Cikkünkben összeszedtük a legfőbb tudnivalókat a szaúd-arábiai egyeztetésekkel kapcsolatban, amelyek akár Ukrajna sorsát is eldönthetik három év háború után.
A Fehér Házban a minapi összetűzésük során Donald Trump amerikai elnök azt mondta ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek, hogy „most nincsenek lapok a kezében”. Ezzel arra utalhatott, hogy Ukrajna jelenleg nincs jó helyzetben az orosz harctéri eredmények, valamint a háborút minél előbb lezárni kívánó Egyesült Államok tükrében. Most pedig, hogy egy ukrán delegáció kedden fontos tárgyalásokra készül Szaúd-Arábiában az amerikai partnerekkel egy lehetséges békemegállapodásról, Kijev minden kártyája ki lesz terítve.
„Ukrajnának vannak a leggyengébb lapjai az asztalnál. Ahogy Trump és küldöttei is világossá tették, Washington nem hajlik arra, hogy a végtelenségig támogassa Kijevet” – jelentette ki Michael Froman, a Külkapcsolatok Tanácsának elnöke.
A február végi, washingtoni Zelenszkij-látogatás óta az amerikai kormányzat erősen fokozta a nyomást Ukrajnán, felfüggesztette a katonai segítségnyújtást és a hírszerzési információk megosztását, emellett továbbra sem írták alá az ásványkincsekről szóló megállapodást.
Trump optimizmusának adott hangot a tárgyalásokkal kapcsolatban, és újságíróknak azt mondta, hogy szerinte ezen a héten nagy előrelépést fognak elérni. Zelenszkij szaúd-arábiai utazása előtt közölte, hogy továbbra is a béke érdekében fog dolgozni.
„Új fogadási forduló kezdődik. Mi Ukrajna végcélja az Egyesült Államokkal és Oroszországgal szemben? Milyen amerikai zsetonokat hajlandó Trump feltenni arra, hogy ne akármilyen alkut kössön, hanem olyat, amely igazságos és tartós békét teremt?” – tette fel a kérdést a szakértő.
Kik lesznek ott az amerikai–ukrán tárgyalásokon?
Az egynapos dzsiddai megbeszélés lesz az első amerikai–ukrán találkozó a kudarcos fehér házi vizit óta. Közel egy hónappal azután kerül sor rá, hogy amerikai és orosz tisztviselők a szaúdi fővárosban, Rijádban egyeztettek az ukrajnai háború lezárásáról – Kijev képviselői nélkül.
Az ukrán elnök a tárgyalás előestéjén Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel találkozik, aki azonban nem vesz részt a másnapi megbeszélésen.
Az ukrán delegációt Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter alkotja.
Az amerikai tárgyalócsoportot Marco Rubio amerikai külügyminiszter vezeti. Tagja lesz Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint az eredeti tervek szerint Trump közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff is – neki azonban lehet, hogy végül Katarba kell utaznia a gázai tűzszüneti tárgyalások miatt.
Mit akar az Egyesült Államok Ukrajnától?
Trump arról számolt be, hogy Ukrajna erőforrásai kimerülőben vannak, és leszögezte, hogy Kijevnek minél előbb tárgyalóasztalhoz kell ülnie Oroszországgal. A dzsiddai tárgyalásokon az amerikai és az ukrán tisztviselők fel akarják mérni, hogy milyen békefolyamat lehetséges. Witkoff előző héten reményét fejezte ki, hogy megvitathatják az esetleges tűzszünet és békeszerződés kereteit.
Az amerikai kormány képviselői azt is vizsgálják majd, hogy Kijev milyen kompromisszumokra hajlandó. Az ukrán vezetés az invázió kezdete óta az orosz csapatok kivonását követelik a megszállt területekről. Trump megjegyzései arra utalnak, hogy ezt az álláspontot a Fehér Házban nem tartják reálisnak.
