Henning Jeschke három és fél heti éhségsztrájk után gyenge és erőtlen, de eltökélt abban, hogy folytatja. Még bízik benne, hogy nyomást gyakorolhat a három német kancellárjelöltre, és készek lesznek vitázni vele a klímaválságról a vasárnapi általános választások előtt.
Most először Németországban az éghajlatváltozás talán a választási kampány legmeghatározóbb kérdése, különösen a fiatal szavazók esetében. Ez áll a jelöltek televíziós vitáinak középpontjában, és a hat legfontosabb pártból öt kínál terveket különböző részletességgel a globális felmelegedés lassítására.
De a fiatal klímaaktivisták – akik a múlt hónapban tiltakozó sátortábort állítottak fel a berlini kormányzati negyed egyik parkjában – attól tartanak, hogy a politikusok ígéretei gyorsan eltűnnek a választások után, vagy utat engednek egyedi érdekek nyomásának. Jeschke és hat társa ezért éhségsztrájkba kezdett augusztus 30-án.
Szerdán, étel nélkül töltött 24. napján Jeschke egy matracon pihent a tábor közepén, könyökére támaszkodva adott interjút, és néha belekortyolt a teájába.
Nincsenek őszinte beszélgetések
Azt mondta, hogy az éhségsztrájkot a kétségbeesés diktálta, mert ő és aktivistatársai úgy vélik, hogy „az éghajlat összeomlásának idején nincsenek őszinte beszélgetések erről, a pártprogramok elégtelenek, és sürgősen tennünk kell a klímakatasztrófa ellen”.
Valószínűtlennek tűnik, hogy a kancellárjelöltek – Olaf Scholz a balközép szociáldemokratáktól, Armin Laschet a jobbközép unióból vagy akár Annalena Baerbock a környezetbarát Zöldektől – megjelennének nála.
A jelöltek arra biztatták a sztrájkolókat, hogy egészségük érdekében hagyják abba a tiltakozást, cserébe magántalálkozókat ajánlottak a választások után, feltehetően azért, hogy elkerüljék a vitákat, amelyek könnyen kicsúszhatnak az irányításuk alól. Baerbock telefonon beszélt a sztrájkolókkal, és együttérzését fejezte ki csalódottságuk miatt. Scholz szóvivője azt mondta, hogy a balközép jelölt találkozott néhánnyal közülük és támogatóik közül kampánya egyik Berlin-környéki állomásán.
Eldurvulhat az augusztusban indult éhségsztrájk
Az éhségsztrájkolók közül hatan felhagytak a tiltakozással, hárman szerdán. Jeschke ugyanakkor azt mondja, folytatja, és csütörtök estétől elutasítja a folyadékot is, ha nem teljesítik a követeléseiket.
Az északkeleti Greifswald városából érkezett 21 éves fiatalember, aki most napi 24 órában aktivista, és emiatt abbahagyta államtudományi tanulmányait, már 11 kilót fogyott. Azt mondja, a szülei aggódnak.
„Édesanyám otthon sír, apám újra és újra meglátogat. De ők is látják, hogy szükség van arra, amit csinálok” – mondja.
A 24 éves Lena Bonasera, aki hétfőn csatlakozott az éhségsztrájkhoz, elmondta, hogy az aktivisták először a Péntekek a Jövőért-tüntetéseken találkoztak annak a nemzetközi ifjúsági klímamozgalomnak a részeseiként, amelyet a svéd klímaaktivista, Greta Thunberg indított útjára 2018-ban.
Az Oxfordban diplomázott Bonasera, aki szintén megfogadta, hogy csütörtök estétől abbahagyja a folyadékfogyasztást, azt mondja: felfüggesztette a polgári engedetlenségről szóló disszertációját, hogy legyen ideje a kampányra.
„Azt kérdeztem magamtól, hogy miért pont én, és az anyám is ezt kérdezte – mondja döntéséről, hogy kockára teszi az egészségét a meggyőződései miatt. – De ha egyszer utat adsz magadban annak az érzésnek, hogy valójában milyen rettenetes is a klímaválság, nincs más választásod, mint hogy cselekedj.”
Pénteken Thunberget is Berlinbe várják
Pénteken az ifjú aktivisták nagyszabású nemzetközi tiltakozást terveznek az éghajlatváltozás ellen, hetekkel azelőtt, hogy a világ vezetői összegyűlnének az ENSZ glasgow-i csúcstalálkozójára. Thunberget a berlini tüntetésre várják, amely mindössze két nappal előzi meg a választásokat, amelyek a Zöldek és a klímaaktivisták szerint az utolsó esélyt jelentik arra, hogy Európa legnagyobb gazdasága irányt váltson.
Az éhségsztrájk keltett némi visszhangot, még akkor is, ha nem jön létre a követelt vita.
Hans Joachim Schellnhuber klímatudós, aki már Ferenc pápának, Angela Merkel kancellárnak és Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnöknek is adott tanácsot, a héten beszélt a Zoom tiltakozóival. Arra biztatta őket, hogy kezdjenek újra enni, és felajánlotta, hogy a választások után összehozza őket a döntéshozókkal.
Schellnhuber nyílt levelében legitimitást adott az aktivisták figyelmeztetéseinek. Azt írta, hogy a Földön a hőmérséklet ebben az évszázadban csaknem 3 Celsius-fokkal fog nőni, ha folytatódik a jelenlegi klímapolitika. Még az a kockázat is fennáll, hogy a bolygó nagy területei válnak lakhatatlanná.
Felraknád-e a gyereket arra a buszra?
„Ez a kockázat csekély lehet, de felraknánk-e gyermekeinket egy olyan iskolabuszra, amelynek öt százalék esélye van arra, hogy halálos baleset szenved?” – írta a német médiában széles körben ismertetett levélben.
Schellnhuber mindazonáltal azt mondta az aktivistáknak, hogy még nincs itt az idejük a drasztikus intézkedéseknek, így az éhségsztrájknak. Közölte: érzi a politikai nyitást, a vezető politikusok szívesebben foglalkoznak a klímaváltozással. Az AP-nek adott telefonos interjújában arra is kitért, hogy Scholzcal folytatott beszélgetései után úgy véli, a legesélyesebb jelölt „sokkal komolyabban veszi a kérdést, mint néhány évvel korábban”.
Ki mit tenne, és hogyan?
A klímavitában két tábor alakult ki: a Zöldek kínálják a legátfogóbb programot Németország szén-dioxid-semlegesítésére, kormányzati ösztönzők és a szennyezőkre kiszabott büntetések keverékével. Scholz szociáldemokratái szintén kormány által vezérelt változtatást javasolnak, de a Zöldek által követeltnél hosszabb időt adnának a szénerőművek és a belsőégésű motorok fokozatos felszámolására.
A másik táborban a kereszténydemokraták és a vállalkozásokat támogató szabad demokraták azzal érvelnek, hogy a piac által vezérelt megújulásnak kell átvennie a vezetést.
