Kaszim-Zsomart Tokajev elnök „barbár középkori tetteknek” nevezte a kazah börtönökben napvilágra került kínzás eseteit, amelyek szerinte „ellentmondanak minden progresszív társadalmi elvnek”. A bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy a gyakorlat rendszerszintű.
Az észak-kazahsztáni börtönben készült videón egy borotvált fejű, rabruhás férfi próbál válaszolni, amikor egy büntetés-végrehajtási tiszt a protokoll megsértésével vádolja.
„Már kétszer figyelmeztették! Miért áll ellen? Miért nem hajlandó takarítani? – hallható a tiszt a felvételen, mielőtt utasítja beosztottjait, hogy „használják a speciális felszerelést”.
A férfiak ezután megragadják a foglyot, és arccal lefelé a földre teperik.
„Nem tagadom meg a takarítást!” – hallani a fogoly szavait, mielőtt egy férfi gumibottal kezdi ütni az alsótestét.
A fogoly tiltakozása sikolyba fordul.
A széles körben megosztott felvételt eredetileg egy ellenzéki közösségimédia-csatorna tette közzé, amely jelezte, hogy a videó augusztus 24-én készült.
A kirobbant felháborodás nyomán – feltételezések szerint – a kazah fővárostól, Asztanától mintegy kétszáz kilométerre fekvő Atbaszárban található, 1-es számú börtön mintegy tucatnyi alkalmazottját függesztették fel.
Néhányan közülük videót készítettek, amelyen megvédik tetteiket, azzal érvelve, hogy a rabbal és a felvételen látható többi rabbal szemben hozott intézkedésekre a lázadás megelőzése érdekében volt szükség.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök álláspontja egyértelműnek tűnik a gyakorlattal kapcsolatban
Tokajev először két hónappal azután szólalt meg a kérdésben, hogy tavaly a rendszert megrázó politikai zavargások robbantak ki. Ezek letörése során legkevesebb 228 ember halt meg, hírek és bizonyítékok jelentek meg az őrizetbe vettek szisztematikus kínzásáról. Tokajev akkor elítélte a „barbár középkori tetteket”, és úgy fogalmazott, hogy „ellentmondanak minden progresszív társadalom értékeinek”.
Azonban aránylag kevés tisztet ítéltek vagy bocsátottak el a többrendbeli visszaélésekben játszott szerepük miatt.
A videón szereplő fogoly személyazonossága ráadásul kínos Tokajev számára.
A 38 éves Timur Danebajev úgy ismert, mint az az aktivista, aki megpróbálta beperelni az elnököt a válság idején tett megjegyzései miatt. Az elégedetlenség az üzemanyagárak hirtelen felszabadítása miatti békés tüntetésekkel kezdődött, majd kontrollálatlanná vált. (Tokajev szerint külföldi terroristák szították a tüzet.)
Ez, valamint a rejtély, hogy hogyan és ki szivárogtatta ki a videót, erősítette azokat az elméleteket, amelyek szerint a kiszivárogtatás egyáltalán nem volt véletlen.
„Nekem úgy tűnik, hogy a videó (…) egyáltalán nem a börtönszemélyzet mulasztása” – írta Lukpan Ahmedjarov ismert újságíró egy szeptember 5-i Facebook-bejegyzésében.
„Valójában a videót a hatóságok utasítására hozták nyilvánosságra. A börtön egyik alkalmazottját sem vonják majd felelősségre, mert a videó valójában a hatalom erejének DEMONSTRÁCIÓJA” – állította.
A foglyok megtörése
Hogy Ahmedjarov jóslata beigazolódik-e, azt csak az idő fogja megmutatni.
Nem könnyű nyomon követni a kínzási botrányokban érintett, alacsony beosztású tisztek karrierútját, különösen ha nem hozzák nyilvánosságra személyazonosságukat.
A Kazah Köztársaság Belügyminisztériuma Büntetőügyi Végrehajtó Rendszer Bizottságának szeptember 6-i sajtóközleménye szerint egy folyamatban lévő vizsgálatban javasolják Akmola tartomány legfőbb büntetés-végrehajtási illetékese, helyettese és az Atbaszár börtön vezetőjének felmentését.
Tizenegy büntetés-végrehajtási őrt szintén elbocsátásra javasoltak a belügyminisztériumból, miután a vizsgálat „arra utaló jeleket talált, hogy az alkalmazottak túllépték a hatáskörüket” – áll a közleményben az illetők megnevezése nélkül.
Ez feltehetően ugyanaz a tizenegy személy, akik a héten közzétették a videót, amelyben tagadják a kihágásokat. A videót az éjszaka sötétjében vették fel, az összes férfi az arcát eltakaró maszkot visel.
„A vádlottak kínzására nem került sor, a fogva tartás rendszerének betartására kényszerítették őket törvényes fizikai eszközökkel” – mondta a csoport szóvivője.
A megszólaló a továbbiakban azt állította, hogy augusztus végén több mint negyven fogoly érkezett a börtönbe „agresszív szándékkal (…) lázadást akartak kirobbantani”.
„Minden tettünket egyeztettük a felügyeleti szervekkel” – jegyezte meg a szónok.
Sokan túlságosan könnyen elhiszik majd az utolsó részt.
Vagyim Kuramasin újságíró, aki mintegy 15 évvel ezelőtt ugyanabban a börtönben töltött időt, ahol Danebajevet verték, a Szabad Európa kazah szolgálatának elmondta, hogy a börtön új lakóinak megtörése többé-kevésbé rutinszerű.
Miután 2007 elején egy újságcikk miatt bebörtönözték, Kuramasint magánzárkába tették, ahol fogkefével kellett vécét tisztítania – mondta.
„Amikor megkértem őket, hogy mutassák meg a normát vagy a törvényt, amely a takarítást előírja, keményen verni kezdtek” – emlékezett vissza.
Jelena Szemjonova veterán kínzásellenes aktivista a héten engedélyt kapott, hogy meglátogassa Danebajevet.
Szemjonova azt mondta, hogy az egészsége „többé-kevésbé rendben van, annak ellenére hogy a testén látszanak a verések nyomai”.
„De pszichés értelemben depressziós – tette hozzá a Szabad Európa kazah szolgálatának, helyi nevén Azattüknek nyilatkozva. – Egy olyan ember, aki soha nem volt ebben a rendszerben, akinek teljesen más elképzelései vannak (…) Nem számított arra, hogy ez fog történni. Sokkolóan hatott rá.”
Vállpántos, egyenruhás emberek
A kazah kormány bírálata mellett Danebajev rendszeresen kritizálja Asztana szövetségesét, Oroszországot a Kreml ukrajnai inváziója miatt.
Ugyancsak bírálta Moszkva beavatkozását a 2022. januári kazahsztáni válság idején, amikor Tokajev behívta az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének csapatait, hogy segítsenek letörni a felkelést. A többnemzetiségű erőben a kisebb számú örmény és belarusz egységek mellett megjelentek az elit orosz légideszant alakulatai is..
Az aktivistát tavaly decemberben gyűlöletkeltéssel és „az állampolgárok nemzeti becsületének és méltóságának megsértésével” vádolták meg 2022. október 10-én és november 12-én közzétett online videói és posztjai miatt.
De már 2022 februárjában is felkeltette a hatóságok figyelmét, miután megpróbált pert indítani Tokajev ellen, azt állítva, hogy az elnök dezinformációt terjesztett. Ezt Tokajev ama állítására alapozta, hogy a zavargások idején „húszezer külföldi terrorista” hatolt be Kazahsztán legnagyobb városába, Almatiba.
„Jogom van panaszt tenni az elnök vagy bármely más állampolgár ellen” – mondta az Azattüknek egy tavalyi interjúban szenvedélyes hangon Danebajev.
„Az én jogaim abszolút ugyanazok, mint az elnökéi.”
Nos, elméletben talán igen.
A valóságban Danebajev beadványát figyelmen kívül hagyták, és a rendőrség hamarosan megjelent az ajtajában. Ez egy nyomásgyakorló kampány kezdetét jelentette, ami a letartóztatásában csúcsosodott ki.
Idén júniusban három év börtönbüntetésre ítélték.
Az esettel kapcsolatos Facebook-bejegyzésében Ahmedjarov újságíró úgy érvelt, hogy Danebajev esete egy a sok közül, amelyek azt jelzik, hogy a kazahsztáni rendőrállam ismét kimutatja a foga fehérjét, miután a tavalyi erőszakos cselekmények során némileg megzabolázta a közvélemény bírálata.
Akkoriban Tokajev egy új Kazahsztánt ígért, miután gyakorlatilag háttérbe szorította Nurszultan Nazarbajev volt elnököt – a kazah önkényuralom építőjét, aki a válságot megelőzően is árnyékot vetett utódja, Tokajev elnökségére.
A Tokajev által azóta támogatott politikai reformokat azonban széles körben kozmetikai jellegűnek nevezték, míg a kabinet és más pozíciók e havi átalakítása során főként régi politikusok kerültek új szerepkörökbe.
Az egyik ilyen – jegyezte meg Ahmedjarov – Marat Akmetzsanov volt, aki az Asztanát körülvevő Akmola tartomány kormányzójának posztjára cserélte a belügyminiszteri posztot. Atbaszár városa is ehhez a területhez tartozik.
Egy ilyen kinevezés a Kazahsztán északi szomszédjában, Oroszországban tapasztalható tendenciákat másolja – érvelt Ahmedjarov.
Ez azt is jelzi, hogy „olyan pozíciókat, amelyeket korábban kizárólag civil öltönyösök töltöttek be, most fokozatosan vállpántos és egyenruhás férfiak kapnak majd meg” – jósolta az újságíró.
Tokajev nyilatkozatai ellenére a kormány keveset tesz azért, hogy meggyőzze a közvéleményt arról, hogy komolyan veszi a kínzás kérdését.
A 2022. januári események után több tucat volt fogvatartott panaszkodott a rossz bánásmódra. Ezt alátámasztja, hogy sokuknak még mindig törött bordái vannak.
A legtöbb ügyet azonban vagy elutasították, vagy nem jutottak el a bíróságig.
Azokat az ügyeket, amelyek a zavargások idején történt fogva tartás közben bekövetkezett halálesetekkel kapcsolatosak, nehezebb volt figyelmen kívül hagyni.
Az egyik legutóbbi ítélet Eldosz Kaljev esetére vonatkozott, aki Szemej város egyik börtönében halt meg.
Az ügyben vádlott tisztet augusztus elején hat év börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság.
Két másik rendőr azonban – akit augusztus 23-án találtak bűnösnek egy másik fiatal szemeji lakos halálra kínzásában – jobban járt.
Felfüggesztett büntetést kaptak, és kártérítés fizetésére kötelezték őket – fejenként valamivel kevesebb mint tízezer dollárra – az elhunyt családjának.