A békefolyamat sorrendje szintén terítékre kerülhet, ideértve olyan kérdéseket, mint a korai tűzszünet a bizalom megteremtése érdekében, a fogolycsere és potenciálisan valamikor az ukrajnai választás.
Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó a napokban kijelentette, hogy készek elfogadni a tűzszünetet a tengeri és a légitámadásokra vonatkozóan, a szárazföldi harcokat illetően azonban egyelőre nem. „Önök tűzszünetet akarnak – mi készen állunk. A szárazföldön azonban nem, ahol Putyin így képes lenne több hónap tűzszünetet tartani: ellátni a sebesülteket, gyalogságot toborozni Észak-Koreában, és aztán folytatni a háborút.”
Az ukrán engedményekért cserébe a Trump-kormányzat a katonai segélyek és a hírszerzési információk megosztásának helyreállítását kínálhatná fel, ilyesmire utalhatott vasárnap.
Milyen alkupozícióban van Ukrajna?
Nagy a nyomás az ukrán elnökön, hogy már bármifajta béketárgyalás előtt engedményeket tegyen, de ő továbbra is szilárd biztonsági garanciákat követel, amelyeket eddig nem kapott meg.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrán–orosz különmegbízottja nemrégiben úgy jellemezte a katonai szállítások és a hírszerzési együttműködés leállítása által fokozott nyomást, mintha „egy öszvért orrba vágnának egy gerendával”.
Kérdéses az ukrajnai ásványkincsekről szóló megegyezés jövője is. Az ukrán kormány világos biztonsági garanciákat szeretett volna a nyersanyagokhoz való hozzáférésért cserébe, amibe az amerikai fél nem ment bele. Az aláírásra nem került sor Zelenszkij washingtoni látogatásán, viszont azóta mindkét oldal kifejezte a hajlandóságát rá. A közelgő tárgyalások előtt Trump azt mondta, hogy szerinte Ukrajna alá fogja írni.
Kellogg a napokban úgy vélekedett, hogy ez lehet Kijev legjobb lehetősége. „Ha az Egyesült Államoknak közvetlen gazdasági érdekei vannak Ukrajnában, akkor az Egyesült Államoknak közvetlen jogos érdeke, hogy megvédje a gazdasági érdekeit is – ez valójában de facto biztonsági garanciaként szolgál Ukrajna számára.”
Mi a helyzet Oroszországgal?
Bár Oroszország ezúttal nem lesz ott Szaúd-Arábiában, a kérdés a találkozó felett fog lebegni, hogy Moszkva milyen engedményekre kész – ha egyáltalán bármilyenre.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy orosz kollégája, Vlagyimir Putyin nem akar békét, és a korábbi tűzszüneti egyezményeket is megsértette. Az európai szövetségesek azzal érvelnek, hogy Ukrajna csakis erős pozícióból tud megállapodásra jutni Oroszországgal, ezért nem kellene sürgetni a folyamatot.
Ennek ellenére egyre nagyobb a nyomás Ukrajnán egy kompromisszum érdekében, Washington pedig nem mutatott be semmilyen tervet azt illetően, hogy miként kényszerítené engedményekre a Kremlt.
George W. Bush egykori amerikai elnök volt tanácsadója, Thomas Graham kifejtette, hogy Moszkvában nem engedtek szemernyit sem a maximális követelésekből, továbbra is az ukrán NATO-tagság kizárását és a szankciók teljes körű feloldását szeretnék elérni a megszállt területek elismerése mellett. „A Kreml üdvözli az Ukrajna pozícióját gyengítő sorozatos lépéseket, mint amilyen például az Egyesült Államok döntése a fegyverszállítás felfüggesztéséről, amelyet egy Kreml-szóvivő a béke ügyéhez való legjobb hozzájárulásnak nevezett” – mutatott rá.
Európai vezetők fogtak össze az ukrán békéért, Magyarország távol maradt
