A Bundestag csütörtökön elfogadta a földgázra és az áramra vonatkozó ársapka bevezetését a magas infláció hatásainak csillapítása érdekében. A tervezett intézkedés célja a lakosság és az ipar terheinek csökkentése a rendkívül magas és gyorsan változó energiaárak közepette.
A háztartások, illetve a kis- és közepes vállakozások esetében az ármaximalizálás márciustól lép életbe, januárra és februárra pedig visszamenőleges hatállyal helyeztek kilátásba bizonyos támogatásokat.
Az érintett 25 ezer ipari nagyvállalat esetében már januártól érvényes lesz a gázársapka, amennyiben vállalják, hogy megtartják telephelyeiket és a foglalkoztatottak 90 százalékát.
Úgy tervezik, hogy ezen előírásokat 2024 áprilisában vezetik majd ki, a teljes rendszer addig nagyjából 91 milliárd euróval terhelné meg az államháztartást.
A javaslatot még a szövetségi parlament felsőházának (Bundesrat) is jóvá kell hagynia.
Ehhez kapcsolódóan: Újra felragyoghat a német Szolár-völgy, mivel Európa az energiahiány felszámolására törekszik
A nagyvállalatok januártól kilowattóránként – adók és díjak nélkül – 7 eurocentes áron kaphatnának gázt a 2021-es fogyasztásuk 70 százalékáig, és csak az ezen felüli fogyasztásért kellene piaci árat fizetniük.
A háztartásoknak, valamint a kis-, és a közepes méretű vállalkozásoknak – együttvéve több mint 20 millió fogyasztónak – kidolgozott gázárfék két lépcsőből állna. Elsőként az állam átvállalná a decemberi átalány összegét.
A második szakaszban, 2023 márciusától 2024 áprilisáig adókkal és díjakkal együtt kilowattóránként 12 centbe kerülne a földgáz az utóbbi évek fogyasztása alapján kalkulált úgynevezett alapfogyasztás 80 százalékáig. Piaci árat az ezt meghaladó mennyiségért kellene fizetni.
Hasonló rendszer vonatkozik majd az áram- és a távhőszolgáltatásra is.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan került Németország az orosz gáz csapdájába?
Kerstin Andreae, az Energia- és Vízipari Szövetség vezetője valamelyest szkeptikusan nyilatkozott a tervezett szabályokról.
„Az energiaársapkákról szóló törvénytervezetek annyira bonyolultak, hogy gyakorlati alkalmazásuk gigantikus feladat lesz az energiaszektor számára” – mondta.
A VdK szociális szervezet pedig azon álláspontjának adott hangot, hogy az intézkedések nem eléggé célzottak, így társadalmilag nem igazságosak.
