A 2022-es esztendő egyik legmeghatározóbb, mindenkit érintő gazdasági eseménye a fogyasztói árak emelkedése, vagyis az infláció volt. A kilencvenes évek óta nem tapasztaltunk olyat, hogy szinte naponta változik valaminek az ára. De miért lett ilyen drága az élet, és miért Magyarországon emelkedtek leginkább az árak az Európai Unióban?
Tavaly februárban, másfél héttel az ukrajnai háború kitörése előtt írtuk, hogy „szeptember óta 44 százalékkal emelkedett a kenyér ára az általunk figyelt üzletben”. Ez azért lehet érdekes információ, mert nyár óta a kormányzati narratíva szerint a megugró hazai infláció legnagyobb oka az Ukrajnában zajló háború és az Oroszország elleni uniós szankciók.
Pedig a fogyasztói árak emelkedése már 2020 elején elindult, és annak, hogy 22 százalék fölé gyorsult az éves alapú infláció novemberben, jelentős részben belföldi okai vannak.
Segített a járvány
2020 januárjában 4,7 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon éves alapon, ami már bőven a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kívánatosnak tartott, háromszázalékos inflációs célszintje fölött volt. Ez már sok elemzőnek jelzés volt, hogy véget ér egy többéves kegyelmi időszak, amikor viszonylag stabil, egy–két százalék között volt az áremelkedés dinamikája.
Ezt a trendet még megtörték a koronavírus-járvány első és második hulláma alatt hozott korlátozó intézkedések, amelyek mind a fogyasztás visszaesését eredményezték, az árak ezzel párhuzamosan nem emelkedtek olyan ütemben, mint előtte.
2021 áprilisában a védőoltások elterjedésének köszönhetően újranyitott az ország, beindult a fogyasztás, és ezzel rögtön ötszázalékosra ugrott az infláció. Év végére hét százalék fölé gyorsult az ütem, majd 2022 februárjában, az ukrán háború kitörése előtt már 8,3 százalékos volt az éves alapú drágulás dinamikája. (A Központi Statisztikai Hivatal folyó hó, vagyis ebben az esetben február 22-ig bezárólag vizsgálja az árak alakulását, vagyis a február 24-én kirobbant háború hatásai még nem voltak benne a februári, 8,3 százalékos adatban.)
Jól látszik, hogy nem a háború és az uniós szankciók okozták a hazai áremelkedés beindulását, legalábbis nem lehet csak külső okokat hibáztatni, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök állítja, miszerint „ha lesz béke, nem lesz háborús infláció”.
Előre szóltak, hogy baj lesz
Nem véletlenül mondta azt a Szabad Európa podcastjában 2021 novemberében Király Júlia közgazdász, a jegybank korábbi alelnöke, hogy a legégetőbb gazdasági probléma jelenleg az infláció. Késésben van mind a kormány, mind a jegybank, amelynek elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása.
„Ma már az infláció olyan méretű, ami az emberek mindennapjait durván befolyásolja. Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben az infláció elszabadulása elképzelhetetlen. Ehhez alapvetően hitelességre van szükség” – mondta már akkor Király Júlia.
Szerinte csak akkor van esély az infláció megfékezésére, ha a jegybank mellett a kormány is minden tőle telhetőt megtesz. A kormány azonban egy rövid távú cél, a választások megnyerése érdekében nyakló nélkül költekezett, ez is az inflációt növeli. „Ki hiszi el, hogy most jutott el oda az ország, hogy a 13. havi nyugdíjat ki kell fizetni?” – tette fel a kérdést. Szerinte már a koronavírus-járvány kirobbanása előtt kezelni kellett volna a jelenséget.
Surányi György, az MNB volt elnöke, egyetemi professzor – akivel még január elején beszélgettünk – azt mondta, hogy a kormány és a jegybank előszeretettel csak a külső hatásoknak és a pandémiának tulajdonítja az inflációt. (Bő másfél hónappal később támadta meg Oroszország Ukrajnát, az akkori kormányzati kommunikáció még külső okokat és a koronavírus-járványt hibáztatta a meglóduló árakért.)
„Pedig a fogyasztói árak emelkedési üteme már a járvány előtt, 2020 januárjában 4,7 százalékot tett ki. Teljesen egyértelmű, hogy kétharmad arányban belföldi okai vannak a megugró inflációnak” – mondta Surányi György.
A szakember szerint ennek legfontosabb jelzője az, hogy 2017 és 2019 között a magyar gazdaság az úgynevezett potenciális, organikus növekedési lehetőségénél másfél-kétszer gyorsabban bővült. Ilyen esetben a költségvetésnek (a kormánynak) és a monetáris politikának (a jegybanknak) is anticiklikusan, vagyis a ciklust csillapítandóan kell működnie.
A magyar fiskális politika ehelyett a gázra lépett. A magyar gazdaság külső egyensúlya 2017-től folyamatosan romlik, a gazdasági növekedés messze gyorsabb volt, mint amit normálisan a gazdaság elő tudott volna állítani.
Eközben folyamatosan ömlöttek be az Európai Uniótól érkező támogatások. Ez – hozzáadódva a költségvetés 2-2,5 százalékos hiányához – nagyjából négy-öt százaléknak megfelelő pluszkeresletet hozott létre a magyar gazdaságban, ami élénkítette és fűtötte a gazdaságot.
„Magam is azt gondoltam 2016–2017 között, hogy most lehetséges az, hogy a termelékenységnél gyorsabban emelkedhessenek a reálkeresetek. A gond az, hogy 2018–2019-ben is két számjegyű volt a bérnövekedés. Ha egy gazdaság három-öt százalékkal növekszik, és eközben a bérek tíz-tizenkét százalékkal nőnek, abból komoly infláció fog kialakulni” – mondta Surányi György.
A szakember szerint a monetáris politika is egyértelműen az inflációt fűtötte, mert hagyta a forint árfolyamának leértékelődését, és a jegybank rengeteg pénzt öntött a gazdaságba. „Egy kis, nyitott gazdaságban ha leértékelődik a forint árfolyama, az az inflációt erősíti” – tette hozzá.
Az árcímkék nem hazudnak, avagy 44 forint volt, 135 lett, mi az?
A választások előtti kormányzati osztogatásról azt mondta, hogy 2022 januárjától lesz két-három hónap, amikor a kormány egészen példátlan pénzszórása miatt ideiglenesen úgy fogják érezni a magyarok, hogy jobbá vált a helyzetük.
„Majd keserűen fognak ébredni, mert ennek hatására az infláció még magasabbra fog menni. Amikor a pénzszórás, a szavazatvásárlás lezárul, akkor szembesülnek azzal, hogy újabb pénzszórásra nincs lehetőség. Ellenkezőleg, vissza kell fogni a költekezést” – jósolta a közgazdász. Ugyanakkor az árak már magasan lesznek, a nyugdíjak és a bérek kevesebbet fognak érni, mint most.
Rengeteg pénz volt
2020-ban a koronavírus-járvány miatt leállt az egész világ. Az emberek nem tudtak fogyasztani, kialakult egy olyan túlzott megtakarítás, ami normális esetben nem következett volna be. De ha be van zárva a bolt, és nem tudunk elmenni, nyilván nem költünk annyit. Ez a fajta óriási felhalmozott pénz csak gyűlt a gazdaságban. A védőoltások megjelenésével ez hirtelen szabadult fel.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a Szabad Európának korábban ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egy óriási kereslet esett rá a piacra, mindenki őrült módjára be akarta pótolni az elmaradt nyaralásokat, az elmaradt vásárlásokat. Ennek van egy leeresztő szelepe: az infláció. „Ha valamiből sok van, az nyilván elértéktelenedik. A pénznél az elértéktelenedés nem más, mint az infláció” – mondta.
Az elemző szerint ha óriási mennyiségű pénzt teremt a költségvetési politika révén a monetáris politika meg önmagában a jegybank is, mert támogatni szeretné a gazdaságot, akkor előbb-utóbb inflációs problémával szembesülünk.
A választások előtt a kormány a családok szja-visszatérítésével, a 13. havi nyugdíjak utalásával, a fegyverpénzek kifizetésével jelentős pénzügyi transzfert irányított a lakossághoz. Emiatt a cégek könnyebben hárították át az áremeléseket a lakosságra, mert volt fizetőképes kereslet. Ezt mi is tapasztaltuk, miután a Szabad Európa több mint egy éve saját bevásárlólistáján keresztül figyeli egyes termékek árának alakulását.
Kitört a háború
A gáz ára már 2021 nyara óta emelkedik, miután az oroszok csökkentették a szállított gáz mennyiségét – utólag kiderült, hogy a háborúra készülve Európában. Az energia drágulása a feldolgozóipartól a szállításon át a szolgáltatási szektorig szinte minden ágazatban érvényesítette árfelhajtó hatását. Ezzel párhuzamosan a forint árfolyama is jelentősen gyengült mind az euróval, mind a dollárral szemben.
A hazai inflációt nagyban növelte az energiaárak emelkedése és a forint árfolyamának gyengülése. Míg előbbi egyértelműen külső ok, utóbbi inkább belső, a monetáris és a gazdaságpolitika kezében sok eszköz van, amellyel erősíteni lehetett volna a nemzeti valuta árfolyamát. Olyannyira súlyos volt a helyzet, hogy a kormány augusztustól módosította a rezsicsökkentés intézményét, és az átlagfogyasztás felett ismét bevezette a piaci árazást az áram és a gáz esetében.
A háború másik következménye egyes alapvető élelmiszerek árának emelkedése. Ukrajna a világ egyik legfontosabb napraforgóolaj-exportőre, emellett a búza, az árpa, a repce és a kukorica esetében is az első öt között szerepel. A háború miatt jelentős mennyiségű termék ragadt a kikötőkben, amelyek nem kerültek ki a világpiacra, emiatt a gabonaárak is nőttek.
Virovácz Péter szerint a háborúnak, az energiaválságnak és az uniós szankcióknak köszönhetően gyakorlatilag elkezdett felfelé menni mindennek az ára. „Ez a fajta gazdaságpolitika, plusz a külső sokkok, ezek együtt lényegében elérték, hogy jelen pillanatban leginkább az élelmiszeripar szenvedi meg ezeket, mert ott van a leggyengébb termelékenység” – mondta.
Még nincs vége
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb elemzése szerint az infláció nyár óta bekövetkezett emelkedésének több mint fele az élelmiszerek árához kötődik, amit a globális folyamatok mellett a magyar élelmiszeripar hatékonysági és termelékenységi problémái is magyaráznak.
Emellett a kormány adót is emelt, a népegészségügyi termékadó júliusi emelésének árnövelő hatása augusztusra begyűrűzött a feldolgozott élelmiszerek és az alkoholmentes üdítőitalok árába. A fogyasztói árak éves növekedési üteme novemberben 22,5 százalékon alakult.
Így jutottunk el oda, hogy novemberben az egész Európai Unióban Magyarországon drágult a leginkább az élet.
Az MNB szerint jövőre közel harminc százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerárak, és az infláció is velünk marad. Míg idén egész évben az átlagos drágulás üteme a 15 százalékhoz közelíthet, jövőre átlagosan 15-19 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak.
