Feldühödtek a macedónok, amikor az ügyészség végre lépéseket tett, négy hónappal azután, hogy megsemmisítő tudósítás készült az ország első számú állami rákközpontjában zajló rossz gazdálkodásról és a visszaélésekről, többek között a drága, égetően szükséges rákgyógyszerek rendszeres elsikkasztásáról, amelyeket a feketepiacon adtak el.
Miután tavaly decemberben rákot diagnosztizáltak Filiz Ndocsinál, gyorsan meghozott több életbevágó döntést. Ezek között az első helyen állt, hogy hol kapjon kezelést. Azonban következtetése, mint meséli, őt magát is meglepte.
„21 éven át dolgoztam az egészségügyi rendszerben – mondja –, és 21 év után az ember végül nem bízik abban, ahogy a saját országában kezelik. Az érzés rémisztő volt.”
Ndocsi, aki egy állami fogászati klinika főnővére Észak-Macedónia fővárosában, évek óta hallotta a pletykákat a balkáni ország első számú állami rákkezelő központjában, a szkopjei Sugárterápiás és Onkológiai Klinikán uralkodó féktelen korrupcióról és a vényköteles gyógyszerekkel történő visszaélésről.
Ezért összeszedte megtakarításait, kölcsönkért a barátaitól és a rokonaitól, hogy több mint ötszáz kilométerrel távolabb, Törökországban műtesse és kezeltesse magát. „A betegség nem várhatta meg, hogy megerősítsem a kollégáimtól hallott pletykákat, ezért úgy döntöttem, hogy külföldön kezeltetem magam” – mesélte a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
Egy műtét és kilenc hónapnyi kezelés után azt mondja, furcsa módon igazolva érezte magát a hír hallatán, hogy a rendőrségi nyomozók figyelmét végre felkeltették azok az állítások, miszerint a feketepiacon árulják a klinika életmentő rákgyógyszereit.
„Rossz volt a lelkiismeretem, hogy fényűző módon mások pénzét költöttem külföldi kezelésre – folytatta. – Ám amikor tudomást szereztem az onkológiai klinika botrányáról, valahogy könnyebbé vált – nem követtem el hibát, amikor úgy döntöttem, hogy külföldön kezeltetem magam.”
A volt jugoszláv köztársaság egészségügyi ágazatában legalább egy évtizedes múltra visszatekintő botrányok sorozata régóta aláássa a kétmillió macedón állampolgár állami rendszerbe vetett bizalmát.
A helyzet azonban ebben a hónapban forrósodott fel igazán, amikor az ügyészek négy hónappal azután intézkedtek, hogy megjelentek az onkológiai klinikán történt rossz gazdálkodásról és visszaélésekről szóló megsemmisítő hírek, beleértve azokat, amelyek szerint rendszeresen elsikkasztották a drága, létfontosságú rákgyógyszereket, hogy a feketepiacon adják el.
Sztevo Pendarovszki, Észak-Macedónia elnöke borzalmasnak nevezte a helyzetet, és üdvözölte a főügyészség és a belügyminisztérium intézkedéseit. Hozzátette, hogy „az egészségügyi rendszer nyilvánvalóan csődöt mondott, amivel nemcsak az említett betegek bizalmát vesztette el, hanem kérdéseket vetett fel a kezelés minőségét illetően minden egyes jövőbeli beteg számára”.
Az egészségügyi miniszter és Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök 2022 eleje óta hivatalban lévő, Szociáldemokrata Unió vezette kormányának más vezető tisztségviselői elismerték a problémákat, de azzal érvelnek, hogy a jelenlegi gondok az előző kormányok idejére nyúlnak vissza.
Súlyos állapotban
Az egészségügyi kiadások valóban folyamatosan csökkentek Észak-Macedóniában, és az egyik legalacsonyabb szintet érték el Délkelet-Európában az Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja, egy multinacionális megfigyelő- és értékelőhálózat szerint. Eközben a betegek csalódottságát fokozza, hogy egyre inkább a zsebből fizetésre kell támaszkodniuk, amit súlyosbít a vényköteles gyógyszerek hiánya. Szakértők szerint a képzett szakemberek elvándorlása is hozzájárul a rendszer problémáihoz.
Aggasztóan emelkedett az elmúlt két évtizedben a nem fertőző betegségek, köztük különösen a rákos megbetegedések halálozási aránya, párhuzamosan azzal a vélekedéssel, hogy Észak-Macedóniában túl sok akadály nehezíti a hozzáférést az ellátáshoz, például gyógyszer- és munkaerőhiány, valamint a nem elégséges állami dotáció.
Az onkológiai klinikát régóta az ország legfejlettebb – és legtekintélyesebb – állami tulajdonú rákkezelő központjának tekintik.
A mostani felháborodás középpontjában álló megállapítások azonban, amelyeket a Fokusz hetilap májustól egy oknyomozó cikksorozatban tett közzé, lesújtók. Olyan képet festenek, amely szerint ámokfutás zajlik az egykor tekintélyes intézményben: a szkopjei onkológiai klinika rossz gazdálkodása mintegy húszmillió eurós (7,66 milliárd forintos) adósságot eredményezett, az alkalmazottak pedig a drága citosztatikus – a rákos sejtek osztódását gátló – gyógyszerek lopásával foglalkoztak, miközben a betegek egyre többet várnak ezekre és más, potenciálisan életmentő gyógyszerekre.
A Fokusz idézi az állami ellenőrök márciusi beszámolóit, amelyek beszerzési és árképzési szabálytalanságokra, logisztikai és ütemezési káoszra mutattak rá, valamint a költségvetés túllépésére, amit súlyosbított a hanyagság. Ezek miatt berendezések – például egy több millió dolláros részecskegyorsító – porosodtak, ahelyett hogy sugárterápiákhoz használták volna.
„Gyilkosok!”
A főügyészség és a belügyminisztérium szeptember 2-i bejelentése a klinikán és más helyszíneken végrehajtott razziákról két nappal később zajos tüntetést váltott ki a kormányszékház és az egészségügyi minisztérium előtt Szkopjéban.
Az érintett betegek számára igazságot követelve a tömeg tojásokkal dobálta meg az épületeket, vörös festékkel fújta le a járdákat, gyilkosnak titulálta és az onkológia megölésével vádolta a korrupt intézmények tisztviselőit.
Ugyanaznap Fatmir Megyiti egészségügyi miniszter biztosított mindenkit, hogy a betegek megfelelő kezelést kapnak a szkopjei klinikán, és felszólította a nyilvánosságot, hogy kerülje a hamis információk terjesztését.
„Megértem, hogy ez az ügy milyen frusztrációt okozott polgárainknak, különösen azoknak, akiket közvetlenül érint a rák – nyilatkozta. – Minden tőlem telhetőt megteszek az onkológiai klinika ügyének tisztázása és annak megállapítása érdekében, hogy ki miben felelős. Olyan feltételeket fogok teremteni, hogy ez soha többé ne fordulhasson elő” – ígért teljes átláthatóságot és alapos vizsgálatot.
Oliver Szpaszovszki belügyminiszter kemény hangú nyilatkozatot adott ki, de úgy tűnt, hogy a több évtizedes rothadás és visszaélések felemlegetésével a politikai következményeket igyekezett csak hárítani.
„Ilyen események már húsz éve történnek, és korábban is voltak már nyomai, de most eljött a pillanat, hogy megtisztítsuk a korrupciótól. Ehhez minden rendelkezésre álló lépést és intézkedést megteszünk – mondta. – Mindenki, aki érintett volt, függetlenül attól, hogy milyen pozíciót töltött be, részese lesz a folyamatnak, és vállalni fogja a felelősséget.”
Hozzátette, hogy különleges nyomozati intézkedés alá vontak azonosítatlan embereket, és többen, köztük újságírók, az üggyel kapcsolatos információkat osztottak meg a minisztériummal.
A vezető ellenzéki párt, a nacionalista VMRO-DPMNE, amely az elmúlt két évtized nagy részében kormányon volt, ragaszkodik ahhoz, hogy büntetőjogi és politikai következményei legyenek az onkológiai botrány középpontjában álló „szörnyű tetteknek”. Azzal vádolja a jelenlegi Kovacsevszki-kormányt, hogy annak ellenére hallgatott, hogy tudott a klinika problémáiról, és felhívta a figyelmet az ellentmondásra a jelenlegi koalíció európai szintű egészségügyi ellátást hirdető plakátja és az általa a maffiarendszer valóságának leírt helyzet között.
