Miközben Michaela Šilpochová, a prágai Dox Kortárs Művészeti Központ kurátora az utolsó simításokat végezte Badiucao kínai disszidens művész kiállításának megnyitóján, felhívták egy számára ismeretlen számról.
A titkosított számról egy tört cseh nyelven beszélő, magát Hongként azonosító nő jelentkezett, és azt mondta Šilpochovának, hogy a május 12-én debütáló Badiucao-kiállítás árthat a Kína és a Cseh Köztársaság közötti kapcsolatoknak, és „reméli, hogy a kiállításra nem kerül sor”.
Miután többször kérték, hogy azonosítsa magát, a nő azt mondta, hogy a kínai nagykövetséghez tartozik. A szám a nagykövetség kulturális osztályán cseng ki.
„Ez nem fenyegetés, inkább figyelmeztetés volt, vagy valami olyasmi, amivel arra akartak utalni, hogy a kiállítás megszervezésének következményei lehetnek” – mondta Šilpochová a Szabad Európának.
Jan Lipavský cseh külügyminiszter május 13-án az Aktualne című cseh lapnak elmondta, hogy a kínai nagykövetségről is kapott egy hívást a műsor előtt, amelyben azt mondták, hogy a kiállítás hatással lehet a Prága és Peking közötti kapcsolatokra.
A kínai diplomaták külföldön is érvényesíteni próbálják a cenzúrát
A nagykövetség nem válaszolt a Szabad Európa kérésére, hogy kommentálja az ügyet, de kínai tisztviselők az utóbbi években egyre gyakrabban próbálják kiterjeszteni külföldre az országban tapasztalt kemény cenzúrát, és Badiucao politizáló művészete egyre gyakrabban válik célponttá.
Novemberben kínai tisztviselők sikertelenül kérték – sőt fenyegettek meg – egy, az olaszországi Bresciában működő galériát, hogy töröljék a művész kiállítását. A tárlat számos provokatív művet tartalmazott, amelyek Kínában tabunak vagy akár illegális témának számítanak, például Hszi Csin-ping kínai elnök és Carrie Lam volt hongkongi kormányzó hibrid portréját.
Egy gerillaművészeti kampány, amely a Kína által rendezett 2022-es téli olimpiai játékokat célozta meg, vitához vezetett a washingtoni George Washington Egyetemen, amikor egy, a kínai nagykövetséghez kötődő diákcsoport megpróbálta eltávolíttatni Badiucao plakátjait az egyetemről.
„Tudtuk, mi történt Olaszországban 2021-ben. Így amikor hallottam, hogy valaki a kínai nagykövetségről telefonál, nem lepődtem meg – mondta Šilpochová. –Ugyanakkor azt gondoltuk, hogy talán megtanulták a leckét a negatív hírverésről, amit egy ilyen tett okozhat. De valószínűleg vannak eljárások, amelyeket be kell tartaniuk.”
Új célpont
A prágai kiállítás csupán a második nemzetközi bemutatója Badiucaónak. (Ez valójában a 35 éves, jelenleg Ausztráliában élő művész álneve.) A tárlat korábbi munkáira építve új célpontokra fókuszál: Vlagyimir Putyin orosz elnökre és az ukrajnai invázióra.
A cenzúra és a Kínai Kommunista Párt önkényuralma állandó témája Badiucao művészetének. A prágai kiállítás olyan ismerős témákat jár körbe, mint az 1989-es brutális Tienanmen téri mészárlás, a pekingi internálótáborok rendszere a nyugati Hszincsiang tartományban, a Covid–19 kitörése Vuhanban, valamint a nyugati cégeknek a kínai cenzúrát és elnyomást lehetővé tevő együttműködése.
A kiállítás emellett az ukrajnai háborúra és a Hszi által Putyinnak adott támogatásra összpontosít. Utal rá, hogy a kínai vezető politika fedezéket biztosít Putyinnak, emellett nemzetközi és hazai propagandával támogatja a Kremlt, illetve az ukrajnai háborúról szóló torz narratíváját.
„Kínaiként nagyon szomorúan látom, hogy a kínai kormány a kezdetektől fogva támogatja Putyint, és támogatja az emberiség elleni bűntetteit Ukrajnában” – mondta Badiucao a Szabad Európának.
A folyamatban lévő háborút kommentáló néhány figyelemre méltó alkotás között van Egy kis ember haragja című festmény, amelyen egy kabátot viselő Putyin „villant”. A nemi szerve helyén egy nukleáris robbanófej látható. Egy másik csecsemőként ábrázolja Putyint, akit Hszi szoptat és gondoskodik róla.
Badiucao korábban csak maszkban jelent meg, féltve magát és családját a kínai hatóságok reakciójától és esetleges fenyegetéseitől, de 2019-ben felfedte arcát, és azóta művészként és aktivistaként is nyilvánosabb szerepet vállal.
A prágai kiállítás egyik fő témája a diktátorok és hatalmuk váratlan módon történő aláásása. A kiállítás egy hatalmas portréval zárul, amely Hszi és Putyin arcát egybeolvasztja, a festmény előtti padlót pedig szójaszószos üvegekből készült Molotov-koktélokkal terítették be.
Badiucao azt mondja, ezzel fejet akart hajtani az Ukrajnában és a 2019-es hongkongi tüntetések során a tiltakozók és az ellenállás eszközévé vált Molotov-koktélok előtt, nemcsak a tekintélyelvű rendszerek közötti hasonlóságokat, hanem a folyamatosan visszavágó nép erejét is kidomborítva.
„Győzelemmel fog zárulni, de azt a hétköznapi emberek harcolják majd ki” – mondta.
„Ez az, amit ki akartam emelni. Nemcsak az ukrán nép bátorságát, hanem azt is, hogy Hszi Csin-ping szoptatja Putyint, és mentőövet dob neki a háború folytatásához” – mondta Badiucao.
