Olaf Scholz szerint az ukrán haderő támogatása nem jár a helyzet eszkalációjával, egy szélesebb körű fegyveres konfliktus kirobbanásával.
A kancellár azt húzta alá a törvényhozók előtti csütörtöki beszédében, hogy Ukrajna felfegyverzésével pusztán az orosz támadás visszaveréséhez járulnak hozzá, így segítve elő, hogy a lehető leghamarabb véget érjen az erőszak.
Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök tévesen gondolta, hogy erőszakkal rákényszerítheti az általa meghatározott békefeltételeket Ukrajnára.
„Nem lesz békediktátum, mert az ukránok nem fogják elfogadni, ahogyan mi sem. Putyin csakis akkor lesz kész őszintén tárgyalni a békéről, amikor ezt, valamint azt is megérti, hogy nem tudja megtörni Ukrajna védelmét” – fogalmazott.
Lengyel támogatás
Ugyancsak csütörtökön Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő leszögezte, hogy országa támogatást fog nyújtani Finnországnak és Svédországnak, amennyiben még a NATO-csatlakozás előtt támadás éri őket.
„Az európai biztonság megerősítésének fontos jeleként tekintek Svédország és Finnország felvételére. Szeretném világossá tenni, hogy amennyiben a két ország valamelyikét támadás éri a csatlakozási folyamat alatt, Lengyelország a segítségére fog sietni” – mondta.
A hagyományosan semleges Svédország és Finnország hivatalosan szerdán nyújtotta be csatlakozási kérelmét az észak-atlanti szövetséghez, aminek jóváhagyására elemzők szerint akár néhány héten belül sor kerülhet az ukrajnai háború közepette.
Sanna Marin finn miniszterelnök egy friss lapinterjúban megerősítette, hogy Helsinki ennek ellenére nem fogja engedélyezni atomfegyverek vagy állandó katonai támaszpontok létesítését az országban.
A török vétófenyegetéssel kapcsolatban pedig úgy vélekedett, hogy az ügy tárgyalás útján rendezhető. „Úgy gondolom, hogy a jelenlegi szakaszban fontos nyugodtnak maradni, megbeszéléseket folytatni Törökországgal és az összes többi tagállammal, válaszolni az esetleges kérdésekre, és eloszlatni minden félreértést” – emelte ki a Corriere della Sera című olasz újságnak nyilatkozva.
Nem sokkal korábban svéd kollégája, Magdalena Andersson is kijelentette, hogy Stockholm nem akar NATO-bázisokat vagy nukleáris fegyvereket az ország területén.