Egészségügyi katasztrófák
A botrány fájdalmas emlékeket hozott felszínre az egészségügyi ágazatban korábbi katasztrófákról, amelyek megoldatlanok maradtak, vagy látszólag enyhe büntetést eredményeztek, annak ellenére hogy a közvélemény elszámoltatást követelt.
Júniusban felfüggesztett büntetést szabtak ki két kórházi vezetőre egy moduláris kórházzal – egy olcsón és gyorsan, gyakran előregyártott anyagokból épített egészségügyi létesítménnyel – kapcsolatban az északnyugati Tetovo városában, ahol 2021 szeptemberében tűzvész pusztított, amely 14 ember életét követelte, és további tucatnyit megsebesített. A nyomozók állítólag még mindig a további vádak lehetőségét vizsgálják, miközben a bíróságok útvesztőiben fellebbezések komplikálják az ügyet.
Egy, a német szakértelemre támaszkodó vizsgálat egy hosszabbítóban keletkezett rövidzárlatra vezette vissza a tetovói tűzesetet. Az Investigative Reporter Laboratory (IRL) nyomozói azonban egy nemrég készült dokumentumfilmben azt állították, hogy a létesítmény és más, a pandémia idején emelt moduláris Covid–19-komplexumok építése során kijátszották a tűzvédelmi és egyéb biztonsági ellenőrzéseket.
Ugyanabban abban az évben, amikor a tetovói tragédia történt, az állami számvevőszék megállapította, hogy a világjárvány idején az állami kórházak közbeszerzései során számos törvénytelenség történt, beleértve az adminisztrátorok közötti titkos megállapodásokat és haszonszerzést.
Szintén 2021-ben a Szabad Európa balkáni szolgálatának nyomozása megállapította, hogy 2013 óta több millió euró értékű, sugárterápiához szükséges, korszerű orvosi berendezés porosodik egy raktárban, miközben a közelben lakó rákbetegek kénytelenek Szkopjéba utazni kezelésért. Az eszközök némelyikének már rég lejárt a biztonsági tanúsítványa.
Legutóbb, ez év júliusában Megyiti egészségügyi miniszter volt kénytelen beismerni, hogy akut problémát jelent a 130 észak-macedóniai, cisztás fibrózisban szenvedő beteg kezeléséhez nélkülözhetetlen Trikafta gyógyszer beszerzése. A kormány a nyilvánosság nyomására rendezte a kérdést.
Ugyanakkor az ország mintegy 150.000 cukorbetegének egy része tiltakozott amiatt, hogy szerintük hét hónapja nem kaptak olyan eszközöket – például tesztcsíkot és vércukormérőt –, amelyek segítenek a betegség ellenőrzésében.
Hagyták meghalni
Az Észak-Macedónia legjelentősebb onkológiai kezelőközpontjában történő állítólagos visszaélésekről szóló leleplezések azonban más eredménnyel jártak. A károk máris érezhetők a betegek és családjuk közösségében.
Szimona Divanisova édesanyját, Georgijevát két éven keresztül kezelték mellrák miatt az onkológiai klinikán, mielőtt állapota év elején rosszabbodott.
Orvosai április 18-án vizsgálatokat rendeltek el, hogy megállapítsák, alkalmas-e a citosztatikus kezelésre.
„Mivel már akkor is tudtuk, hogy probléma van a terápiás ellátással, édesanyám azt mondta az orvosnak, hogy ha megállapítják, hogy szüksége van rá, készek vagyunk fizetni érte, csak hogy minél hamarabb megkaphassa” – mondta Divanisova a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
„Az orvos közölte, hogy tíz napon belül meglesznek az eredmények, és ha szükséges, azonnal elkezdi a terápiát.”
Négy hónappal később, miközben állapota egyre romlott, még mindig nem kapták meg az eredményeket és nem írtak fel citosztatikus gyógyszert.
Most, hogy édesanyját gyászolja, miközben kirobbant az onkológiai klinika körüli botrány, Divanisova tele van kétségekkel és megbánással.
„A leletek, hogy édesanyám alkalmas-e a drága, citosztatikumokkal végzett immunterápiára, soha nem jöttek meg, és édesanyám meghalt – mondja. – Így továbbra is kérdés, hogy édesanyámnak ezt a terápiát kellett volna-e kapnia, és hogy talán ezzel a terápiával javulhatott volna-az állapota.”
