Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A kormány kafetériás „szabadságharcának” a 35 milliárdos számlája


Egy nyomat színeit ellenőrzik az MKB által kibocsájtandó Széchenyi Pihenőkártyák (Szép-kártya) gyártása közben a Pénzjegynyomdában 2012-ben

Több pénzt fizethet Magyarország kártérítésként a multiknak, mint amit a kormány szerint évente profitként kivittek az országból. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon drágultak a legjobban az árak. A gazdasági növekedés kezd beindulni, a következő időszakban robbanhat be igazán az üzleti élet. Ez a Szabad Európa heti gazdasági hírösszefoglalója.

Közel tízéves huzavona után hivatalosan is lezárult egy fejezet a magyar gazdaságtörténetben. Az Orbán-kormány még 2012-ben ment neki azoknak a multinacionális cégeknek, amelyek piacvezetők voltak a magyar kafetériapiacon.

A kormány 2012-ben úgy alakította át a kafetéria-szabályokat, hogy az állami Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után járt csak a 31 százalékos kedvezményes adózás, míg a többi béren kívüli juttatást 51 százalékos adókulccsal sújtotta a kabinet. A végső kegyelemdöfést egy újabb szabályváltoztatás hozta: 2013-tól meleg- és hidegételt csakis kizárólag Erzsébet-utalvánnyal lehetett venni.

Az a dolgozó, aki béren kívüli juttatást kapott, nagy valószínűség szerint a három francia cég egyikének az utalványát válthatta be, vagyis költhette el különböző dolgokra. A legnépszerűbb elemek étkezési, szálláshely, kultúra, sport, ruházati és ajándékutalványok voltak.

Az Edenred, a Sodexo és a Le Chèque Déjeuner hármasának 51 százalékos adózással már nem érte meg az üzlet. A munkaadók ugyanis a kisebb adózással járó, vagyis állami utalványokat részesítették előnyben. A korábbi piacvezetők a döntés után gyorsan elvesztették a szerződő partnereiket: az Edenred árbevétele egy év alatt az ötödére, a Sodexo a harmadára esett vissza, a Le Chèque Déjeuner pedig hamarosan ki is vonult Magyarországról.

A cégek azonban nem fogadták el a döntést és jogi útra terelték az ügyet. A Telex.hu értesülése szerint ez a hosszú évekig tartó folyamat ért véget most, amikor a Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) elutasította a magyar állam fellebbezését, és helyben hagyta a 2019-ben hozott döntését. Az akkori ítélet szerint a magyar döntés szembement a francia–magyar beruházásvédelmi megállapodásban foglaltakkal.

Ez alapján az Edenred felé a magyar államnak 7,1 milliárd forintos kártérítést kell fizetnie (ez a perköltséggel és a késedelmi kamattal együtt 10,1 milliárdot jelent), a Sodexónak pedig mai árfolyamon nagyjából 25 milliárd forint kártérítést ítéltek meg. Utóbbi esetében még nem tudni, mekkora lesz a késedelmi kamat. (A magyar állam fellebbezett, és a döntés megsemmisítését kérte, ezt azonban az Edenred esetében már 2020 márciusában elutasította a testület, most pedig a Sodexo-ügyben is ezt történt.)

A Telex.hu szerint a május 7-én meghozott határozatában az ICSID véglegesen elutasította az alperes magyar állam kérelmét, vagyis a piac államosítása miatt idáig 35 milliárd forintot már biztosan elbukott a magyar állam. A kártérítés összegét a magyar adófizetőknek kell állniuk.

Az ügyben hozott ítélet azt is feltételezhetné, hogy ezek a cégek ismét aktivizálják magukat a magyar piacon, azonban erre aligha lesz lehetőségük. A kormány ugyanis lényegében kiürítette a hazai utalványpiacot. Olyan szabályokat hoztak, amely szerint 2020. január 1-től megszűnt szinte az összes kafetéria, egyedül a Szép-kártya maradt.

Az Index.hu szerint Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke 2018-ban, amikor a kormány benyújtotta az erről szóló törvényjavaslatot, azt mondta, nagyjából kétmillió magyar munkavállalótól vesz el a kabinet átlagosan 90 ezer forintot évente.

A kormány szerint mindezek ellenére megérte átalakítani a kafetériapiacot. „Így is megérte, hiszen a korábbi években évente huszonhárommilliárd forint profitot utaltak ki ezek a cégek. Az itt maradt összegekből pedig idősek, gyerekek nyaraltatását sikerült biztosítani az ezt követő években” – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára még egy korábbi, kisebb összegű kártérítési per elvesztésekor a Hír Tv-nek. Most 35 milliárd forintnál jár a kártérítés és a kamatok összege, amely magasabb, mint a kormány által vizionált évi 23 milliárdos profit, amit a külföldi cégek kivittek az országból.

Magyarország árdrágulási Európa-bajnok

Nagyon elszálltak a fogyasztói árak Magyarországon, miután éves szinten az infláció 5,2 százalékot ért el áprilisban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még május 11-én közölte ezt az adatot. Azóta a többi európai uniós tagállam eredménye is megérkezett, így össze lehetett hasonlítani a különböző országok adatait.

A negatív rekorder Magyarország lett, miután itt emelkedtek a legdrasztikusabban az árak. A második helyen Lengyelország végzett 5,1 százalékos inflációval, majd Luxemburg következett 3,3 százalékos áremelkedéssel. Vannak államok, mint Görögország és Portugália, ahol olcsóbb lett az élet, miután a statisztikusok szerint csökkentek a fogyasztói árak.

A magyar infláció olyan magas, hogy erre már a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is reagálni kellett. A jegybank közel tíz éve folyamatosan csökkenti az alapkamatot, de ennek hamarosan vége lesz. Virág Barnabás, az MNB alelnöke belengette a kamatemelést. „A Magyar Nemzeti Bank egyes vészhelyzeti eszközeit gyorsan kivezetheti a monetáris politikából, és az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az alapkamat emelésére” – nyilatkozta a Reutersnek Virág Barnabás.

Az itthoni árakra leginkább az üzemanyagok árváltozása hatott, miután a benzin és a gázolaj ára 39,2 százalékkal emelkedett egy év alatt. De a dohánytermékek 20,1 százalékos drágulása is magasnak mondható.

A Népszava felkérésére a Publicus Intézet április végén felmérést végzett, amelynek során ezer embertől kérdezték meg, hogy „mi okozza pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulását”. A válaszadók túlnyomó többsége (65 százaléka) a magas inflációt nevezte meg okként. A lakosság különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg, legalábbis erre panaszkodtak a legtöbben.

A vártnál jobban nőtt a gazdaság

Jó hír viszont, hogy a magyar gazdaság 1,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva, még akkor is, ha éves alapon 2 százalékos a visszaesés. 2020 első negyedévét még alig érintette a koronavírus-járvány, vagyis magas volt a bázis, ezért van a kétszázalékos csökkenés. A negyedéves növekedés viszont optimizmusra ad okot, úgy tűnik sikerült a járvány negatív gazdasági hatásait kivédeni.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek azt mondta, hogy a vártnál jóval kedvezőbb első negyedévi GDP-adat azt jelenti, hogy a gazdaság egyre inkább hozzászokott a korlátozásokhoz, sok érintett ágazat megtanult azokkal együtt élni, így a vártnál kevésbé fogták vissza a gazdasági teljesítményt. Az ágazatok teljesítménye ugyanakkor nagyon különbözően alakulhatott: a turizmus vélhetően továbbra is visszafogta a gazdasági teljesítményt, míg az ipar például, illetve néhány szolgáltató ágazat javuló teljesítménye fékezte a visszaesést.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a gyors vakcinázásnak és a korlátozások fokozatos feloldásának köszönhetően a második negyedévtől már éles felpattanás várható. A második félévtől pedig további lendületet adhat az európai és esetleg nemzetközi turizmus vakcinaútlevélhez kötött újraéledése. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője számára is vaskos meglepetést okozott a magyar gazdaság első negyedévi teljesítménye, amiből azt a következtetést vonta le, hogy az idén 5 százalékot meghaladó éves átlagos GDP-növekedésre van kilátás.

Készült a Telex.hu, a Népszava és az MTI tudósításai alapján
XS
SM
MD
LG