Többé-kevésbe sértetlenül húztak ki egy tizenévest az egyik összedőlt épület romjai alól a törökországi Gaziantep városában péntek hajnalban. Ám négy nappal a húszezer ember életét követelő katasztrofális földrengés után rohamosan csökken az esély arra, hogy további túlélőket találjanak.
A Richter-skálán 7,8-es erősségű földrengés hétfő kora reggel sújtotta Törökország és Szíria határvidékét, ahol több mint 13,5 millió ember él. A halottasházak és a temetők túlterheltek, a holttestek takaróba, szőnyegbe és ponyvába csavarva hevernek néhány város utcáin.
A nagy kiterjedésű térségben fagypont alatt marad a hőmérséklet, sok embernek nincs hová mennie. A kormány több millió adag meleg ételt, sátrakat és takarókat osztott szét, de sok nélkülöző embert még mindig nem tudott elérni.
Mustafa Turan néhány órával a földrengés után Isztambulból sietett szülővárosába, Adıyamanba, hogy megtudja, mi történt a rokonaival. 248 összedőlt épületet számolt meg a repülőtér és a városközpont között.
Az újságíró pénteken azt mondta, hogy 15 rokona halt meg, és rengeteg ember alszik a szabad ég alatt vagy sátorban.
„Éjszaka, hajnali 4 óra körül olyan hideg lett, hogy az ivóvizünk befagyott” – mondta.
A török katasztrófavédelmi ügynökség szerint eddig 18.342 ember halt meg az országban, és csaknem 75 ezren sérültek meg. Arról nem tettek közzé számokat, hogy hányan maradtak fedél nélkül, de az ügynökség közölte, hogy több mint 75.000 túlélőt vittek el más tartományba.
Hivatalos adatok szerint több mint 3300-an vesztették életüket a határ túloldalán, a háború sújtotta Szíriában, így az összes halott száma meghaladja a 21.600-at.
Ehhez kapcsolódóan: Kik a szíriai mentést vezető Fehér Sisakosok?
94 óra a romok alatt
Napfelkelte előtt húzták ki Gaziantepben, a földrengés epicentruma közelében a mentők az alagsorból Adnan Muhammed Korkutot, aki hétfőn rekedt a romok alatt. A 17 éves fiú elmosolyodott, amikor meglátta a barátokból és rokonokból álló tömeget, amely a nevét skandálta, és örömkönnyeket hullatott, miközben hordágyra tették.
„Hála istennek, ideértetek – mondta, miközben átölelte édesanyját és a többieket, akik lehajoltak, hogy megcsókolják és megöleljék, miközben a mentőautóba tették. – Köszönöm mindenkinek.”
A 94 órára csapdába esett, de össze nem tört tinédzser azt mondta: kénytelen volt meginni a vizeletét, hogy a szomját csillapítsa.
„Így voltam képes túlélni” – tette hozzá.
„Akkora fiam van, mint te – mondta neki egy mentős, Yasemin, miután melegen megölelte. – Esküszöm, négy napja nem aludtam. Esküszöm, nem aludtam; próbáltalak kiszabadítani.”
Drámai mentőakciókról számoltak be máshonnét is, így Antakya városából, ahol egy tízéves kislányt szabadítottak ki éjjel. Hatay tartomány másik részén, İskenderunban kilenc túlélőt találtak pénteken egy épületben. Hatot már sikerült kimenteni, a többiek eléréséért még folyik a harc.
Ugyancsak Törökországban, Diyarbakır városában egy nőt mentettek ki több mint száz órával a rengés után, a mentők most próbálják elérni a gyermekét.
Már több a halott, mint Fukusimában volt
Az „évszázad katasztrófájában”, ahogy Recep Tayyip Erdoğan elnök nevezte a földrengést, az áldozatok száma meghaladja a 2011-es, szökőárat kiváltó fukusimai földrengésben meghalt több mint 18.400 emberét, valamint azét a becslések szerint 18 ezerét, akiket 1999-ben Isztambul közelében ölt meg a földrengés.
Törökország közölte, hogy összesen mintegy 6500 épületet döntött romba a földmozgás.
Légi felvételeken látható, hogy toronyházak sorának helyén most nincs más, mint meggörbült fémvázak, porrá zúzott beton és csupasz vezetékek.
Annak ellenére hogy szakértők szerint a romok között rekedt emberek akár egy hétig vagy még tovább is életben maradhatnak, a fagyos időben egyre halványabb az esély arra, hogy túlélőket találjanak. Miközben a mentőcsapatok és a pánikba esett rokonok a romok között ásnak – és időnként találnak is embereket –, a hangsúly átkerült a veszélyesen instabil épületek lebontására.
Kahramanmaraşban, az epicentrumhoz legközelebbi városban egy kosárlabdapálya méretű sportcsarnok szolgál ideiglenes hullaházként a holttestek tárolására és azonosítására.
Szíria északnyugati részén csütörtökön érkeztek meg az ENSZ első segélyszállító teherautói Törökországból a lázadók által ellenőrzött területre, ami jól mutatja, milyen nehéz segíteni az ottaniaknak.
A téli időjárás, valamint az utakat és repülőtereket ért károk megnehezítették a válaszadást a katasztrófára. Törökországban többen panaszkodtak arra, hogy a kormány lassan reagált – ez árthat Erdoğannak, aki kemény küzdelemre számít májusi újraválasztásáért.
Erdoğan az elmúlt két napban ellátogatott az érintett városokba.
Mivel a török média zöme a kormány irányítása alatt áll, a televíziók elsősorban a mentési erőfeszítésekre összpontosítanak, és alig számolnak be a helyszínen tapasztalt nehézségekről.
A törökországi katasztrófavédelmi ügynökség tájékoztatása szerint több mint 120.000 ember vesz részt a mentésben, körülbelül 12.000 jármű segíti őket, köztük traktorok, daruk, buldózerek és kotrógépek.
A külügyminisztérium tájékoztatása szerint 95 ország ajánlott fel segítséget, és csaknem hétezer külföldi érkezett mentőcsapat tagjaként Törökországba.
