Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A Nyugat nem érti Orbán Viktort és hatalmi logikáját – eszmecsere az illiberalizmusról


Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában 2018. szeptember 18-án

A magyar demokrácia állapotáról és Orbán Viktorról tartottak kerekasztal-beszélgetést a CEU-n megrendezett Budapest Fórum keretében, ahol több erős mondat is elhangzott.

Megdöbbentő, hogy Vlagyimir Putyin atomháborúval fenyegette meg a nyugati világot, még sosem voltunk ennyire közel egy ilyen helyzethez, mint most, amióta a nukleáris fegyverek egyáltalán léteznek ­– mondta Charles Gáti a második Budapest Fórumon.

A CEU-n megrendezett esemény szerdai záróeseménye volt az a kerekasztal-beszélgetés, amelyen a Johns Hopkins Egyetem magyar származású professzora mellett a szintén magyar származású Kati Marton újságíró, Francis Fukuyama politológus, Timothy Garton Ash történész, Mathieu Lefevre, a More in Common civil szervezet alapítója és a CEU Demokrácia Intézetét vezető Bruszt László beszélgetett az Orbán-rezsimről.

Az elsőként megszólaló Charles Gáti szerint 15-20 éve most először van lehetőség arra, hogy az Európai Unió hatékonyan fellépjen egy, a demokratikus értékeket megsértő, korrupt tagállammal (Magyarországgal – a szerk.) szemben, és az Ukrajna elleni orosz agresszió ügyében láthattuk is az elmúlt hónapokban, hogy az uniónak sikerült egységesnek maradnia. Ezután felidézte, hogy korábban jól ismerte Orbán Viktort, a magyar kormányfő még a Liberális Internacionálé alelnökeként a kilencvenes években az EU és a NATO legelkötelezettebb támogatói közé tartozott. Ezért bízott benne ő is, hogy Magyarország sikeresen integrálódik majd ezekbe a szervezetekbe, de ez éppen Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt fordult kvázi az ellentétébe.

A Budapest Fórum kerekasztal résztvevői a helyszínen és virtuálisan.
A Budapest Fórum kerekasztal résztvevői a helyszínen és virtuálisan.

Charles Gáti szerint ebben a kormányfő időközben kialakult Nyugat-ellenessége játszik fontos szerepet, amelynek viszont személyes sértettség is az oka: amikor 2001-ben Washingtonban járt, nagyon számított egy meghívásra a Fehér Házba, ez azonban elmaradt.

Gáti szerint a Nyugat nem érti Orbán Viktort és hatalmi logikáját, ellentétben Vlagyimir Putyinnal vagy a kínai kommunista vezetőkkel. A kormányfő mindenekelőtt szuverén szeretne lenni: neki senki ne mondja meg, hogy miniszterelnökként mit csináljon, ez az attitűd pedig népszerű a magyar választók körében is.

Ez vezetett ahhoz, hogy a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. A háború és az oroszbarát kormánypolitika miatt viszont az EU már sokkal kritikusabb, komolyabban veszi a korrupciós ügyeket és a jogállamiság leépítését. Ezért a magyar kormány is hátrébb lépett eggyel, és tett engedményeket az Európai Bizottságnak, de Charles Gáti szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez valódi elkötelezettséget jelent-e a problémák orvoslására.

Szerinte könnyen előfordulhat, hogy a reméltnél akár egyharmadával is kevesebb uniós forrás érkezik majd Magyarországra, ami katasztrofális gazdasági hatásokkal járhat. A válság mellett a magyar társadalomnak még egy nagy kihívással kell szembenéznie valahogy, mégpedig Trianon máig feloldatlan traumájával. Erre békés megoldást viszont egyedül az Európai Unió jelenthet, a John Hopkins Egyetem professzora szerint ezért is furcsa, hogy az EU egyáltalán nem foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Orbán kimondja, amit az amerikai szélsőjobb nem mer

Francis Fukuyama azzal kezdte, Magyarország hiába kicsi, Orbán Viktornak mégis nagy befolyása van nemzetközi jobboldali körökben, különösen az Egyesült Államokban, ahol olyan befolyásos személyiségek számítanak a rajongójának, mint Steve Bannon, a Breitbart News alapítója, Donald Trump korábbi főtanácsadója, vagy maga a volt elnök, aki személyesen méltatta a kormányfőt a republikánusok augusztusi nagy politikai találkozóján, a CPAC-en, amelyen egyébként maga Orbán Viktor is beszédet mondott.

