Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A Lukasenka-rezsimet is új szankciókkal sújtja az EU


Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető Minszkben 2022. december 19-én
Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető Minszkben 2022. december 19-én

Az EU-tagállamok nagykövetei pénteken megnyitották a vitát a minszki rezsim elleni korlátozó intézkedések új köréről, amelyek egyik elsődleges célja, hogy megnehezítsék az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kijátszását.

A sorrendben tizedik orosz szankciós csomag mellett Belaruszt sújtó intézkedések széles köréről is egyeztetnek ezekben a napokban az EU27-ek brüsszeli főképviselői. A több hónapos szünet után az első belarusz csomag kiszélesíti a behozatali és kiviteli tilalom alá eső termékek körét, és szinkronba hozza a szankciókat az Oroszországot sújtó intézkedések egy jelentős részével.

Az EU tavaly májusban sújtotta utoljára szankciókkal a minszki rezsimet az Ukrajna elleni orosz agresszióban való aktív részvétel miatt, de azóta nem tűzött napirendre újabb intézkedéseket, részben éppen az ukrán vezetés kérésének eleget téve. A Lukasenka-rezsim elleni büntetőintézkedések fokozása most elsősorban azért kerül terítékre, hogy megnehezítse a Moszkva elleni szankciók kijátszását.

Ezért az EU a Szabad Európa által megszerzett szövegtervezet tanúsága szerint most olyan intézkedéseket készít elő, amelyekkel megpróbálja bezárni a kiskapukat az orosz szankciók kijátszása elől, és fokozni kívánja a nyomást a minszki rezsimre Oroszország háborús erőfeszítései támogatásának kontextusában.

  • Az asztalon levő intézkedéscsomag – amely tekintettel a most kezdődő vitára még messze nem tekinthető véglegesnek – megtiltja a lőfegyverek, azok alkatrészeinek és lőszereknek eladását, szállítását és exportját.
  • Tovább szélesíti az úgynevezett kettős célú felhasználásra alkalmas áruk és technológiák körére bevezetett exporttilalmat, és kiterjeszti azokra a termékekre, amelyek alkalmasak lehetnek Belarusz ipari kapacitásainak növelésére.
  • Az ásványi anyagokra elrendelt behozatali tilalmat mostantól a kőolajra is kiterjesztené az unió, és embargóval sújtana minden olyan árut és technológiát, amelyek a kőolaj finomításánál és a földgáz cseppfolyósításánál használatosak.
  • Az új csomag azoknak a termékeknek az EU-ba történő behozatalát is tiltaná, amelyek lehetővé teszik Minszk számára bevételi forrásainak diverzifikálását, ezáltal az orosz agresszióban való részvételt. Ezek közé tartozik a szén importja is.
  • Az EU a belarusz kormánynak és jogi személyeknek uniós cégek által nyújtott könyvelési, auditálási, adótanácsadási szolgáltatásokat is tiltólistára helyezné.
  • Ugyancsak ez a sors várhat a Belarusznak információs technológiák terén, illetve jogi tanácsadásban nyújtott szolgáltatásokra. Ez az intézkedés megfigyelők szerint nagy csapást mérne az országnak jelentős bevételt hozó belarusz IT-ágazatra.
  • Belarusz nem vehetné többé igénybe az európai cégek által nyújtott hirdetési, piackutatási, termékminősítési és műszaki bevizsgálási szolgáltatásokat sem.
  • Az importtilalom továbbá kiterjedhet majd azokra az acéltermékekre is, amelyeket vagy Belaruszban gyártanak, vagy közvetlenül Belaruszból hozzák be, de harmadik országokban állítják elő.
  • Az arany közvetlen vagy közvetett importja és vásárlása is tilalom alá kerül.
  • További korlátozások sújtják majd az ország energiaszektorát és légi közlekedési szektorát is. Ugyanez vonatkozik majd a kisrepülőgépek üzemanyagára, a tengerhajózásra és a luxuscikkek exportjára is.
  • Az új rendelkezések a természetes és jogi személyek listázására is új kritériumot vezetnek be, bár az még nem egyértelmű, hogy újabb hivatalos személyek és intézmények ellen is bevezetnek-e majd szankciókat.

Ahogy az orosz szankciós rezsim esetében, a belarusz „szinkronból” is kimaradnak az élelmiszertermékek és a műtrágyák, amelyek fontosak az EU számára.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG