Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A fideszes polgármester szerint is „marhaság” a bérlakások elkótyavetyélése


Fiú kerékpározik az egyik felújított bérlakás előtt Kántorjánosiban, 2020. február 5-én

Állami program híján ma már csak az önkormányzati bérlakások jelentenek egyfajta garanciát arra, hogy legyen annak is hol laknia, akinek nincs pénze piaci albérletre. Fideszes javaslat szerint töredékáron vehetnék meg az önkormányzati lakásukat a bérlők. Egy fideszes polgármester is tiltakozik.

Hatalmas port kavart Böröcz László fideszes képviselő május 11-én a parlamentnek benyújtott törvénymódosító javaslata, amely szerint azok az önkormányzati bérlők, akiknek 2020. december 31-én már fennállt a bérleti jogviszonyuk, kedvezményesen, a lakás értékének 15-30 százalékáért megvásárolhatnák a lakásukat. Ha minden jogosult élne a lehetőséggel, akkor 105 ezer önkormányzati ingatlan kerülne magántulajdonba és óriási lakhatási válság venné kezdetét, miután mára az önkormányzatok jelentettek utolsó mentsvárat a lakhatási gondokkal küzdőknek.

Kerestük Böröcz Lászlót is, aki elfoglaltságra hivatkozva visszahívást ígért, de végül nem hívott vissza.

Böröcz László a törvénymódosító indítványában azzal indokolta a változtatást, hogy minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont a magyar állampolgárok, családok. „A módosítás által bevezetendő új szabályok megteremtik annak a lehetőségét, hogy azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük, tekintettel a lakáspiacon az utóbbi években bekövetkezett rendkívüli áremelkedésre is” – fogalmazott a képviselő.

Böröcz szerint emellett egy történetileg előállt helyzetet is orvosolni kívánt a módosító indítványával. „A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlőinek egy szűk köre nem vehette meg az általa lakott bérleményt. A módosítás által bevezetett szabályok azt kívánják többek között biztosítani, hogy azok, akik az 1990-es években hozott korlátozások miatt nem élhettek vételi jogukkal, most hasonló feltételekkel tehessék ezt meg, mint korábban a velük hasonló helyzetben lévő bérlők országszerte” – írta a képviselő az indoklásban.

Indulhat az ingatlanpanama?

Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint az egész törvénymódosítás a budai Várban lévő ingatlanok miatt van: a Fideszhez köthető körök egy új rablóprivatizáció során értékes lakásokhoz juthatnak jóval a piaci ár alatt. A budai Várban bérelt ingatlanokkal kapcsolatban több botrány is volt: Palkovics László minisztertől Bayer Zsolt újságíróig hosszú a sor a vári kerületben bérleti joggal rendelkező kormányközeli személyekig, akik szívesen jutnának olcsón nagy értékű ingatlanhoz.

Pikó szerint az is benne lehet a pakliban, hogy a Fidesz rideg politikai számítása szerint a bérlakásokban élő 100-200 ezer ember, akik most saját tulajdonhoz juthatnak, eldönthetik a 2022-es választás eredményét. De ez Józsefvárosban, ahol a legmagasabb a bérlakások aránya, súlyos következményekkel fog járni.

„Katasztrofális állapotokat és szociális válságot fog eredményezni az, ha az önkormányzatnak mélyen a piaci ár alatt kellene eladnia az ingatlanait” – mondta a Szabad Európának Pikó András. A polgármester szerint kettős hatása lesz a benyújtott törvénymódosító indítványnak.

Egyrészt hatalmas vagyonvesztés fog bekövetkezni, hiszen arra kötelezik az önkormányzatokat, hogy a piaci ár 10-30 százalékáért mondjanak le az ingatlanok tulajdonjogáról. Másrészt a társadalmi hatása is jelentős: eltűnik ugyanis az a garanciális elem, amely a társadalmi békét szolgálta volna. Nem lesz mibe kapaszkodni azoknak, akik a hajléktalanság elöl menekülnek, vagy a fiataloknak, akiknek esélyük sincsen saját lakást, vagy olcsóbb albérletet szerezni. „A törvény elfogadása esetén egy rettenetesen szétszakadó társadalom irányába indulunk el, amelyben azok sem fogják hosszú távon jól érezni magukat, akik most örülnek annak, hogy szuper akciós áron lakáshoz jutottak” – mondta.

Aki a program során lakást vesz, nemcsak az ingatlant kapja meg, hanem a felújítás terheit is. Nagy részük hamar túlad rajta, és mivel nincsenek felújítva az ingatlanok, olyanok fogják megvenni, akiknek ez is jó lesz az utcához képest.

Támadhat a lakásmaffia

Pikó András szerint a köztartozással rendelkezőket fogja először megkörnyékezni a lakásmaffia. Előszerződést kötnek, kifizetik a tartozásaikat, és néhány százezer, vagy egy-két millió forintos haszon fejében bele fognak menni az üzletbe. „Nagyon szegény emberek laknak ezekben a bérlakásokban, nem gondolják át, hogy mi lesz utána” – mondta.

Világszerte ezzel ellentétes trendek érvényesülnek. Azért növelik az állami vagy önkormányzati bérlakásállományt, támogatják a bérlakásprogramokat, mert ez szolgálja a társadalmi békét. Szerinte nagyon kevesen vannak olyanok Nyugat-Európában, akik önálló lakhatással bírnának, és Magyarországon is egyre kevesebben engedhetik meg a saját tulajdonú ingatlant. „Ha ezt az utolsó puffert, amit az önkormányzatok nyújtanak is kivesszük a rendszerből, akkor nem lesz bérlakás, és nem lesz hová menniük” – mondta.

Pikó András szerint 4600 önkormányzati bérlakás van Józsefvárosban, ebből 3400 van kiadva, a többi ingatlan lényegében lakhatatlan, annyira rossz állapotban van némelyik, hogy felújítani sem érdemes. Az önkormányzat számítása szerint, ha csak a társasházakban lévő 1500 önkormányzati lakást veszik alapul, akkor is 25-30 milliárd forintot fog bukni Józsefváros az értékesítésen. Pikó szerint ez hatalmas vagyonvesztés.

„De mi nem akarjuk eladni, hiszen a lakásállomány bővítésén fáradozunk. Bécs példáját követve olyan szociális lakásszövetkezet létrehozásán fáradozunk, amelynek során az üresen álló magánlakásokat is kiadnánk” – mondta. Ebben a konstrukcióban az önkormányzat vállalná a garanciát a lakásokért, vagyis be tudnának vonni olyanokat, akik eddig féltek bérbe adni az ingatlanjukat.

Frank Eszter és kislánya az új szociális bérlakásuk konyhájában Győrben, 2016. október 5-én
Frank Eszter és kislánya az új szociális bérlakásuk konyhájában Győrben, 2016. október 5-én

Sorban állnak a bérlakásokért

„Túlnyomórészt olyan alacsony jövedelmű, szociálisan rászoruló csoportok tagjai igénylik az önkormányzati bérlakást, akik támogató állami lakáspolitika híján nem tudnak saját ingatlant vásárolni, és a jelenlegi piaci árak mellett egy albérletet sem engedhetnek meg maguknak” – mondta a Szabad Európának Vankó Lili, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai menedzsere. Elmondása szerint az önkormányzati bérlakásárazásnak három fajtája van.

A szociális lakásprogramokba rászorultsági alapon lehet bekerülni, ezeket jellemzően a nagyon alacsony jövedelműek igényelhetik. Emellett működnek az ennél drágább, de a piaci árnál olcsóbban elérhető albérletek: költségelvű árazás, az önkormányzat részéről felmerülő lakásfenntartás költségét fedező, illetve piaci alapú árazás, ami javarészt így is a megemelkedett piaci lakbérárak alatt van.

„Itt gyermeküket egyedül nevelő szülőkre, pedagógusokra, pályakezdő fiatalokra, egészségügyi dolgozókra és kisnyugdíjasokra kell gondolni” – mondta Vankó Lili. Vagyis az alacsonyabb jövedelmű rétegről beszélünk. A havi díjak pár tízezer forinttól a piaci árak 70-80 százalékáig terjednek, de pontos összeg nincs, minden önkormányzat saját maga árazza be a bérleményeit. A szakember szerint sokan állnak sorba, ha meghirdetnek egy lakást, mindig akad bőven jelentkező. Pedig az önkormányzati lakások 80 százaléka felújításra szorul.

Vankó szerint nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi kormányok alapállása is az volt, hogy szinte kizárólag a tulajdonszerzést támogatták. A jelenlegi családi otthonteremtési támogatás és az állami hitelek is ezt ismétlik. Amikor a kormány a lakáspolitikáról beszél, akkor tulajdonképpen a (felső) középosztályt és az építőipart támogatja. Ezen keresztül a gazdasági növekedést akarja elősegíteni. „Azt kommunikálják, hogy az embereket akarja lakáshoz juttatni, de igazából a gazdaságot akarja élénkíteni” – mondta.

