Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Röviden, érthetően - Az Európai Bizottság magyar ügyben hozott döntései


Orbán Viktor

Cikkünkben kérdezz-felelek formában elmagyarázzuk az Európai Bizottság magyar ügyben hozott döntéseinek legfontosabb részleteit, különös tekintettel az uniós pénzekre.

Miért negatív az Európai Bizottság értékelése a jogállami feltételességi eljárás keretében a magyar kormány által vállalt 17 intézkedés teljesítéséről?

Az Európai Bizottság szerint bár a kormány a korrekciós intézkedések többségét teljesítette, több fontos ponton is eltért a megegyezéstől. Ezek közé tartozik az uniós források tisztaságára felügyelő korrupcióellenes Integritás Hatóság jogköreinek szűkre szabása: a hatóság például jelen állás szerint nem kezdeményezhet nyomozást, és a politikusok vagyonnyilatkozatait sem ellenőrizheti le. Problematikus az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatára vonatkozó eljárás is. Brüsszel álláspontja szerint ezért nem lehet megállapítani, hogy az uniós pénzügyi érdekek biztonságban lennének Magyarországon.

Mi következik ebből?

Az Európai Bizottság fenntartja a pénzügyminiszteri tanácsnak címzett, szeptember 18-i javaslatát a jogállami feltételességi eljárás folytatásáról, három leendő magyar kohéziós operatív program pénzügyi kötelezettségvállalásai közel kétharmadának a felfüggesztését, továbbá azt, hogy a magyar felsőoktatási intézmények java részét tulajdonló közhasznú vagyonkezelői alapítványokkal nem lehet uniós pénzekre leszerződni.

Igaz-e, hogy Magyarország több milliárd euró uniós támogatástól elesik Brüsszel döntése miatt?

Nem igaz. A hét és fél milliárd eurót – feltéve hogy decemberben a pénzügyminiszteri tanács is megszavazza – csak ideiglenesen zárolják. Ha a kormány a következő hónapokban valamennyi elvárásnak meg tud felelni, a bizottság javasolhatja a befagyasztás feloldását. A zárolás egyébként sem a kifizetéseket, hanem három operatív program pénzügyi kötelezettségvállalásait érinti. A tapasztalatok szerint a kifizetések két-három évvel szokták követni a kötelezettségvállalásokat (az adott tételek behelyezését a költségvetésbe). Addig tehát elvileg ki lehet szabadítani a zárolt összeget.

A kormánynak konkrétan mit kell tennie a felfüggesztett forrásokhoz való hozzáférés és az eljárás leállítása érdekében?

Magyarországnak 21 feltételt, úgynevezett szupermérföldkövet kell maradéktalanul teljesítenie ahhoz, hogy felszabaduljon a pénz. Ez gyakorlatilag egyenlő a 17, korábban vállalt intézkedés végrehajtásával, kivéve azokat, amelyek megvalósítása nem lehetséges rövid távon. A 21 feltétel teljesítése nélkül a magyar helyreállítási terv pénzcsapjai sem nyílhatnak meg, így az egyszerre két uniós támogatási forráshoz biztosíthatja a hozzáférést: a felfüggesztett hét és fél milliárd eurós kohéziós (felzárkóztatási) forráshoz és az 5,8 milliárd euró összegű helyreállítási támogatási keret első részletéhez, ami nyolcszázmillió euró.

Mi történik a magyar helyreállítási tervvel, és mikor lesz belőle pénz?

Brüsszel a helyreállítási terv jóváhagyását javasolja. Akárcsak a zárolásról, erről is a pénzügyminiszteri tanács hivatott dönteni. A terv elfogadása azonban még nem jelenti a kifizetések megkezdését. A pénzek folyósításához előre meghatározott és határidőkhöz kötött célokat és mérföldköveket kell teljesíteni. Magyarország esetében 27 ilyen szupermérföldkövet határozott meg a bizottság, kikötve, hogy az utolsó szálig mindegyiket maradéktalanul teljesíteni kell, különben nem lesz utalás. A magyar helyreállítási tervben háromfajta mérföldkő van. Kettő az uniós szabályoknak megfelelő audit- és ellenőrzési rendszerekről, 21 a feltételességi eljárásban a kormány által vállalt, de még hiányos intézkedésekről, négy pedig az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését célzó reformokról szól. Mivel utóbbiakat a magyar kormány 2023. március 31-i határidővel vállalta, legkorábban addigra teljesülhet az összes, kifizetéshez szükséges feltétel, és valamikor áprilisban kérvényezheti Budapest az első kifizetést a helyreállítási támogatási keretből. Brüsszelnek elvileg két hónapja van a magyar teljesítés elbírálására, így feltételezhetően legkorábban jövő év júniusában járulhat a kormány először a kasszához.

