Aleksandar Vučić szerb elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő várhatóan arról fog tárgyalni a belga fővárosban hétfőn, miként lehetne megvalósítani a két ország kapcsolatának javítását szolgáló, a nyilvánosság számára egyelőre ismeretlen európai uniós javaslatokat.
Az utóbbi időszakban tovább erősödött a feszültség Szerbia és a függetlenségét egyoldalúan 2008-ban kikiáltó Koszovó között. A terület államiságát a legtöbb nyugati ország elismerte, ellentétben Szerbiával és az ügyben a belgrádi álláspontot támogató Oroszországgal és Kínával.
Ehhez kapcsolódóan: Miért lángoltak fel ismét az etnikai feszültségek Észak-Koszovóban?
Egyesek attól tartanak, hogy a helyzet eszkalálódása újabb fegyveres konfliktushoz vezethet a balkáni térségben, ezért diplomáciai erőfeszítések indultak a kapcsolatok javítása érdekében.
Ennek része a két ország vezetőinek hétfői brüsszeli látogatása is, amelynek során a várakozások szerint az európai uniós rendezési tervről fognak tárgyalni. Bár a javaslat egyelőre nem nyilvános, bennfentes illetékesek derűlátóan nyilatkoztak az előrelépés esélyét illetően.
Egy magas rangú EU-tisztségviselő hangsúlyozta: „Meg kell törnünk a válságok ördögi körét.” Hozzátette, hogy a javaslatok nem az út végét jelentik a viszony normalizálásának folyamatában, most azonban ez a legtöbb, amit el lehet érni.
A szerb elnök előző nap, a Josep Borrell EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselő felügyelte tárgyalások előtt közölte, hogy kész a tervezet megvalósításán dolgozni „világosan meghatározott korlátokkal”, és a koszovói kormány is elvi támogatását adta a dologhoz.
Vučić nem konkretizálta, hogy mit ért e korlátok alatt, de többször elismételte, hogy nem fogják elismerni Koszovót független államként, és így az ENSZ-tagságába sem fognak beleegyezni.
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország nem fogja megszavazni Koszovó felvételét az Európa Tanácsba
Az Európai Unió már 2011 óta közvetít Koszovó és Szerbia között, az aláírt harminchárom megállapodás közül azonban csak néhányat ültettek át végül a gyakorlatba. A Nyugat az ukrajnai háború megindítása óta fokozott nyomást gyakorol a felekre a gyorsabb előrelépés érdekében.
Oroszbarát, nacionalista tüntetők körülbelül két hete a béketerv elutasítását követelték a fővárosban, ahol az elnöki hivatalba is megpróbáltak behatolni. A tiltakozást meghirdető szélsőjobboldali csoport vezetője fenyegetően beszélt Vučićról, mondván, Moszkvának kell elintéznie „ezt az árulót”. A férfi azt is hangoztatta, hogy a kormány fél a zavargásoktól, és leszögezte, hogy ennél „jóval többre is készek”.
Ehhez kapcsolódóan: Szerbia ultimátumot kapott a Nyugattól Koszovóval kapcsolatban – állítja a szerb elnök
Vučić nemrég arról számolt be, hogy Szerbia ultimátumot kapott a Nyugattól Koszovóval kapcsolatban, amerikai és európai diplomaták súlyos politikai és gazdasági következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha nem normalizálják a viszonyt. A rendezést célzó javaslat részletei nem ismertek.
