Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A Fidesz hátat fordított a párkapcsolati erőszak áldozatainak


Képünk illusztráció

Olyan állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament, amely kiáll a párkapcsolati erőszakban áldozatul esett nők és gyermekek mellett, és a tagállamokat konkrét intézkedések megtételére szólítja fel. A Fidesz nem támogatta ezt a kezdeményezést, mert szerintük ez a parlament lopakodó hatáskörbővítéséről szól.

A párkapcsolati erőszak áldozatainak védelméről fogadott el állásfoglalást szerdán az Európai Parlament, ebben kitérnek a gyermekfelügyeleti perek során megvalósuló érdeksérelmekre, amelyek sokszor fizikai és/vagy lelki erőszakba is torkollnak. Az állásfoglalásban a képviselők több mint kétharmada értett egyet azzal, hogy a nemen alapuló erőszakot riasztóan nagy arányban követi nő- és gyermekgyilkosság. Azt is kijelentették, hogy a felügyeleti és láthatási jogok megállapításakor különösen fontos védelmet nyújtani a nőknek, gyerekeknek, és hogy az áldozatoknak jogi védelmet, pénzügyi támogatást és sürgősségi elhelyezést kell biztosítani.

Kétharmados akarat

A témáról folytatott vitában elhangzott, hogy minden harmadik nő szembesül a párkapcsolati erőszak valamilyen formájával. Éppen ezért az uniós intézményeknek is ki kell állniuk az áldozatok mellett, de ez önmagában kevés, intézkedéseket kell hozni uniós és tagállami szinten is. Külön védelmet kell nyújtani azoknak, akiket a gyermekelhelyezési per során ért bántalmazás. A képviselők megismételték azt a korábbi véleményüket, hogy a nemen alapuló erőszaknak olyan bűncselekményi formának kell tekinteni, amely szerepel az uniós alapítóokmányban, és mint ilyet, minden tagállamban tiszteletben kell tartani. A képviselők leszögezik, hogy a nemen alapuló erőszakot riasztóan nagy arányban követi nő- és gyermekgyilkosság. Erre utalva kiemelik: a felügyeletre, a kapcsolattartásra és a láthatási jogokra vonatkozó döntések alkalmával a nők és gyermekek védelmének és a gyermek mindenek felett álló érdekének kell döntőnek lennie.

Felhívják a figyelmet arra, hogy állami szinten tevőleges támogatást és védelmet kell nyújtani azoknak a nőknek, akik ki akarnak lépni a bántalmazó kapcsolatból. Ezért felszólítják a tagállamokat, hogy segítsenek az áldozatoknak a pénzügyi függetlenség elérésében azzal, hogy lakhatást biztosítanak, és hozzáférést nyújtanak olyan alapvető közszolgáltatásokhoz, mint többek között az egészségügyi ellátás, a közlekedés, a hozzáértő pszichológiai támogatás, megfelelő jogvédelem, menedékhely, tanácsadás és pénzügyi támogatás.

Fideszes magyarázkodás

Ahogy korábban említettük, az állásfoglalást nagy többséggel fogadták el: 510 igen, 31 nem és 141 tartózkodás mellett. Utóbbiak között volt a 21 magyar EP-képviselő nagy része. A teljes Fidesz-frakció, a KDNP-s Hölvényi György és a jobbikos Gyöngyösi Márton sem támogatta a dokumentumot. A Fidesz részéről az álláspontjukat közleményben magyarázták meg, amelyet Járóka Lívia és Schaller-Baross Ernő írtak alá. Ebben az szerepel, hogy a képviselőcsoport „elutasítja a kapcsolati erőszak elleni fellépéssel leplezett ideológiai akciót”. Járóka Lívia a következőképpen indokolt: „Az Európai Parlament baloldali többsége ismételten kiforgat egy mindenki számára fontos ügyet: kinyilatkoztatásra szorgalmaz és politikai eszközként tekint a nők és gyermekek ellen elkövetett erőszakkal szemben vívott harcra valós cselekvési tervek és a helyi jógyakorlatok befogadása helyett. Megmutatkozott, hogy az Isztambuli Egyezmény nemhogy kimagasló eredményeket és áttörést nem hozott, de bizonyos esetben csak nehezítette a gyors segítségnyújtás lehetőségét. Így nem az a kérdés, hogy ratifikálunk-e egy ideológiailag elfogult egyezményt, hanem hogy képesek vagyunk-e eredményesen küzdeni az erőszak ellen.”

Schaller-Baross a vitában is felszólalt, és azt mondta: „A magyar kormány tíz éve folyamatosan fejleszti a kapcsolati erőszak megelőzési és áldozatsegítési rendszerét. Az Isztambuli Egyezmény számos esetben gyengébb szabályokat határoz meg, mint a Magyarországon már meglévő jogi eszközök. Csak a határozott és következetes nemzeti szintű fellépés segíthet a partnerkapcsolati erőszak elleni küzdelemben.”

Végül meglehetősen különös indoklással érveltek amellett, hogy ezt a jelentést nem szavazhatták meg: „a családon belüli erőszak elleni fellépés célja támogatandó, ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja tartózkodó szavazatával elzárkózik attól, hogy egy olyan jelentést támogasson, amely egy ilyen komoly témát csak ürügyként használ fel”.

Az Európai Bíróság közbeszól

A fideszes tartózkodás mögött azonban minden bizonnyal az húzódik meg, amire a közleményben is utalnak: a nők elleni és a családon belüli erőszakkal szemben megfogalmazott Isztambuli Egyezmény. Az Európai Parlament állásfoglalását átböngészve kitűnik, hogy többször is hivatkoznak a képviselők erre a nemzetközi szerződésre, amelyet a magyar és öt másik uniós tagállam (Bulgária, Csehország, Szlovákia, Lettország és Litvánia) még nem ratifikált, sőt Lengyelország is jelezte kilépési szándékát. A szövegben Magyarország nevének említése nélkül, de könnyen beazonosíthatóan kritikát is megfogalmaz az állásfoglalás, amelyet a Fidesz nyugodtan magára vehet: az Európai Parlament „határozottan elítéli az Isztambuli Egyezmény hiteltelenítésére tett kísérleteket, és elítéli a nemi alapú erőszak, beleértve a kapcsolati erőszak elleni küzdelem eredményeinek visszavetésére tett kísérleteket, amelyek bizonyos tagállamokban folynak”.

Az Isztambuli Egyezmény ratifikációs folyamatában van még egy szereplő: az Európai Unió Tanácsa, vagyis a tagállamok összessége. Eddig az volt az elfogadott álláspont, hogy az EU mint politikai közösség addig nem csatlakozhat egy ilyen egyezményhez, amíg valamennyi tagállam eleget nem tett ennek. Láthatjuk, hogy ennek jelenleg nem sok esélye van. Ezért az Európai Parlament megkérdezte az Európai Bíróságot, hogy valóban szükség van-e mindegyik parlament ratifikálására. Az uniós bíróság szerdán hozta nyilvánosságra véleményét, amely meglehetősen bonyolultan fogalmazva, de jogszerűnek tartja, hogy az EU saját maga döntsön erről. Vagyis amikor a tagállamok képviselői miniszteri szinten találkoznak, akkor fel lehet tenni szavazásra ezt kérdést, az elfogadáshoz pedig a szokásos minősített többség elegendő. A bíróság álláspontja szerint azt semmi sem tiltja, hogy a Tanács bevárja a tagállamok véleményét, az viszont ellenkezik az uniós jogalkotási szabályokkal, ha kikötik, hogy csak ennek birtokában fogják szavazásra bocsátani a témát.

Ha pusztán azt vesszük, hogy jelenleg hat tagállam nem ratifikált, és egy további jelezte kilépési szándékát, akkor nem valószínű, hogy meglesz egy ilyen szavazáson a szükséges többség. Ugyanakkor annak nem sok esélye van, hogy a magyar és a lengyel kormányt leszámítva a többiek szembemennének ebben a kérdésben a többség akaratával.

Már csak az a kérdés, hogy megvan-e mindehhez a szükséges politikai bátorság.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG