák helyre a kapcsolatot az EU és Belarusz között – tájékoztatott a Kreml.
Az Európai Unió ezt elutasította, és épp újabb szankciós csomag elfogadásán dolgozik a tavalyi, elcsalt elnökválasztást és a tömegtüntetések erőszakos elfojtását követően már több körben elrendelt büntetőintézkedések után.
Lukasenka leszögezte, hogy országának válaszolnia kell, ha a közösség újabb korlátozásokat rendel el, és belengette a Belaruszon keresztüli orosz gáztranzit leállításának lehetőségét is. „Mi fűtjük Európát, de azzal fenyegetnek bennünket, hogy lezárják a határaikat. Mi van, ha mi pedig a gázszállítást állítjuk le?” – tette fel a kissé sem burkolt fenyegetést tartalmazó kérdést.
