Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A légvédelmi pajzs lehet az egyik első közös európai védelmi projekt


Egy német Tornado vadászgép felszállás közben a The Air Defender 2023 nevű hadgyakorlaton
Egy német Tornado vadászgép felszállás közben a The Air Defender 2023 nevű hadgyakorlaton

Egész napos ötletbörzét tartottak Brüsszelben az uniós tagállamok vezetői az EU védelmi képességeinek fejlesztéséről és a védelmi kiadások finanszírozásáról. Támogatásukról biztosították Dániát, és határozott választ helyeztek kilátásba az esetleges amerikai vámtarifa-emelésre.

Az Európai Tanács elnöke szerint az EU-tagállamok vezetői brüsszeli informális találkozójukon előrehaladást értek el az európai védelem fejlesztéséről szóló eszmecserében. „Már nem arról folyik a vita, hogy mi lenne, ha…, hanem arról, hogyan” – foglalta össze António Costa a hétfői egész napos ötletbörzét, amelyre Mark Rutte NATO-főtitkárt és Keir Starmer brit miniszterelnököt is meghívták. Nagy-Britannia öt évvel ezelőtti kilépése óta ez volt az első alkalom, hogy az EU vezetői a szigetország miniszterelnökével találkoztak.

Az európai vezetők Donald Trumpnak is üzentek

Mint arra az ülést levezető Costa rámutatott, az EU tagállamai 2021 és 2024 között harminc százalékkal növelték védelmi kiadásaikat, becslések szerint tavaly együttesen 326 milliárd eurót fordítva védelmi célokra. „Már sokat tettünk, de többre van szükség. Jobban, erőteljesebben és gyorsabban kell cselekednünk, és együtt” – szögezte le az Európai Tanács elnöke az informális találkozó után, amelyet a brüsszeli Egmont-palotában tartottak.

A védelmi képességek fejlesztéséről szóló vita előtt a tagállamok vezetői a transzatlanti kapcsolatokról és a Trump-kormányzat lépéseire adandó európai válaszokról is eszmét cseréltek. A megbeszélésnek ezt a részét összefoglalva az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU nagyon pragmatikus együttműködésre törekszik az USA-val, és kész „az erőteljes és konstruktív párbeszédre. (…) Ha azonban méltánytalan és előzmény nélküli támadás ér bennünket, akkor az EU határozott választ fog adni” – jelentette ki Ursula von der Leyen, aki szerint az új amerikai vezetés által Kanadával, Mexikóval és Kínával szemben bejelentett (azóta harminc nappal elhalasztott) büntetővámokból „semmi jó nem származik”.

Ötletbörze a védelmi képességek fejlesztéséről

Az európai védelmet illetően a vezetők három témát jártak körül: a védelmi képességek fejlesztése, a finanszírozás módja és a nemzetközi partnerségek a NATO-val és harmadik országokkal. Az állam- és kormányfők – Costa beszámolója szerint – egyetértettek abban, hogy a védelmi képességfejlesztésnek elsősorban azokra a területekre kell fókuszálnia, ahol a legnagyobb hiányosságok mutatkoznak, és ahol az EU-nak egyértelmű hozzáadott értéke van például a NATO-hoz képest.

Az eszmecserén António Costa szerint a hangsúly a lég- és rakétavédelemre, a támadórakétákra és a lőszerekre, a katonai mobilitásra és az úgynevezett stratégiai tényezőkre helyeződött, és arra, hogy az európai védelmi ipar fejlesztésének kell az erőfeszítések homlokterében lennie.

Az eseményt követő sajtótájékoztatón külön említették az európai légvédelmi pajzs létrehozását szorgalmazó lengyel–görög javaslatot, amelyből potenciálisan az egyik közös európai védelmi projekt nőhet ki. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint kollégái körében nagy támogatást élvezett Lengyelország és az EU keleti határai mentén folyamatban lévő, Keleti Pajzs nevű védelmi projekt, amely egy keletről származó esetleges szárazföldi támadás kivédésére irányul (lapunk nemrég a helyszínről tudósított erről).

Donald Tusk a sajtótájékoztatón egy kérdése válaszolva úgy vélte, hogy Olaf Scholz német kancellár sokkal pozitívabban viszonyul a közös európai védelmi projektekhez, mint azelőtt.

Ehhez kapcsolódóan: Mi lenne, ha a NATO tényleg annyit költene fegyverekre, amennyit Trump akar?

Három forrásból finanszírozhatják a védelmi kiadásokat

Legalább ennyire izgalmas kérdés, hogy milyen forrásból finanszírozzák a katonai képességek fejlesztését. Ursula von der Leyen szerint a pénzügyi eszközök három forrásból származhatnak. A legfontosabb a tagállami költségvetés. Az EU egyúttal a NATO-hoz is tartozó 23 tagjának átlagos védelmi kiadásai elérik a GDP két százalékát, ám ez általános vélemény szerint már nem lesz elegendő a jelenlegi külső fenyegetések közepette. Varsó – amely 2025-ben már bruttó hazai termékének közel öt százalékát készül védelmi kiadásokra fordítani – példát mutathat a többi uniós tagállamnak.

A második forrás – legalábbis amivel jelenleg biztosan számolni lehet – az Európai Beruházási Bank aktív hitelnyújtása. Az unió befektetési bankja a közelmúltig egyáltalán nem finanszírozott védelmi projekteket (maximum kettős, katonai és polgári felhasználású beruházásokat), az új helyzetben azonban be kell állnia a sorba. Végül a bizottság elnöke az európai bankokat is szükségesnek tartja meggyőzni arról, hogy fektessenek be az európai védelmi iparba, illetve érdekeltté tenné őket benne.

Von der Leyen egyáltalán nem tett említést arról a megoldásról – amelyet Németország és más nettó befizető országok foggal-körömmel elleneznek –, hogy akár a koronaalapot, az EU új fegyverkezési programját is közös adósságkibocsátással finanszírozzák. António Costa ugyanakkor elárulta, hogy a bizottsági elnök által említett három módszeren kívül más ötleteket is elővezettek a résztvevők, köztük további közös opciókat és innovatívabb megoldásokat, részleteket azonban nem árult el.

Ursula von der Leyen ugyanakkor a bizottság nevében késznek mondta magát annak megvizsgálására, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel az Európai Bizottság hogyan tudná rugalmasabbá tenni a kiadásokat korlátok közé szorító költségvetési szabályokat, nagyobb fiskális mozgásteret biztosítva a kormányoknak a védelmi kiadások növeléséhez.

Támogatás Dániának és Ukrajnának

Az EU-tagállamok támogatásukról biztosították Dánia területi egységét és szuverenitását, reagálva Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos területi igényeire. „A Dán Királyság területi egységének és szuverenitásának megvédése, határainak sérthetetlensége valamennyi tagállam számára létfontosságú. Az EU teljes mellszélességgel támogatja Dániát” – jelentette ki António Costa, aki szerint a Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott vacsoramegbeszélés megerősítette, „hogy új, pozitív energia van a kapcsolatainkban”.

Az informális ötletbörze gyakorlati eredménye, hogy politikai útmutatással szolgál az Európai Bizottság és a kül- és biztonságpolitikai főképviselő számára a védelmi politikáról szóló Fehér Könyv kidolgozásához, amelynek számos, most tárgyalt kulcskérdésre választ kell adnia. A dokumentum elfogadása után az EU legkorábban júniusban juthat el a konkrét döntések meghozataláig.

A vezetők végül hitet tettek Ukrajna támogatása mellett. „Hajlíthatatlanok maradunk az Ukrajna biztonsága, valamint egy átfogó, igazságos és tartós béke melletti kötelességvállalásunkban” – szögezte le az Európai Tanács elnöke.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG