Hatodik napjába lépett a szerdáig kiterjesztetett fegyvernyugvás, amelynek alapján további túszokat bocsát szabadon az Európai Unió és az Egyesült Államok által is terrorszervezetnek tartott Hamász.
Izrael üdvözölte, hogy az utóbbi napok során többtucatnyi túsz térhetett haza a Gázai övezetet irányító szélsőségesek fogságából, a zsidó állam másik legfőbb célja, a milícia uralmának felszámolása azonban a harci szünet közepette bizonytalanná vált.
Az október 7-i terrortámadások után megkezdett izraeli hadműveletek óriási pusztítást eredményeztek a palesztin enklávé északi részén, több ezer ember vesztette életét, de mindennek a jelek szerint nem sok hatása volt a Hamász hatalmára.
Jahíja Szinvár, a radikálisok gázai vezetője más parancsnokokkal együtt valószínűleg délre vonult, ahogy civilek százezrei is.
Ehhez kapcsolódóan: Térképen a gázai háború miatti tüntetések
Szakértők szerint itt egy izraeli szárazföldi offenzíva minden bizonnyal végül meg tudná semmisíteni a Hamász katonai infrastruktúráját, így a kiterjedt alagútrendszert is, de ez annyi palesztin áldozattal és olyan pusztítással járna, amit az Izrael legfőbb szövetségesének számító Egyesült Államok nem tartana elfogadhatónak.
Washington figyelmeztette Jeruzsálemet, hogy amennyiben a hadműveletek folytatásáról dönt, a korábbiaknál jóval nagyobb precizitással kell eljárnia, különösen délen. Ezzel a megközelítéssel valószínűleg nem lehet térdre kényszeríteni a Hamászt, miközben folyamatosan erősödik a nemzetközi nyomás a tartós tűzszünet tető alá hozása érdekében.
A mediátorok nagy erőkkel dolgoznak a máskülönben hamarosan lejáró tűzszünet meghosszabbításán. Eddig összesen hatvan izraeli túsz térhetett haza, illetve huszonegy külföldi állampolgár. A tűzszünetet megelőzően négy embert engedtek szabadon, egyet pedig az izraeli haderő szabadított ki. Két másikat holtan találtak Gázában.
Ehhez kapcsolódóan: Az ötből három magyar túszt elengedett a Hamász
Cserébe már 180 palesztin rabot engedtek szabadon, akiknek többsége enyhébb bűncselekmény miatt került rács mögé, de olyanok is vannak közöttük, akik merényletre készültek.
Ha naponta tíz túszt engednének szabadon az iszlamisták, akkor jelen feltételek mellett még körülbelül két hétig tarthatna az amerikai, egyiptomi és katari közvetítéssel létrejött fegyvernyugvás, de a Hamásznak a várakozások szerint újabb követelései lesznek az elhurcolt katonákért.
A szemben álló felek közötti közvetítésben nagy szerepet vállaló Katarban járt előző nap David Barnea, az izraeli Moszad vezetője, és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, akik a fegyvernyugvás kiterjesztéséről és újabb túszok kiszabadításáról tárgyaltak.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter is ismét a régióba látogat a héten, hogy a várakozások szerint a harcok hosszabb távú beszüntetéséről egyeztessen.
A világ iparilag legfejlettebb demokráciáit tömörítő G7-csoport külügyminiszterei közös nyilatkozatban szorgalmazták a tűzszünet meghosszabbítását és a civilek védelmét.
Ehhez kapcsolódóan: Egykor Gázában szolgált, most Izraelben önkéntes a magyar orvos
Izrael azután indította meg háborúját, hogy a Hamász fegyveresei a határkerítésen áttörve október 7-én 1200 embert megöltek, és mintegy 240 túszt ejtettek.
A gázai hatóságok szerint az áldozatok száma mára meghaladja a 13.300-at, nagyjából hatezer embert eltűntként tartanak számon. A helyi egészségügyi minisztérium jelentései nem tesznek különbséget a civilek és a fegyveresek között, ugyanakkor a tárca azt állítja, hogy többségük nő és kiskorú.
Izraeli tájékoztatás szerint több ezer Hamász-harcossal végeztek, bár nem mutattak be bizonyítékokat erre vonatkozóan. A gázai műveletek során eddig 77 izraeli katona esett el.
A megegyezés nyomán péntek reggel 7-kor elhallgattak a fegyverek, ami bizonyos megkönnyebbülést jelent a már több mint egy hónapja hevesen bombázott Gázai övezet nagyjából 2,3 millió lakosának.
A zsidó állam közölte, hogy a fegyverszünet a megállapodásban szereplő négy nap után is folytatódhat, egészen addig, amíg az iszlamisták legalább tíz túszt szabadon engednek naponta.
Ehhez kapcsolódóan: Katar rendkívül fontos közvetítővé lépett elő a közel-keleti konfliktusban
Az egyezség lehetővé teszi a humanitárius segélyek bejuttatását az ostromlott övezetbe. Napi kétszáz teherautó érkezhet, köztük négy üzemanyag-szállító. Emellett Izrael ez idő alatt nem folytathat légi eszközökkel megfigyelést Gáza déli részén, és az északi területeken is csak napi hat órában.
