A magyar parlamenti küldöttség kedden közölte, hogy támogatja Svédország NATO-tagsági törekvését. Tagjai előzőleg találkoztak a svéd parlament elnökével, elsimítandó azt, amit a magyar kormánypárt „politikai vitáknak” nevezett.
Egyes magyar képviselők kételyeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Magyarország támogassa-e Svédország és Finnország NATO-tagságát, arra hivatkozva, hogy Stockholmból és Helsinkiből „égbekiáltó hazugságokat” állítanak a magyarországi demokrácia állapotáról.
Ám a magyar delegáció kedden jelezte, hogy a magyar parlament végül ratifikálja Svédország NATO-tagságát.
„Támogatjuk Svédország NATO-tagságát” – mondta Hende Csaba, a magyar parlament alelnöke a TT svéd hírügynökségnek.
"Egyértelművé tettük, hogy a magyar kormány, a magyar elnök, a miniszterelnök és a magyar parlamenti képviselők többsége egyértelműen támogatja a svéd NATO-tagságot" - mondta Hende a hírügynökség szerint.
Ehhez kapcsolódóan: Nem vette át Szijjártó Péter a brit, a német és a francia nagykövet diplomáciai jegyzékét a finn és a svéd NATO-csatlakozásról
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben üdvözölte a magyar képviselők nyilatkozatait.
„Pozitív üzenetet küldenek, és a ratifikációt javasolják. Természetesen még van mit tennünk, de haladunk” – mondta Stoltenberg újságíróknak.
A parlamenti delegáció találkozott Tobias Billström svéd külügyminiszterrel is, aki azt mondta: "feltételezzük, hogy a ratifikáció hamarosan megtörténik".
„A dátum, amiről szó volt, március vége, és pont ez a mi célunk is” – közölte Billström a TT-vel.
Magyarország az egyetlen NATO-tagállam Törökországon kívül, amely még nem hagyta jóvá Svédország és Finnország közös csatlakozási kérelmét a nyugati katonai szövetséghez. Az észak-európai szomszédok májusban kértek NATO-tagságot, válaszul Oroszország ukrajnai háborújára és feladva régóta fennálló katonai semlegességüket.
A svéd parlament külügyi bizottságának elnöke, Aron Emilsson, aki szintén találkozott a magyar küldöttséggel, azt közölte: a látogatóban lévő képviselők nem támasztottak semmilyen feltételt a ratifikációhoz.
"Beszéltünk a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről és javításáról, valamint egymás alkotmányos hagyományainak megértéséről" - mondta a TT-nek.
Ehhez kapcsolódóan: Finnország és Svédország csatlakozása – A NATO-ban nem Orbán miatt rágják a körmüket
Hende szerint javítani kell a kétoldalú kapcsolatokat Budapest és Stockholm között. Magyar tisztviselők azzal vádoltak meg svéd és finn politikusokat, hogy „kirívó hazugságokat” mondtak Magyarországról.
„Az lenne helyénvaló, ha svéd politikusok, kormányképviselők és EP- képviselők teljesen valótlan tényekre alapozva nem jeleznék vagy sugallnák, hogy egy országban híján van a jogállamiságnak” – mondta Hende a TT-nek.
Az Európai Unió ismételten aggodalmának adott hangot a magyarországi demokrácia helyzete miatt Orbán Viktor miniszterelnök kormánya alatt. A miniszterelnök korábban azt mondta, nem volt helyes Finnországtól és Svédországtól „azt kérni, hogy vegyük fel őket, miközben ők kirívó hazugságokat terjesztenek Magyarországról, a magyarországi jogállamiságról, a demokráciánkról és az itteni életről.”
A magyar delegáció most Finnországba látogat, hogy tisztázza álláspontját. A delegáció útja a két északi országba két héttel odázta el a ratifikációs szavazást. A magyar Országgyűlés most várhatóan a március 20-án kezdődő ülésszakán voksol a kérdésről.
Az EU védelmi miniszterei kétnapos informális találkozót tartanak Stockholmban, Stoltenberg pedig kedden találkozott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel.
Svédország látja el jelenleg az Európai Unió soros elnökségét.
