Közel húsz éve, Putyin első hivatali ideje alatt a BP energiacég nagyszabású üzlete, amellyel részesedést vásárolt egy orosz olajvállalatban, a külföldi befektetések új korszakát nyitotta meg az országban. Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt most távozott. Más nyugati cégek is követik?
Amikor 2003 februárjában a brit olajipari óriás, a BP bejelentette, hogy 6,75 milliárd dollárt fektet be egy oroszországi vegyesvállalatba, a hír a nyugati befektetések új korszakát nyitotta meg egy olyan országban, amely a Szovjetunió összeomlása után még mindig a talpra állásért küzdött.
Hatalmas természeti kincseivel és lakosságával, amely a több évtizedes nélkülözés után mindenre vágyott a csokoládétól a luxusautóig, Oroszország csábító új piaccá vált a külföldi vállalatok számára, amikor a kommunizmus összeomlását követően, a kilencvenes években megnyitotta kapuit az üzleti élet előtt.
A gazdasági instabilitás és a gyenge jogállamiság azonban sok vállalatot távol tartott az első évtizedben – és az orosz kormány 1998-as, negyvenmilliárd dolláros adósságtörlesztési kötelezettsége miatt néhány külföldi cég, főként a bankok inkább kivonultak.
A BP meglepő megállapodása a független olajtermelő TNK felének megvásárlásáról az addigi legnagyobb külföldi befektetés volt Oroszországban. Ez a tranzakció Oroszországra irányította a világ figyelmét, és – az emelkedő olajárakkal együtt – hozzájárult ahhoz, hogy Oroszországban többéves külföldi befektetési boom induljon meg különböző ágazatokban, többek között a fogyasztási cikkek és a bankszektor területén.
Putyin akkor még reformer volt
A nagy olajüzlet egyik kiemelkedő haszonélvezője Vlagyimir Putyin elnök volt, aki learatta az emelkedő olajárak gyümölcsét. Mindez kulcsfontosságú politikai tőkét jelentett számára, mivel az első két ciklusa alatt, 2000 és 2008 között drámai módon megugrott az orosz gazdasági növekedés.
Putyin végrehajtott néhány kulcsfontosságú reformot, többek között az adószabályozás terén, és elismerést vívott ki az üzleti közösségtől.
Most, közel húsz évvel később a BP azon döntése, hogy Putyin indokolatlan ukrajnai inváziója miatt távozik Oroszországból, elemzők szerint a külföldi vállalatok nagyobb mértékű kivonulásának kezdetét vetíti előre.
Mivel számos cég már most is a távozás útjára lépett, a toxikus Oroszország elhagyása tovább mélyítheti Moszkva elszakadását a nyugati gazdaságoktól. A folyamat, amely a múlt héten indult meg az ország pénzügyi szektorával szembeni masszív szankciókkal, tovább súlyosbítja az idén várható erőteljes gazdasági visszaesést.
A veszélyt érzékelve Oroszország tőkekorlátozások bevezetésével igyekszik lassítani az elvándorlást. Március 1-jén Mihail Misusztyin miniszterelnök bejelentette, hogy ideiglenesen megtiltja a külföldieknek, hogy eszközöket adjanak el. Azzal érvelt, hogy a nyugati vállalatokat nem gazdasági tényezők vezérlik, hanem politikai nyomás motiválja a döntéseiket. Bizonyítékokat nem szolgáltatott, és nem volt világos, hogy a tilalom mennyire lehet hatékony.
A BP február 27-én jelentette be, hogy eladja 19,75 százalékos részesedését a Rosznyeftben, a Putyinhoz közel álló Igor Szecsin által vezetett állami cégben. A brit cég az Ukrajna elleni „agresszív orosz fellépésre” hivatkozott.
BP: Az orosz piacról való kivonulás hosszú távú érdek
A BP akkor szerezte meg részesedése nagy részét, amikor a Rosznyeft 2013-ban átvette a TNK-BP-t. Az orosz cég készpénzben és részvényekben fizetett a brit vállalatnak.
Oroszország inváziója „arra késztetett bennünket, hogy alapvetően újragondoljuk a BP Rosznyefttel kapcsolatos álláspontját. Meggyőződésem, hogy igazgatótanácsi döntéseink nemcsak helyesek, hanem a BP hosszú távú érdekeit is szolgálják” – mondta Bernard Looney vezérigazgató közleményében.
A BP 2020-ban a hivatalosan elismert eszközök tekintetében a legnagyobb nyugati olajvállalat volt, ami nagyrészt a Rosznyeftben való részesedésének köszönhető. A Royal Dutch Shell, a nyugati cégek közül az ötödik legnagyobb szintén bejelentette, hogy kiszáll minden oroszországi projektjéből, köztük egy jelentős cseppfolyósítottföldgáz-üzemből, amelyet a Kreml által ellenőrzött gázóriással, a Gazprommal közösen üzemeltet.
Lassan mozdulnak más nyugati cégek is
Nigel Gould-Davies Oroszország-elemző, aki a kétezres években a moszkvai brit nagykövetségen dolgozott, figyelemre méltó fejleménynek nevezte az olajipari óriások döntését, megjegyezve, hogy oroszországi befektetéseik sokáig nyereségesek voltak.
„Ez azt mutatja, hogy a BP és a Shell mennyire komolyan gondolja ezt a válságot politikai és pénzügyi szempontból” – mondta.
Az amerikai ExxonMobil és a francia TotalEnergies nem jelentette be távozását, de a TotalEnergies március 1-jén közölte, hogy nem biztosít többé tőkét új oroszországi projektekhez.
Az ExxonMobilnak harmincszázalékos részesedése van egy oroszországi, távol-keleti földgázprojektben több partnerrel, köztük a Rosznyefttel.
A TotalEnergies közel húszszázalékos részesedéssel rendelkezik a Novatekben, Oroszország második legnagyobb földgázkitermelőjében, valamint résztulajdonos több más projektben is.
Jeffery Sonnenfeld, a Yale School of Management professzora, a vállalatirányítás szakértője elmondta: arra számít, hogy más nyugati vállalatok, beleértve az energiaiparon kívüli cégeket is, kivonulnak Oroszországból, vagy leállítják a termelést és az elosztást. (A Volkswagen és a Mercedes le is állította oroszországi gyárait.)
„Mások is csatlakoznak majd, csak az a kérdés, ki lép először” – mondta Sonnenfeld, aki azt tanácsolja az Oroszországban érdekelt vállalatoknak, hogy állítsák le ezeket a vállalkozásokat, vagy teljesen vonuljanak ki.
Oroszország eddig sem volt nagy piac nekik
Szerinte Oroszország a legtöbb vállalat számára nem komoly piac, így sok esetben a távozás nem lesz jelentős hatással az eredményekre.
Chris Weafer, a külföldi vállalatoknak Oroszországgal kapcsolatos tanácsadást végző Macro Advisory alapítója szerint sok múlik Putyin következő lépésein.
Az orosz erők továbbra is támadják Ukrajnát, és Putyin egyre inkább azt jelzi, hogy a nyugati irányultságú, demokratikusan megválasztott kormány megdöntésére és egy bábkormány felállítására törekszik.
Ha a háború komolyan eszkalálódik és a nyugati kormányok további szankciókat vezetnek be, sok külföldi vállalat vonulhat ki vagy csökkentheti kitettségét – mondta Weafer.
A szankciók amúgy sem kedveznek a nyugati jelenlétnek
A szankciók mindenesetre jelentősen megnehezítik a nyugati vállalatok számára az oroszországi üzleti tevékenységet.
„Az Oroszországban működő vállalatok igazgatótanácsai legalábbis megfontolják a kérdést, hogy kövessék-e a BP-t és a Shellt” – mondta.
Az instabil időszakok ellenére Oroszország az elmúlt két évtizedben számos külföldi vállalat számára jövedelmező piac volt, az átlagosnál magasabb haszonkulccsal.
Ez azonban nem fogja megakadályozni őket abban, hogy távozzanak, mondta Weafer.
„Általában a vállalat jó hírneve sokkal fontosabb, mint a pénzügyi nyereség” – mondta.
Befellegzett a blockbusterek orosz rajongóinak
A hollywoodi stúdiók, a Disney, a Warner Bros. és a Sony Pictures Entertainment közölte, hogy Oroszország ukrajnai inváziója elleni tiltakozásul szüneteltetik a készülő filmek mozibemutatóit Oroszországban.
A Dell Technologies azt jelentette be, hogy befagyasztja az Oroszországba irányuló számítógép-értékesítéseket. A Delta Air Lines felfüggesztette az Aeroflot orosz légitársasággal kötött jegyvásárlási partnerségét.
Az amerikai General Motors autógyártó és a német Daimler Truck felfüggesztette egyes oroszországi vállalkozásait.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a szankciós csomag részeként felfüggesztették a félvezetőexportot Oroszországba. A chipek nélkülözhetetlenek az autógyártáshoz.
Sonnenfeld szerint eddig lenyűgöző volt a különböző országokból és ágazatokból érkező külföldi vállalatok reakciója Oroszország inváziójára.
Elmondta, hogy a divat- és fogyasztási cikkekkel foglalkozó vállalatok történelmileg mindig is progresszívebbek voltak a társadalmi változásokkal kapcsolatos kérdésekben, de ezúttal az energia-, a pénzügyi és a szakmai szolgáltatások területéről jön a változás.
Az Oroszországban jelentős tevékenységet folytató, fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok közé tartozik a Pepsi, a Danone, a Nestlé, a Philip Morris és a McDonald’s. Utóbbinak 1990-ben, a Szovjetunió összeomlása előtt egy évvel Moszkvában megnyitott étterme mérföldkő volt a kapitalizmus felé vezető úton.
Weafer szerint csapás lenne az orosz gazdaságra, ha jelentőssé válna a külföldi cégek elvándorlása, hozzátéve, hogy Oroszországnak nem annyira a pénzre van szüksége, mint inkább szakértelemre, beleértve a technológiát és a munkamódszereket.
Ha a vállalatok tömegesen kezdenek el távozni Oroszországból, „nagyon hosszú időbe telik majd, mire a gazdaság talpra állhat” – mondta.