A Stanford Egyetem kutatója szerint a népszerűségnek több oka is van. Az egyik például, hogy Nyugaton és különösen az Egyesült Államokban sokan érzik úgy a szélsőjobboldalon, hogy bizonyos dolgokat nem lehet kimondani, nem foglalkozik velük a fősodratú média. Orbán Viktor viszont nyíltan kimondja helyettük is. Innen gyökerezik az illiberalizmus, amely szintén népszerű lett az amerikai jobboldal körében.

Fukuyama felidézte, hogy amikor Orbán Viktor először használta ezt a kifejezést, 2014-ben Tusnádfürdőn, olyan államokat említett követendő példaként (Oroszország, Szingapúr, Törökország, India), amelyek közül csak a legutóbbit lehetett akkor demokráciának nevezni. Szintén fontos ok, hogy a magyar kormányfő gyakran hivatkozik a kereszténységre. Nyugaton sokan érzik úgy, hogy a liberális demokráciák maguk mögött hagyták keresztény gyökereiket. Fukuyama szerint azzal, hogy idei tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor egyenlőségjelet tett a nemzetiség és a faj közé, sőt nemkívánatos fajkeveredésről beszélt (a miniszterelnök később korrigálta saját szavait, és azt mondta, a különböző kulturális háttérrel rendelkező népcsoportok keveredéséről beszélt), átlépett egy vörös vonalat, de a népességcsere-elméletben hívő populista jobboldalnak még ez is tetszett. Majd arról beszélt, hogy az amerikai atombomba kifejlesztésén dolgozó, zsidó származású magyar fizikusok, Teller Ede, Szilárd Leó, Neumann János és Wigner Jenő Orbán szemében nem számítanak magyarnak. (A beszélgetés végén Molnár Péter, a CEU oktatója szót kért, és azt mondta, Orbán Viktor sosem állította, hogy a zsidó származású magyarok nem a magyar nemzet részei.)

Fukuyama szerint érdekes, hogy bár a konzervatívok hagyományosan piacpártiak és a kis állam hívei voltak, Orbán Viktor épp hogy az erős, a szabad piacot is komolyan befolyásoló államban hisz, ez viszont nagyon tetszik a mai populistáknak, akik ebben a woke-nagyvállalatok elleni fellépést látják. Egyébként a magyar kormányfő oroszbarát attitűdje jól illik Donald Trump, Matteo Salvini vagy Marine Le Pen hozzáállásába Vlagyimir Putyinhoz, akik valamennyien rajongói az orosz elnöknek, és irigylik, hogy nem kell olyan dolgokkal vesződnie, mint a független média vagy a fékek és egyensúlyok rendszere.

Ideológia helyett opportunizmus

Az ezután megszólaló Kati Marton azzal kezdte, hogy ő optimista a magyar helyzetet illetően. Ezt arra alapozza, hogy szerinte a látszattal ellentétben Orbán Viktor számára egyáltalán nem fontosak az ideológiák, akárcsak Vlagyimir Putyin vagy korábban Slobodan Milošević, ő is opportunista politikus. Ebben pedig a háború miatt lehetőség is van, hiszen nem úgy alakul a helyzet, ahogy Putyin korábban elképzelte, ráadásul az európai összezárás Orbán Viktort is változásra késztetheti. Orbán ugyan lehet idol az amerikai szélsőjobbnak, de egyáltalán nem az Európában, korántsem terjednek úgy a nézetei, ahogy szeretné. Majd azt mondta, a kormányfő népszerűségét az adja, hogy mára a média kilencven százaléka „Orbán-média”, ezért mostanra „sajnálom, hogy így kell fogalmaznom, de egy hülye és tudatlan társadalom él” Magyarországon, amelyik „mitologizálja” a miniszterelnököt. Ezért az EU-nak a magyar médiaszabadság helyzetére kellene nagyon figyelnie.

Nem diktál, utánoz

Bruszt László egyetértett Kati Martonnal abban, hogy a magyar kormányfő egyáltalán nem diktálja a trendeket a nemzetközi politikában, hazai sikerei és újraválasztásai ellenére sem. Egyelőre nem tudott saját szövetségi rendszert, hálózatot létrehozni, csak elveszítette korábbi barátait. Ráadásul amiket mond, sok esetben azok sem újak: a görög Sziriza párt már jóval Orbán Viktor előtt gyarmatosítónak nevezte az Európai Uniót, a brit konzervatívok jobbszárnya is sokkal korábban kezdett el aggódni a fehér, keresztény népességért, mint ő. A CEU professzora szerint egyébként jól látható, hogy Tellér Gyula és Bogár László gondolatai hatottak nagyon a miniszterelnökre, amelyek szerint a világ nemzetközi összeesküvésekből áll, a globális piac pedig valójában a nemzeti kormányok ellensége.

Frusztrált választók

Mathieu Lefevre előadásában az Orbán Viktor által (is) hangoztatott ideológia követőiről beszélt. Mint mondta, vizsgálataik szerint ezek az emberek úgy érzik, túl távol van tőlük az EU, idegen, túlságosan technokrata, nem veszi figyelembe az érzéseiket, félelmeiket, nem fogékony ezekre. Szerinte az uniós intézmények (és a magyar ellenzék is) valóban nem ismeri fel, hogy minden döntésnek pszichológiai hatása is van a választókra, Orbán Viktor ellenben hatásosan játszik rá erre.

Összességében az unió lakosságának harmadát jellemzi ez az attitűd. Az ehhez a csoporthoz tartozók jellemzően nem bíznak a nemzetközi intézményekben, az átlagosnál kisebb szociális kapcsolatrendszerük van, kis közösségekhez szeretnek tartozni. Úgy érzik, a fősodratú politika nem képviseli őket, a mainstream média nem nekik, nem róluk szól. Bár nem biztos, hogy jól ismerik saját országuk történelmét, mégis van egy nagyon erős képük róla, amely alapvetően egy dicső, de mára elveszített múlton alapul. A többszörös frusztráltság miatt hajlamosak az ellenségképgyártásra, arra, hogy valakit hibáztassanak a helyzetük miatt. Orbán Viktor erre játszik rá hatásosan, amikor a háborút, a menekülteket, az LMBTQ-közösség tagjait jelöli ki bűnbaknak. A More in Common vezetője szerint most valóban válság jön Európában, és nagyon fontos lesz, hogyan kezeli majd ezt a magyar kormányfő.

Fekete, fehér vagy barna a bárány?

Timothy Garton Ash az Európai Unió kritizálásával kezdte hozzászólását, mivel az EU szerinte semmit nem tett az elmúlt tizenkét évben a magyar demokrácia megerősítéséért. Pedig meg lettek volna az unió eszközei, hiszen a hatalmas mennyiségű támogatás alapvető fontosságú volt a miniszterelnök számára. A történész azt mondta, ebből is látszik, hogy az EU máig döntően gazdasági közösség, az oly gyakran hangoztatott értékek csak a gazdasági érdekek után következnek a fontossági sorrendben. Ráadásul politikailag is rosszul épült fel a szervezet, hiszen a demokratikus értékek iránti elkötelezettséget csak a tagjelölti állapotban vizsgálják komolyan minden államnál, utólag már nem.

Timothy Garton Ash szerint a Fidesz korábbi pártcsaládja, az Európai Néppárt is nagyon sokáig elnéző volt, ez sem segített a magyar demokrácia állapotának. Az európai vezetőket tömörítő tanács pedig inkább egy klub, amelynek tagjai nem szeretik kritizálni egymást, nehogy máskor ők szembesüljenek bírálatokkal, így „néhány pohár bor után” még Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke is csak poénkodott Orbán Viktorral, amikor „Helló, diktátor!” felkiáltással köszöntötte egy ízben.

A konszenzusos döntéshozatal is nagy hatalmat ad a kormányfőnek, így összességében az unió vezetői a fekete bárány Orbán Viktort „inkább fehérnek, de legalábbis barnának” próbálják látni – így volt ez nagyon sokáig. A háború azonban Timothy Garton Ash szerint is változást hozott, az unió is elkezdett komolyabban foglalkozni a demokratikus értékekkel, Orbán Viktort pedig elszigetelte oroszbarát hozzáállása, gyakorlatilag még a visegrádi együttműködés is megszűnt. Ettől függetlenül a brit történész szerint nyilvánvaló, hogy nem az EU tudja megvédeni a magyar demokráciát, az a magyar választók feladata.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hgv.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022. augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG