Az orosz hatóságok ki sem várták, hogy megkezdődjön a 19 éves Oleszja Krivcova bírósági tárgyalása az északi Arhangelszkben, már január 10-én felvették a diáklányt a terroristákat és szélsőségeseket listázó jegyzékbe.
Amikor ez megtörtént, Krivcova már második hónapját töltötte házi őrizetben, és később akár tíz évre is rács mögé kerülhet, amennyiben bűnösnek találják „terrorizmus igazolásának” és az „orosz fegyveres erők hiteltelenítésének” vádjában.
„A legrosszabb eshetőségek járnak a fejemben (…) Tisztában vagyok azzal, hogy börtönbe kerülhetek, próbálok megbékélni ennek lehetőségével” – mondta a fiatal lány a Current Time-nak nyilatkozva.
Krivcova kafkai ügye december 26-án kezdődött, amikor a rendőrség kiszállt férjével közös lakásához.
„Oleszja nem is volt jelen a házkutatáson. Tíz perccel érkezésüket követően eltávolították őt” – emlékezett vissza anyja, Natalja Krivcova.
Majd közölte, hogy ez idő alatt egy rendőr végig Krivcova fölött állt, kőtörő kalapácsot tartva a kezében. Később a belügyminisztérium szélsőségesség elleni központjának egyik munkatársa neki és férjének is azt mondta, hogy a látogatással „üdvözletét küldte a Wagner-csoport”.
A nevezett orosz katonai magánvállalat nem sokkal ezt megelőzően brutális videót tett közzé, amelyen az látható, ahogy a börtönből toborzott, majd Ukrajnában megszökő és ezért árulónak nyilvánított Jevgenyij Nuzsint egy, a fejére mért pörölycsapással kivégzik. A felvételnek később a Bosszú kalapácsa címet adták.
Az ukrajnai invázió tavaly februári megindítása óta háborúellenes tiltakozók ezrei ellen indult eljárás a háborúval kapcsolatos álhírek terjesztését és a fegyveres erők hiteltelenítését büntetendővé tevő új törvény alapján.
Közöttük volt maga Krivcova is, akit harmincezer rubel (mintegy 150 ezer forint) pénzbírságra ítéltek, amiért háborúellenes matricákat ragasztott ki.
„Tönkretenni egy ember életét”
Az első bírósági meghallgatásokat követően nyilvánvalóvá vált, hogy az egyetemi hallgató elleni eljárást feljelentések előzték meg több csoporttársa részéről, akik mind tagjai voltak egy Telegram-csoportnak.
„Két olyan nevet említettek, akikről tudtam, hogy benne voltak abban a chatben. Arról beszéltek, hogy mi lenne a feljelentés legjobb módja, a rendőrséghez vagy a Szövetségi Biztonsági Szolgálathoz (FSZB) forduljanak” – mondta Krivcova.
„Korábban is ismertem őket. Egyikükkel elég jó kapcsolatban voltam. Időnként összefutottunk, és akkor beszélgettünk. A másik egyszer segített nekem cipelni egy nehéz táskát. A legfurcsább az, hogy egyikük elküldte nekem a chatüzenetek másolatát” – tette hozzá.
Ügyvédjének ugyanakkor nem bocsátották rendelkezésére a feljelentések szövegét.
Októberben a szóban forgó Telegram-csoportban az ukrajnai orosz invázió volt a téma, amikor az egyik tag képernyőfelvételeket küldött be Krivcova Instagram-történeteiről, amelyekben az ukrán hatóságok posztjait osztotta tovább. E bejegyzésekben meggyilkolt ukrán civilekről, valamint arról írtak, hogy az orosz katonáknak meg kellene adniuk magukat.
„Ez illegális. Lehet, hogy eljárást kellene indítani? – tette fel a kérdést a csevegés egyik résztvevője. Nem sokkal később pedig tudatta: – Írtam a parancsnoknak. Vannak barátai a biztonsági szerveknél, és egyeztetni fog velük.”
Valaki ezt követően elküldte Alekszej Feldt egyetemi oktató posztját, aki azt hangoztatta, hogy „a feljelentések nem tesznek senkit hazafivá”.
„Szerintem a feljelentés és valaki beköpése két különböző dolog. Utóbbit személyes okok mozgatják” – reagált diáktársa.
„Amiről itt szó van, az törvénytelen cselekmény. Úgy gondolom, kötelességünk felszólalni, különösen, mivel tudjuk, hogy mit tesznek azokkal a fiainkkal, akik megadják magukat” – írta másvalaki, utalva az orosz propaganda állítására, miszerint az ukránok rendszeresen kegyetlenkednek a hadifoglyokkal.
„A feljelentés hazafias kötelesség. És ami még ennél is jobb, az a médiafigyelem felkeltése. A zaklatás jobban működik, mint a belügyminisztérium” – tette hozzá egy másik tag.
Krivcova úgy vélekedett, hogy a hallgatókat ideológiai meggyőződésük motiválhatta. „Azt hiszem, mind úgy gondolják, hogy cselekedeteik helyesek és tisztességesek voltak, és büntetést érdemlek a törvények értelmében” – fogalmazott.
„A militarista ideológiával fertőzött emberek könnyen célba vehetnek másként gondolkodókat, ugyanis úgy vélik, hogy az eltérő vélemények a hadsereg, az elnök vagy az ország vereségéhez vezethetnek. Úgy látják, hogy a feljelentés jó ügyet szolgál. Legalábbis a fejükben” – hangsúlyozta.
„De még ha az ideológia is fűt valakit, ha kész a hazáját ilyen módon védelmezni, talán akkor is lehet más utakat találni. Erkölcstelen tönkretenni egy ember életét – ez esetben meglehetősen ártalmatlan – nézetei miatt” – mutatott rá.
Rejtélyes jegyek
Két nappal őrizetbe vétele után a bíróság elrendelte, hogy Krivcovának házi őrizetben kell maradnia a tárgyalásáig.
Egy héttel később a rendőrség ismét előállította. Új meghallgatást kezdeményeztek, azt állítva, hogy a lány nevében két egyirányú vonatjegyet vettek Oroszország határai közelébe, ami a szökési szándékát jelezheti. A vádlott ezt határozottan tagadta, és kiemelte, hogy nem is tudott volna így tenni, minthogy nincs érvényes belföldi útlevele.
Jogi képviselője információkat próbált bekéretni az állami vasúttársaságtól arra vonatkozóan, hogy hol, mikor és hogyan vásárolták az állítólagos jegyeket, az ügyben eljáró bíró azonban ezt megtagadta.
A törvényszék végül elutasította az ügyészség keresetét, így a diák maradhatott házi őrizetben, és nem került egyelőre rács mögé, azonban különböző korlátozásokat életbe léptettek, például elvágták őt az internettől.
„Nem sértette meg házi őrizete feltételeit és nem akadályozta a nyomozást. Oleszja ezekre a bűnügyi vádakra kemény próbatételként tekint, amelyeket ki kell bírnia. A legfontosabb, hogy nem tört meg” – jelentette ki Krivcova anyja.
„Oleszja nem tett semmi rosszat. Nem bűnös semmiben. Nincs miért bocsánatot kérnie” – mondta.
