A lányok is érettségi vizsgát tehetnek Afganisztánban
Lányiskola az afganisztáni Nimruz tartományban 2022. október 4-én
A napokban annak ellenére is sor kerülhet az afgán diáklányok érettségijére, hogy az iszlamista tálib lázadók tavalyi hatalomátvételét követően megtiltották számukra az iskolába járást.
Az AP amerikai hírügynökség az oktatási minisztérium két dokumentumát ismertetve arról számolt be, hogy a dél-ázsiai ország harmincnégy tartománya közül harmincegyre vonatkozik a rendelet.
A kivételnek számító Kandahárban, Hilmendben és Nimruzban eltérő a tanév menetrendje, ezért e záróvizsgákat is máskor rendezik.
A kabuli oktatási hivatal vezetője közölte, hogy az érettségit a tervek szerint szerdán tartják délelőtt 10 óra és délután 1 óra között, de további részletekre nem tért ki.
„Ez nevetséges. Egy teljes évet feszültségben és stresszben töltöttünk, egyetlen oldalt sem olvastunk el a tankönyveinkből. Mégis hogyan tehetnénk le a vizsgát azután, hogy a tálibok másfél éven keresztül zárva tartották az iskolákat?” – tette fel a kérdést egy 18 éves kabuli lány, aki a megtorlástól félve csak a keresztnevét árulta el.
„Mit jelent az, hogy kívánság?” – Az afgán téglagyárak gyerekmunkásai
1/10A téglagyári kemencékben még a felnőttek számára is kemény körülmények uralkodnak, mégis négy-öt éves gyerekek dolgoznak a családjuk mellett kora reggeltől sötétedésig a nyári hőségben
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
2/10A gyerekek a téglagyártás minden lépésében részt vesznek. Vizeskannát cipelnek, hordják a sárral teli fa téglaformákat, aztán száradni hagyják őket a napon. Megrakodják és tolják a szárított alapanyaggal teli talicskát a kemencébe, majd visszatolják téglával megrakva. A kemencében elégetett parázsló faszénből szabad kézzel szedegetik ki a még használható darabokat, belélegezve a kormot, és sokszor a bőrüket is megégetve
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
3/10Amikor az AP tudósítója játékról kérdezte őket, csak mosolyogtak és vállat vontak. Nem tudták, mi az. Csak néhányan jártak iskolába
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
4/10A tizenkét éves Nabila öt-hat éves kora óta dolgozik a téglagyárban. Néhány évvel ezelőtt egy rövid ideig járhatott iskolába is Dzsalálábádban, ahova szeretne visszamenni, de nem tud; családjának szüksége van a munkájára a túléléshez – mondta
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
5/10A munkások minden ezer elkészített tégla után négy dollárnak megfelelő összeget kapnak. Egy felnőtt egyedül nem tud ennyit elkészíteni egy nap alatt, de ha a gyerekek segítenek, a munkások szerint napi 1500 téglát tudnak gyártani
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
6/10A Save the Children által végzett felmérések szerint decemberről júniusra 18 százalékról 22 százalékra nőtt azoknak a családoknak az aránya, akik azt állították, hogy egy gyermekük dolgozik. Ez azt jelenti, hogy országszerte több mint egymillió gyermek végez munkát
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
7/10A Save the Children által végzett felmérés rámutatott a megélhetés nehézségeire is. Júniusban a megkérdezett családok 77 százaléka számolt be arról, hogy az egy évvel ezelőttihez képest jövedelme legalább felét elvesztette, szemben a decemberi 61 százalékkal
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
8/10Ha feltámad a szél, porfelhő csap le rájuk a hőségben. Ilyenkor a gyerekek alig tudják kinyitni a szemüket, de dolgoznak tovább. „Hozzászoktunk – mondta egyikük. Aztán: – Siessünk, fejezzük be” – tette hozzá egyik társának
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
9/10A gyárak körüli táj sivár és kopár, a kemencék kéményei fekete, kormos füstöt eregetnek. A családok romos vályogházakban élnek. A legtöbbjük napi étkezése teába áztatott kenyérből áll
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
10/10Amikor a kilencéves Mohabbattól megkérdezte az AP tudósítója, mit kívánna, ha lehetne, először visszakérdezett: „Mi az a kívánság?” Miután elmagyarázták neki, egy pillanatra elhallgatott és elgondolkodott. „Szeretnék iskolába járni és jót enni – mondta, majd hozzátette: – Szeretnék jól dolgozni, hogy legyen egy házunk”
Nabila napi tíz órán át cipeli az iszapot formákba, és tolja aztán a téglákkal teli talicskákat. Tizenkét évével eddigi életének immár felét töltötte a téglagyárban, és valószínűleg így is ő a legidősebb a „kollégái” közül.
Previous slide
Next slide
Az iszlamisták tavaly augusztusban vették át a hatalmat Afganisztánban, az Egyesült Államok vezette, mintegy húsz éven keresztül ott állomásozó koalíciós erők kivonásának utolsó napjaiban.
Kezdetben mérsékeltebb hatalomgyakorlást ígértek, a női és kisebbségi jogok tiszteletben tartását, de ez hiú reménynek bizonyult, azóta ugyanis jelentősen korlátozták a szabadságjogokat, és az iszlám jog, a saría szigorú értelmezésén alapuló törvényeket vezettek be.
A lányokat eltiltották az iskolától az alsó tagozat felett, ellehetetlenítették a nők munkavállalását szinte minden területen, számos helyről kitiltották őket, valamint kötelezővé tették számukra a burkaviselést.
Érdekes módon az egyetemi oktatást kimondottan nem tiltották meg a nők számára, és a bejelentett érettségikből arra lehet következtetni, hogy a sikeres vizsgát tevők jelentkezhetnek is a felsőoktatásba.
Egy meg nem nevezett kabuli gimnázium igazgatója ugyanakkor gyakorlatilag értelmetlennek nevezte a részvételt a vizsgán, miután a legtöbb diáklánynak tankönyvei sem voltak, s mindössze néhány órájuk lesz arra, hogy tizennégy tantárgyból számot adjanak a tudásukról.
