Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A Kommunista Párt alapításának századik évfordulójára készülnek Kínában


Katonák a pekingi Tienanmen téren a koreai háborúban való kínai részvétel hetvenedik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen 2020. október 23-án

A Kommunista Párt alapításának századik évfordulójára készülnek Kínában, a hatóságok már napokkal a tervezett ünnepség előtt lezárták a pekingi Tienanmen teret.

A turistalátványosságnak számító teret a hét elején elkerítették, és ez egészen július 2-ig valószínűleg így is marad. Helyszíni beszámolók szerint a Mao Ce-tung néhai kommunista vezető mauzóleumának is otthont adó téren sárga székek sorakoznak, valamint nehéz munkagépek dolgoznak.

A tervek szerint annak bemutatására készülnek, hogy a távol-keleti ország miként emelkedett ki a polgárháborúból és katasztrofális helyzetéből, hogy napjainkra globális hatalommá, a világ második legnagyobb gazdaságává váljon az Egyesült Államok után.

A július 1-jei évforduló előkészületei azonban titokban zajlanak. A Tienanmen tér mellett az egykori kínai császárok lakóhelyéül szolgáló Tiltott Várost, illetve más fontos helyszíneket is lezártak. A légierő repülőgépei többször is átrepültek Peking felett, ami valószínűsíti, hogy légi bemutató is lesz, de hivatalosan nem közöltek semmilyen részletet.

Plakátokat helyeztek ki országszerte, számos megemlékezést meghirdettek, és érezhetően fokozódott a rendőrség és a paramilitáris erők jelenléte az utcákon.

A Kínai Kommunista Pártot titokban alapították 1921-ben, miután összeomlott a Csing-dinasztia 1912-ben. A ma 89 millió taggal rendelkező párt az első kongresszusát egy turistahajón tartotta, hogy elkerüljék a helyi hatóságok zaklatását.

Egy temetés volt a fordulópont - Tienanmen tér, 1989
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:59 0:00

A pluralizmus bukást jelent

A párt az ellenállással szerzett magának hírnevet, élesen szemben álltak először a Csang Kaj-sek vezette nacionalistákkal, majd a japán megszállókkal, ez vezetett a hatalomátvételhez 1949-ben. Csang Tajvanra menekült, amely azóta mintaszerű demokráciává vált, amelyet a Kínai Népköztársaság egyre élesebben fenyeget, a kommunisták pedig ellenőrzésük alá vonták Tibetet és más területeket.

Mao Ce-tung 1976-os halála véget vetett az ortodox marxista gazdaságpolitikának Kínában, miközben a párt megőrizte tekintélyelvű, marxista–leninista kormányzati struktúráját. Túlélte a szovjet blokk összeomlását, a hadsereg vérbe fojtotta a demokráciapárti mozgalmakat, és a rendkívül látványos gazdasági növekedés, illetve a másként gondolkodók elleni kemény fellépés eredményeként azóta is őrzi hatalmát.

„Pártunk száz éve tartja magát a marxizmushoz. A Szovjetunió a Gorbacsov-korszakban a demokratikus szocializmust, a pluralizmust támogatta, ezért megbukott” – hangsúlyozta a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese.

Hszi Csin-ping 2012-es elnökké választása óta Kína egyre agresszívabban lép fel a térségben, jelentősen növelte globális befolyását, egyebek mellett az Egy övezet, egy út kezdeményezés révén, amelynek keretében több száz milliárd dollárt fordítanak világszerte infrastruktúra-fejlesztésre, és ezen keresztül a politikai kapcsolatok, végső soron pedig Peking befolyásának erősítésére.

A Hszinhua állami hírügynökség szerint Hszi vezetésével a párt „új, fényes utat fog bejárni a következő évszázadban”.

Készült az AP tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG