Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A fogorvos, akit a hazájában üldöznek a vallása miatt, Magyarországon harapós gyilkosokat és gyermekbántalmazókat buktat le


Dr. Ajang Armin Farid családját üldözték a vallásuk miatt Iránban. Az egyik nagynénjét ki is végezték, mert bahái hitű

Sikeres fogorvos, Budapesten saját rendelője van, de igazságügyi fogorvosszakértő is. Dolgozik az Interpolnak és a magyar rendőrségnek. Rendőröket képez ki, gyilkossági, nemierőszak- vagy gyerekbántalmazási ügyekben segít a harapásnyomok vizsgálatával kézre keríteni az elkövetőket, vagy épp tömegszerencsétlenségek áldozatait azonosítja a foguk alapján, mint ahogy tette ezt a Hableány-katasztrófa esetében. Azért csinálja, amit csinál, hogy így szolgálja a társadalmat, mert ezt követeli meg tőle az igazságérzete. Ajang Armin Farid igazságügyi fogorvosszakértő Ausztriában nőtt fel, ahol gyerekként sokszor megkülönböztetésben volt része. A családja Iránból menekült el, már aki tudott, a nagynénjét kivégezték, mert bahái vallású.

Perzsa családból származol, orvosdinasztiába születtél. Hogyan kötöttek ki a szüleid Bécsben?

Apukám nagyon fiatal korában az ötvenes években ment Ausztriába az orvosira tanulni. Anyukám Angliában nőtt fel. Úgy akarta a sors, hogy én meg Bécsben szülessek meg. 1979-ben, amikor az iráni forradalom volt, nagy bajok történtek az országban. Én és a családom is bahái vallásúak vagyunk, és Iránban akkor kezdték el üldözni a baháiokat. A családom, a nagyszüleim, a rokonaim elmenekültek az országból, nekik még sikerült, de az egyik nagynénimnek már nem, őt 1979 és 1980 között kivégezték a vallása miatt. A rokonságom azóta van szétszórva hatvan országban a világon, mert aki tudott, az elmenekült.

Változott azóta a baháiok helyzete Iránban?

Annyi változott, hogy kivégzéseket már nem csinálnak, de óriási presszió alatt élnek. Ami nagyon jellemző, hogy a fiatalok például nem járhatnak egyetemre. Azt akarja a hatóság, hogy butuljanak a fiatalok, azért nem engedik őket egyetemre. De néhány hete bahái vallásúak üzleteit zárták be, és voltak olyanok, akiket a saját házukból raboltak el. Az állami nyomás óriási, és eljutottunk már oda is, hogy az óvodában kiközösítik a gyerekeket, sokszor mondják a felnőttek a gyerekeknek, hogy vele ne játsszatok, mert bahái, és ha jó iskolába akartok járni, akkor ezt tartsátok is be. Pszichológiai üldözés, ami most folyik. A baháiok a legnagyobb vallási kisebbség Iránban, pontos számot nem is tudunk, de legutóbbi becslések félmillió hívőről számoltak be.

Az ember veszélyesebb az állatnál, mert utóbbi ösztönből működik, előbbi szabad akaratából bántja embertársát
please wait

No media source currently available

0:00 0:23:17 0:00

Mi a baja az iráni vezetésnek a baháiokkal?

A bahái vallás a legfiatalabb világvallás. Eléggé modern és nagyon attraktív tanításokkal operál. Például azzal, hogy nincs papság, nincs valláson belüli kasztrendszer. Tudjuk, hogy Iránban a papság vezet mindent. A fiatal irániaknak nagyon nem tetszik ez a felállás, mert az emberiség időközben felnőtt: az emberek tudnak olvasni, a szentírásokat pedig saját maguk is tudják értelmezni, nem kell ehhez senki, aki elmagyarázza az embereknek, hogy hogyan éljenek és mit kell tenniük, csinálniuk. Ez az egyik. A másik pedig például az, hogy a baháiok szerint a férfiak és a nők egyenrangúak. Ez pedig egy olyan országban, mint Irán, szúrja a szemét a hatalomnak, hiszen ott a nőknek még máshogy is kell öltözniük. Iránnak az is gond, hogy a bahái világközpont Izraelben van. De miért van ott? Mert a perzsa hatóságok oda száműzték a vallás alapítóját kétszáz évvel ezelőtt, ezért a szentély ott alakult meg, ezért Irán szerint a baháiok izraeli kémek. Miközben a bahái vallásnak az egyik legfontosabb elve az, hogy nem szabad a politikába belekeveredni. Mi abszolút nem politizálunk, hanem az emberi jog mellett állunk.

Mit csinálsz Magyarországon igazságügyi fogorvosszakértőként?

Különböző területek vannak, amelyeket el kell látni. Az egyik, amikor valamilyen bűnügyi helyzetben harapásnyomokat kell azonosítani. Ezek legtöbbször gyilkosságoknál vagy nemi erőszak elkövetése kapcsán fordulnak elő. De előfordul az is, hogy gyermekbántalmazási ügyekben is felbukkannak harapásnyomok.

A másik olyan terület, amelyben aktívak vagyunk, a tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítása. Magyarországon három-négy éve kialakult már egy áldozatazonosító csapat, amely szorosan együttműködik a rendőrséggel. Mi mint szakértői csoport veszünk részt ezekben a tömegbalesetekben, mint például a Hableány-katasztrófa áldozatainak azonosításában, vagy például tavaly az M7-es autóbusz-balesetnél is ott voltunk, és segítettünk azonosítani az áldozatokat.

Sokszor bűnügyekben harapásnyomokat kell azonosítania. Ezek legtöbbször gyilkosságnál vagy nemi erőszak elkövetése kapcsán fordulnak elő
Sokszor bűnügyekben harapásnyomokat kell azonosítania. Ezek legtöbbször gyilkosságnál vagy nemi erőszak elkövetése kapcsán fordulnak elő

Magyarországon ez egy bevett szokás, egy jól működő rendszer, hogy fogazat alapján azonosítanak be áldozatokat?

Ez egy Interpol-protokoll, amit sikeresen adaptáltunk. Van három fő azonosító: a DNS, az ujjlenyomat és a fogászat. És persze vannak másodlagosak is, mint a tetoválás, ruházat, a piercing vagy a beültetések, de ezek nem adnak alapvetően primer azonosító jelet, hanem csak kiegészítik ezeket.

Dolgoztál a Hableány-katasztrófa áldozatainak azonosításán a csoport vezetőjeként. Ott fog alapján kellett azonosítani, vagy megelőzték ezt más, primer azonosítók?

Az ujjlenyomat volt a fő azonosító akkor, mert Koreában van egy olyan törvény, hogy minden állampolgárnak mind a tíz ujjlenyomatát le kell adnia 17 éves korban. Így ezzel egy óriási adatbázisuk van a hatóságoknak. Amikor ez a baleset történt a Dunán, akkor a koreai kollégák rögtön tudtak lépni. Mi is csináltunk fogászati vizsgálatokat, de csak azért, mert két áldozatnál már nem volt látható, értékelhető az ujjlenyomat. Őket fogászatilag tudtuk azonosítani.

Könnyű Magyarországon bárkit azonosítani a foga alapján? Hogyan működik ez?

Ha járt fogorvoshoz, és ha nagyon jól van vezetve a dokumentáció. Ha ezek megvannak, és tudjuk a családtagoktól, hogy ki volt az orvosa, akkor könnyű dolgunk van.

Hány százalékban működőképes ez a módszer?

A Hableánynál száz százalékban az volt, mert ott az utaslista alapján tudtuk, hogy ki volt a hajón. Ennek az ellenpéldája az az magyarországi-ausztriai eset, amikor 71 menekült halt meg egy kamionban. Ott azért néhány áldozatot nem tudtunk azonosítani.

A munkád szorosan kapcsolódik a magyar rendőrséghez és az Interpolhoz is. Miért harapnak az emberek emberekbe?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Van egy teóriám, hogy az ember és az állat fiziológiailag, anatómiailag nem nagyon más. Ami különbözik az emberben és az állatban, az az, hogy az embernek szabad akarata van. Nevelik, formálják, oktatják, de ha ezek mind nem finomítanak rajta, akkor tulajdonképpen az ember képes úgy viselkedni, mint egy állat. Ha pluszban a szabad akaratot is belevesszük, akkor veszélyesebb is tud lenni, mint egy állat. Egy állat ösztönből működik. Egy ember nem ösztönből, hanem szabad akaratból. Az egyik állati tulajdonság az lehet támadáskor, hogy harap. És azt látjuk, hogy ezek a harapások nagyon-nagyon kegyetlenek tudnak lenni..

Gyakoriak ezek az esetek?

Szerintem igen. De sajnos nem ismerik fel sok esetben. Illetve sok ember nem tud róla, hogy ez bizonyíték is lehet.

Tíz évvel ezelőtt volt a Daniella-ügy, amiben szakértőként részt vettél, közreműködtél. Ez az ügy szerintem eklatáns példája annak, hogy mennyire nehéz észrevenni a gyermekbántalmazási ügyeket, illetve a harapásnyomokat. Mire kell odafigyelni, miért nehéz észrevenni a harapásnyomokat?

Ez egy nagyon kegyetlen ügy volt, mert ott volt egy két hónapos baba, és a saját apukája harapta meg két helyen: a karján és a hasán úgy, hogy az anyuka is ott volt. Az én feladatom az volt, hogy kitaláljam, hogy ki volt a tényleges harapó. Ez is egy úgynevezett zárt helyzet volt, mert csak két gyanúsított volt, ki kellett zárni az egyiket, és be kellett bizonyítani, hogy a másik volt. Eléggé nyilvánvaló volt, hogy ki volt a harapó. Ha jól emlékszem, az ügy végén hat évet kapott az apuka, a gyereket elvették tőlük, és más családhoz került. Akkoriban eléggé kétséges volt, hogy egészségügyileg a csecsemő mennyire tud felépülni, mert nemcsak megharapták a kislányt, hanem ütötték is elég kegyetlenül.

Miért és hogyan bántották ezt a két hónapos csecsemőt? Emlékszel még erre?

Az apja vallomása szerint munka után hazament, és pihenni, tévézni akart, de a gyerek csak sírt, eldurrant az agya, és elkezdte bántalmazni a babát. Számomra felfoghatatlan, hogy a saját apukája hogyan tud egy két hónapos kisbabát így bántani, ott szerintem óriási pszichológiai problémák voltak, nem érdemli meg egy ilyen ember, hogy szülő legyen.

Amikor először bántalmazta a két hónapos csecsemőjét az apuka, elvitték orvoshoz, mert akkor is komolyabb baja lett. De ha jól tudom, az ügyeletes orvos nem vette észre, hogy gyermekbántalmazási ügyről van szó. Sőt, ha jól emlékszem, csak a harmadik orvosnak esett le, hogy itt valami nagyon nagy baj van. Hogyhogy nem vette észre ezeket a jeleket két orvos sem?

Az első alkalommal gyógyszert adott, és azt mondta, hogy hazamehetnek. A második verés után egy másik orvoshoz vitték, aki azt mondta nekik, hogy nem tud semmit tenni, ezért be kell vinni a kórházba. De nem jelentette őket a rendőrségen. Amikor bekerültek a kórházba, akkor ott már a gyermekorvos észnél volt, és azt mondta a szülőknek, hogy várjanak egy picit, ellátják a gyereket. Közben felhívták a rendőrséget, hogy itt gyermekbántalmazásról van szó. Így tudták megfogni őket.

Hogyan került hozzád ez az ügy?

Amikor már a rendőrség is ott volt, akkor a gyermekorvos átvizsgálta, ő észrevette, hogy a csecsemőn harapásnyomok is vannak, és még aznap rögtön szóltak nekem a rendőrségtől, hogy meg kellene vizsgálni a gyereket. Vannak nagyon nyilvánvaló harapásnyomok, amit nem nehéz felismerni, de vannak olyanok, amiket nehéz, mert nem egyfajta szupermintázatot mutatnak. Tapasztalat kell hozzá, hogy az ember rájöjjön, hogy ezek harapásnyomok.

Fotókat kaptál erről, vagy a saját szemeddel nézted meg a bántalmazott babát?

Először fotókat kaptam, de nem voltam megelégedve velük. Mindig azt szoktuk mondani a helyszínelőknek, hogy száz képet csináljanak, mert abból tíz lesz használható. Ezek rekonstruálása bonyolult számítógépes feldolgozást igényel.

Mit modellezel ezeken?

Túl sokat nem akarok mondani, hogy hogyan járunk el és milyen módszerekkel dolgozunk, de ami fontos: életméretű képeket csinálunk óriási felbontással, és ezeket kalibráljuk rá majd a számítógépes rendszerre. Ha ez kész, akkor ezt fogjuk összehasonlítani a gyanúsított harapásával. Így volt ez a Daniella-ügyben is. Fogmintát vettünk. Olyat, amilyet fogpótlásnál szoktunk, azt kiöntöttük gipszbe, utána ezt is szkenneltük, ezt is milliméter-pontossággal kellett kalibrálni. Utána összehasonlítottuk a kettőt, és hát elég világos volt, hogy ki a tettes. A vizsgálatok alatt nemcsak azt tudjuk megmondani, hogy ki harapott, hanem azt is, hogy mennyire volt a harapás brutális, kegyetlen. Ez a büntetés kiszabásánál fontos dolog.

Volt egy ügyem két évvel ezelőtt, ahol egy idősebb hölgyet nagyon megvert a gyanúsított, és meg is erőszakolta, közben pedig a mellébe harapott. Ebben az esetben a bíróság kíváncsi volt arra, hogy mennyire súlyos volt a harapás. Az elkövető végül 35 évet kapott, mert különös kegyetlenséggel megölte a hölgyet.

Mire képzed a magyar rendőröket?

A harapásnyom azonosítására. Megmutatom nekik, hogy milyen harapásnyomok léteznek, hogy felismerjék, ha egy helyszínen ilyennel találkoznak. A másik pedig a DVI- (Disaster Victim Identification – B. R.) csoport.

A DVI alapvetően az Interpol alá tartozik, ennek a csoportnak vagy a szakértője, de ehhez kapcsolódnak a magyar szervek is. A DVI egy folyamatosan dolgozó csoport vagy egy kvázi alvó sejt?

Alvó sejtnek lehet mondani. A főnökünk nagyon szépen elmagyarázta, hogy Csipkerózsika-helyzet van. Mindenki csinálja a saját munkáját, de amikor egy helyzet alakul, aktiválódik a csoport. Ez lehet tömegbaleset, valamilyen terrortámadás, bármi, de ha magyar áldozatot érint akár külföldön, akkor mennünk kell.

Korábban is szorgalmaztad, hogy a különféle szájba beültetett implantátumoknak legyen sorozatszámuk, ami alapján még könnyebb lehetne a munkátok. Azóta történt ebben valami változás?

Ez egy nagyon fontos kérdés, amit pont az Interpol-találkozón tárgyaltunk, hogy mennyire fontos lenne. Mert egyre több embernek van fogbeültetése. A logika benne az, hogy amikor hamvasztás van, akkor ezer fok elég, hogy minden elégjen, a fogak is. De az implantátumok 1200-1400 fokot is kibírnak, ami azt jelenti, hogy ha van egy olyan katasztrófa, ami mindent eléget, akkor a fogbeültetés alapján – ha van sorszám – lehet azonosítani az illetőt, az áldozatot.

Ez van, ahol működik?

Nem, sehol. Talán van egy-két implantátumgyártó cég a világon, amelyiknek a termékei sorszámozottak, de ezek nem az implantátumon vannak, és sajnos nem egyéni sorszámmal. Azt akarom elérni, hogy tényleg úgy legyen, hogy egyéni sorszám legyen a beültetésekbe gravírozva. De az nem fog tetszeni a beültető cégeknek, mert óriási munka és pénz is, de mindenképpen errefelé tartunk.

  • 16x9 Image

    Báthory Róbert

    Báthory Róbert a magyarországi Szabad Európa szenior oknyomozó újságírója. Tizenhét éve dolgozik a médiában, ebből tíz évet a legnagyobb televíziók – az RTL Klub, a TV2, a Hír TV és az MTV – hír- és hírháttérműsorainál mint riporter, szerkesztő, illetve felelős szerkesztő. Ezt megelőzően a Kossuth rádió és a Rádió C munkatársa volt. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG