Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma arról adott ki közleményt, hogy szankciók alá helyezik Nikola Gruevszki volt Észak-Macedón miniszterelnököt. Gruevszkit korrupciós bűncselekmények miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, amely elől Budapestre szökött.
A közlemény szerint Gruevszkit számos korrupciós ügyben elítélték, és továbbra is gyanúsítottja több folyamatban lévő ügynek. Hivatali visszaéléssel, pénzmosással és más bűncselekményekkel vádolják. A terhére felrótt bűncselekményeket Észak-Macedónia miniszterelnökeként követte el 2006 és 2016 között.
Gruevszkit egy olyan elnöki rendelet alapján helyezték szankciók alá, amellyel azokat a személyeket büntetik, akik tevékenységükkel hozzájárultak a Nyugat-Balkán békéjének, stabilitásának aláásásához. A szankciók alá vont személyek nem léphetnek be az Egyesült Államok területére, és országban lévő vagyonukat befagyasztják.
A közlemény kiemeli, hogy Gruevszki 2018-ban elmenekült Észak-Macedóniából az ítélet elől. Egy kormányzati Mercedes beszerzésével kapcsolatos korrupció miatt ítélték el két évre.
A volt miniszterelnök végül Magyarországon kapott menedékjogot. Itt aztán céget is alapított, az I.C.I.C. Kft egy péceli családi házba van bejegyezve. A cég fő tevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de egyéb tevékenységi körként nagyon sok mást is megadtak (porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelemtől a vagyonkezelésen keresztül a konferenciaszervezésig).
Korábban az is kiderült, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter a saját irodájában szokta fogadni Gruevszkit, hogy tanácsát kérje a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos ügyekben.
Gruevszki bukása után Habony Árpád üzletfelei kezdték el felvásárolni a volt miniszterelnök pártjához köthető médiacégeket, és sajátos pénzmozgásokkal, furcsa magyar hirdetésekkel tartották életben a médiacégeket. Ugyanazokról az üzletemberekről van szó, akik Szlovéniában is beszálltak a jobboldali pártmédia fenntartásába.
Nem a hozzá köthető korrupciós ügyek miatt bukott meg egyébként Gruevszki. Kiderült ugyanis, hogy kormánya több mint húszezer állampolgárt hallgatott le törvénytelenül. A megfigyeltek közt voltak újságírók, bírók, politikusok, még miniszterek is.