A Habitat for Humanity Magyarország ezért határozottan elutasítja ezt a törvényjavaslatot, mivel az önkormányzati bérlakások gyakran a szociálisan rászoruló emberek, családok egyik utolsó mentsvárát jelentik, ezek privatizációjával a leginkább kitett rétegek lakhatása kerülne veszélybe. Ahhoz, hogy mind a szociálisan rászorulók, mind a középosztály számára megfizethetőbbé váljon a lakásbérlés, éppen hogy több önkormányzati és szociális bérlakásra lenne szükség.

A Habitat közleményében úgy reagált, hogy álságosnak tartja, hogy a javaslat szövegezése szerint „azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük, tekintettel a lakáspiacon az utóbbi években bekövetkezett rendkívüli áremelkedésre is”. Holott az áremelkedéshez nagyban hozzájárultak a kormány lakáspolitikai intézkedései, melyek a rászoruló háztartások helyett elsősorban a felső- és középosztály javait szolgálják.

A Városkutatás Kft. szerint a 2015 után kibontakozó lakhatási válságra (a lakásáraknak és magánpiaci lakbéreknek a jövedelmeket többszörösen meghaladó növekedésére) a kormányzatnak nem volt válasza. Ezzel magukra hagyta nemcsak a legszegényebbeket, hanem a közszférában – a köznevelésben, egészségügyben, szociális és rendészeti ágazatban – dolgozókat is.

Ma a közösségi lakásszektor egyetlen formáját az 1990-es évek privatizációs hulláma után megmaradt önkormányzati bérlakások jelentik, amelyek a városi lakásállomány 3-5 százalékát teszik ki. A törvényjavaslat ennek az 1000-1300 milliárd forint értékű állománynak a felszámolására tesz javaslatot, ami a városi lakhatási válság további elmélyítéséhez vezetne.

Kevés az esély a törvény elfogadására

Az új szabályozási javaslat alapjogsértő, ugyanis sérti a tulajdonhoz való jogot, a szociális biztonsághoz való jogot és az önkormányzatiság elvét – közölte az Utcajogász Egyesület. A civil szervezet szerint a jelenlegi módosítási javaslat nagymértékben azonos azokkal a törvényi rendelkezésekkel, amelyeket az Alkotmánybíróság 1993-ban alkotmányellenesnek talált és megsemmisített.

A mostani módosítás még súlyosabban korlátozza az önkormányzatok autonómiáját és csökkenti a lakáspolitika mozgásterét, vagyis igencsak kérdéses, hogy kiállja-e az alkotmányosság próbáját.

Egy kis baráti tűz

A Fideszen belül sem mindenki örül a javaslatnak. Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti polgármestere szerint az önkormányzati bérlakásokban azok laknak, akiknek nem volt annyi pénzük, hogy saját lakást vegyenek. „Miért kellene elkótyavetyélnie az önkormányzatoknak a lakásvagyonukat? Micsoda vagyonvesztést jelent ez, ha a valós piaci ár 20 százalékáért kell eladni valamit. Miért jó ez? Kinek jó ez?” – tette fel a kérdést a polgármester.

Javaslatod, megítélésem szerint marhaság!

„Ha minden, vagy a legtöbb bérlakást megveszik a most bent lakó bérlők, nem marad bérbeadható lakása az önkormányzatnak, akkor hogyan fog segíteni az önkormányzat a többi lakosának?” – kérdi Kovács. A polgármester szerint a XVI. kerületben, más budapesti önkormányzatokhoz képest kevés az önkormányzati bérlakás, csupán 200 darab van belőle, de a javaslat így is 3-8 milliárd forint vagyonvesztéssel jár az önkormányzatnak. „Javaslatod, megítélésem szerint marhaság!” – üzente Kovács Péter, Böröcz László fideszes párttársának.


25 civil szervezet írta alá azt a közleményt, amelyben tiltakoznak a tervezett törvénymódosítás ellen. „Az önkormányzati bérlakásszektor megszüntetése szociális válsággal fenyeget. A megfizethető bérlakásokat nem megszüntetni, hanem bővíteni kell, hiszen a lakhatási válságot, hasonlóan más európai országokhoz, a közösségi lakásszektor bővítése enyhítheti” – írták a szakmai szervezetek. Érthetetlennek tartják azt is, hogy miközben a kormányzati Magyar Nemzeti Felzárkózási Stratégia tervezete is kiemeli a lakásszektor bővítésének fontosságát, a törvénymódosítás épp ez ellen kíván hatni.

XS
SM
MD
LG