Egészen addig nem kapunk semmilyen forrást az EU-tól?

De, kapunk. A 2014 és 2020 között rendelkezésre álló uniós alapokat nem érinti semmilyen korlátozás, a szabályok értelmében 2023 végéig le lehet hívni a forrásokat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások is hozzáférhetők, 2023. január 1. és 2027 vége között 8,4 milliárd euró értékben.

Mi lesz a 2021 és 2027 közötti kohéziós forrásokkal? Ezeket is túszul ejtette a folyamatban lévő eljárás?

A körülbelül 21 milliárd euró összegű, hétéves regionális (kohéziós) fejlesztési támogatási keretről formailag külön vágányon haladnak a tárgyalások. Mindazonáltal a feltételességi eljárás és a helyreállítási terv jóváhagyásának folyamata a kohéziós politikai programokon és a forrásokon is éreztette hatását. Először is a bizottság által javasolt hét és fél milliárd eurós befagyasztás a magyar kohéziós pénzesboríték nagyjából egyharmadát érinti. Másodszor a helyreállítási és a regionális fejlesztési források felhasználási területe jelentős részben átfedi egymást. Ezért a két alapot több témában is (tipikusan ilyen a pedagógusbérek finanszírozása) szinkronba kell hozni egymással. Ez részben magyarázatot ad arra, miért késik a kohéziós partnerségi megállapodás elfogadása. Harmadszor: az uniós pénzügyi érdekek védelmét a bizottság nemcsak a helyreállítási tervben, de minden költségvetési tételnél, így a kohéziós politikánál is érvényesíti. Márpedig a magyar közbeszerzés rendszerszintű problémái és a korrupciós kockázatok főleg éppen a kohéziós pénzek felhasználását érintik. Mindezek alapján elmondható, hogy amíg helyreállítási és a feltételességi fronton nem tisztázódik a helyzet, addig valószínűleg a kohéziós dosszié lezárása is várat magára. A határidő ugyanakkor itt is az év vége.

Mikor és hogyan fog dönteni a tanács a bizottság javaslatairól, és milyen döntések várhatók?

Eredetileg a pénzügyminiszteri tanács december 6-i rendes ülése volt a céldátum a döntésre mindkét magyar dossziénál. Az utolsó hírek szerint kedden csak eszmecsere lesz, a döntést későbbre halasztják. Hogy pontosan mikorra, az a magyar kormány lépéseitől is függ. Ha ugyanis a keddi vitát követően az Orbán-kormány él azzal a jogával, hogy az Európai Tanács elé vigye vitára az ügyet, akkor praktikusan december 16. előtt (ez lenne a csúcs napja) nem lesznek döntések. Ha a kormány meghúzza ezt a lépést, akkor a pénzügyminiszteri tanács csak az utolsó pillanatban, december 19-én foglalhat állást, mert ha nem teszi, lejár a jogszabály által kijelölt határidő, és az eljárás automatikusan leáll. Ebben a pillanatban még rengeteg a bizonytalanság. A pénzügyminiszterek minősített többséggel döntenek a bizottság javaslatáról, amihez minimum 15 tagállam és az uniós népesség legalább 65 százaléka szükséges. A tagállamok három dolgot kezdhetnek a javaslattal: változtatás nélkül elfogadhatják, módosíthatják vagy elutasíthatják – ebben az esetben megszűnik az eljárás. A legnagyobb esélye az első nagyköveti vitát követően a javaslat módosított formában történő elfogadásának van.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította hosszú éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG