Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A brit legfelsőbb bíróságon folytatódik Assange kiadatási ügye


Julian Assange egy bírósági tárgyalást követően Londonban 2020. január 13-án
Julian Assange egy bírósági tárgyalást követően Londonban 2020. január 13-án

A brit legfelsőbb bíróságon folytatódik a Wikileaks-alapító Julian Assange kiadatási ügye, miután a londoni felsőbíróság jóváhagyta a katonai titkok ellopásával vádolt férfi fellebbezési kérelmét.

A titkos dokumentumok közzétételéről ismert weboldal alapítója hosszú ideje küzd az ellen, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol kémkedésért és internetes kalózkodásért állítanák bíróság elé.

A londoni felsőbíróság hétfőn jóváhagyta, hogy fellebbezzen azon korábbi ítélet ellen, amelynek alapján átadták volna őt az amerikai hatóságoknak.

Egy brit bíró tavaly januárban meglepetésre elutasította Washington kiadatási kérelmét Assange mentális egészségi állapotára hivatkozva, mondván, nem lehet kizárni, hogy az egyesült államokbeli fogvatartási körülmények között öngyilkosságot követne el.

Később az amerikai hatóságok biztosítottak mindenkit afelől, hogy nem részesülne a férfi olyan bánásmódban, amely veszélyeztetné a fizikai vagy mentális egészségét. Ennek nyomán pedig az illetékes brit törvényszék decemberben megsemmisítette az alsóbb szintű ítéletet, ugyanakkor hétfőn jóváhagyta az azóta benyújtott fellebbezési indítványt.

Assange ügyvédei szerint védencüket akár harminc-negyven évre is börtönbe zárhatnák az Egyesült Államokban, amerikai ügyészek szerint viszont csak maximum öt évre. A WikiLeaks-főnök támogatói szerint az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak.

A WikiLeaks 2010-ben és 2011-ben több százezer, az afganisztáni és iraki háborúról szóló titkos dokumentumot és diplomáciai táviratot adott ki.

Amerikai ügyészek szerint Assange és csapata a fő forrásuknak számító Chelsea Manning amerikai védelmi elemzővel szövetkezve megsértette a kémkedésről szóló törvényt, bűnrészes volt harmadik személyek által végrehajtott hekkertámadásokban, és a titkos információk kiadásával az amerikaiaknak dolgozó helyi informátorokat sodort veszélybe.

Assange tagadta, hogy Manninggel együtt megpróbálták volna feltörni a Pentagon informatikai hálózatának egyik jelszavát, és azt mondta: nincs bizonyíték arra, hogy tettei bárki életét is veszélybe sodorták volna.

Közben a most ötvenéves ausztrál férfi ellen – a svéd törvények alapján értelmezett nemi erőszak és molesztálás vádja miatt – nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Amikor Londonban elutasították a fellebbezését, hogy kiadják Svédországnak, Assange bemenekült Ecuador nagykövetségére, ahol 2012-től 2019-ig tartózkodott – egészen addig, amíg Ecuador megvonta tőle a politikai menedékjogot, és brit rendőrök őrizetbe vették.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG