Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A német kancellár kiterjesztené Brüsszel jogállami jogköreit


Olaf Scholz német kancellár az Európai Parlament plenáris ülésén kedden Strasbourgban. Fotó: Johanna Geron / Reuters
Olaf Scholz német kancellár az Európai Parlament plenáris ülésén kedden Strasbourgban. Fotó: Johanna Geron / Reuters

„Az Európai Unió csak akkor bővülhet tovább, ha a külpolitika és az adózás terén feladja az egyhangú döntéshozatalt, és áttér a minősített többségre. Erre azért van szükség, hogy megőrizzük a cselekvőképességünket” – jelentette ki az Európai Parlament keddi plenáris ülésén Olaf Scholz német kancellár.

A német kancellár az Európai Parlament előtt május 9-én, az Európa-napon mondott beszédében hitet tett az Európai Unió további bővítése mellett, világossá téve egyúttal azt is, hogy az újabb tagok felvételének belső reformokkal kell párosulnia. Helmut Scholz hozzátette, hogy az EU csak akkor bővülhet tovább, ha képes lesz elmozdulni az egyhangúról a minősített többségi döntéshozatal irányába, elsősorban a külpolitika és az adózás terén.

Minősített többség nélkül nincs bővítés

„Ez nem annak kérdése, hogy ki kit győz le, hanem egyszerűen arról szól, hogy a jelenleginél nagyobb létszám mellett kompromisszumra kell jutni. A külpolitikában és az adózás terén minősített többségre kell áttérni, hogy megőrizzük cselekvőképességünket” – hangsúlyozta Olaf Scholz, aki sorrendben a tizedik tagállami vezetőként ismertette gondolatait az EU jelenkori és jövőbeli kihívásairól.

A szociáldemokrata német kancellár emlékeztetett rá, hogy Európának az unió létrehozásával sikerült véget vetnie az öldöklés ciklusának. Az EU tőszomszédságában azonban ez az álom még mindig nem valóság – utalt az Ukrajna elleni orosz agresszióra. A vezető úgy vélte, hogy az EU, mint korábban mindig, egyértelmű felelősséget visel a világ ügyeiért, ha lehet, még fokozottabb mértékben, mint azelőtt. Hangsúlyozta, hogy a 21. században a világ multipoláris lesz, és tulajdonképpen már egy ideje az. Ha az EU nem akar eljelentéktelenedni, geopolitikai tényezővé kell válnia. „Geopolitikai EU-ra van szükségünk, egy kibővült és megreformált EU-ra, egy, a jövőre nyitott EU-ra” – fogalmazta meg hitvallását a kancellár, akit gyakran bírálnak jövőképének hiánya miatt.

Scholz szerint azok, akik folyamatosan az EU hanyatlásáról papolnak, módszeresen alábecsülik a változásra való képességét. Úgy vélte, hogy Európának három leckét kell megtanulnia. Az első, hogy a saját kezében van a jövője. A második, hogy minél egységesebb Európa, annál könnyebben képes biztosítani szebb jövőt a maga számára. A harmadik: nem kevesebb, hanem nagyobb nyitottságra és több együttműködésre van szükség.

Ehhez kapcsolódóan: Bezár az utolsó három atomerőmű is Németországban

Totális támogatás Ukrajnának

A kancellár síkra szállt amellett, hogy az EU vezető szerepet játsszon Ukrajna újjáépítésében. „Egy prosperáló, demokratikus, európai Ukrajna a legegyértelműbb elutasítása Putyin imperialista, revizionista és törvénytelen politikájának” – mondta.

Scholzot a vita során több képviselő is kritizálta, illetve kérdőre vonta amiatt, mert szerintük Németország csak félszívvel és túl lassan nyújt anyagi és katonai támogatást Ukrajnának. Többen a Leopard tankok ígért leszállítását kérték tőle számon. A német vezető igyekezett visszaverni a bírálatokat, emlékeztetve arra, hogy Németország Ukrajna legfőbb pénzügyi támogatója az EU-ban, a fegyverszállításokban élen jár és, a jövőben is ezt fogja tenni.

A kancellár a demokratikus és jogállami elvek EU-n belüli fenntartása mellett is kiállt, felvetve, hogy a belső reformokról szóló vita során erősítsék meg az Európai Bizottság hatásköreit annak érdekében, hogy hatékonyabban eljárhasson, ha az emberi jogok és a jogállami értékek forognak kockán.

Scholz migrációs alkut sürget

Olaf Scholz arra sürgette az összes érdekelt felet, hogy még a jövőre, kora nyáron esedékes EP-választások előtt kössék meg a végleges megállapodást az EU menekültügyi és migrációs politikájáról. „Nem várhatunk a szentlélekre, hogy elhozza a szolidaritást” – mondta. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa számos országában sürgősen szükség van harmadik országokból érkező munkavállalókra.

A kancellár szerint az EU-nak minél előbb véglegesítenie kell a Mercosurral és más országokkal tárgyalt szabadkereskedelmi egyezményeket. Hangsúlyozta, hogy olyan egyezményeket kell aláírni, amelyek biztosítják a partnerek tisztességes fejlődését. „Európának arccal a világ többi része felé kell fordulnia” – szögezte le.

Ehhez kapcsolódóan: Nem teljesültek a német klímacélok az ukrajnai háború miatt

Scholz azt is fontosnak nevezte, hogy miként az elsőnek, a második ipari forradalomnak is Európának kellene otthont adni. A kancellár számos kritikát kapott a képviselőktől az egyébként elődje, Angela Merkel vezetése alatt folytatott „rövidlátó német energiapolitikával kapcsolatban”, amely gázellátás szempontjából függő helyzetbe hozta Oroszországtól. Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) lengyel nemzetiségű vezérszónoka szerint az EU oligarchikus rendszerben és a többség terrorja mellett működik. Alapvetően elhibázottnak nevezte Scholznak azt a tervét, amely felszámolná az egyhangú döntéshozatalt a külpolitikában. Ez ugyanis – érvelése szerint – éppen azoknak a nagy országoknak nyújtana át biankó csekket, akik az egész elhibázott orosz politikáért a fő felelősséget viselik. „Éppenséggel ellenkező logikát kellene követni” – vélekedett.

Terry Reintke, az európai zöldek német társelnöke úgy látja, hogy a kancellár fontos kérdésekben még mindig nem fogalmaz elég világosan. Ezzel kapcsolatban bírálta, hogy a kancellár nem kötelezte el magát egyértelműen a szerződésmódosítás és ennek érdekében egy konvent összehívása mellett, amelyet szerinte még a jövő évi európai választások előtt meg kellene ejteni.

Manfred Weber, az Európai Néppárt német keresztényszocialista frakcióvezetője azért bírálta a francia, a spanyol és a német vezetőt, mert szerinte következetesen elutasítják a csúcsjelöltállítást és a transznacionális lista állításának lehetőségét a következő EP-választásokon.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG