Megszüntették a becsületnapi antifa támadások nyomán, nem túl acélos bizonyítékok alapján őrizetbe vett baloldali aktivista elleni eljárást. Kérdés, hogyan kerülhettek ki a gyanúsított személyes adatai a nemrég még a TEK-nél kiképző és a szervezettel még az attak idején is kapcsolatban álló volt idegenlégióshoz köthető oldalakra.
A kitörésnapi rendezvények előtt és közvetlenül utána több támadás ért Budapesten szélsőjobboldaliakat vagy annak vélt embereket. A február 11-i gazdagréti támadást térfigyelő kamera is rögzítette. A rendőrség még aznap éjjel előállított egy negyvenéves magyar nőt és több külföldi antifát.
Az előzetes letartóztatásba is vett magyar gyanúsított ügyvédje, Kadlót Erzsébet csütörtökön azt mondta lapunknak, hogy a rendőrség megszüntette védence gyanúsítását. A határozat szerint azért, mert „nem a gyanúsított követte el a bűncselekményt”.
Rárepül a politika
Szélsőjobboldaliak is támadtak meg aznap az utcán baloldalinak vélt járókelőket, de míg a BRFK az antifák által elkövetett erőszakot közösség tagja elleni cselekedetnek, a másikat csak garázdaságnak minősítette.
A külföldi antifák erőszakos fellépése beindította a Fidesz politikusait és sajtóját. Elsősorban a párt frakcióvezetője, Kocsis Máté volt aktív, és Bayer Zsolt is cikksorozatban foglalkozott a baloldali agresszióval. A vékony, ismerői szerint ilyen akciókra alkalmatlan nő és más baloldali aktivisták nevét, címét több internetes szélsőjobb platformra is kitették, így rengeteg fenyegetést kaptak, köztük életveszélyeseket is. Volt közülük, aki emiatt törölte internetes elérhetőségeit.
Kocsis Máté aktivitása és a sajtóattak célzottsága azt valószínűsíti, hogy a célpont elsősorban Jámbor András parlamenti képviselő volt. Ő 2022-ben a VIII-IX. kerületi választókerületben szerzett egyéni képviselői mandátumot, ami korábban Kocsis Máté birodalma volt. Az egyébként a szélsőjobboldali MIÉP-ből a Fideszhez érkező frakcióvezető VIII. kerületi polgármester volt, és itt szerzett képviselői mandátumot is. Előbb utódja, Sára Botond bukta el a polgármester-választást a kerületben, majd a parlamenti széket is Jámbor nyerte el. (Kocsis ekkor már listán indult.)
A Párbeszéd frakciójába ülő Jámbor a baloldali Szikra Mozgalom jelöltje volt, és az ő aktivistái dolgoztak a választási kampányában is. Kocsis aktivitása a letartóztatott nő és a szélsőbaloldali támadások ügyében több megkérdezettünk szerint a Fidesz kerületi frusztráltságával magyarázható.
A politika pedig beindította a szerveket: információink szerint adatgyűjtést folytattak az összes baloldali/anarchista csoporttal kapcsolatban. Hogy erre külön utasítást kaptak-e, vagy csak vették a politika jelzéseit, nem tudjuk.
Hasonlóan kifejezett politikai igény volt 2014-ben a civil szervezetek átvizsgálása is. A szolgálatok a 2022-es választásokra az ellenzékhez Amerikából érkező anyagi támogatás ügyében végzett munkájukkal a nyilvánosság elé is álltak. Persze minden ilyen igény politikusok által történt nyilvánosságra hozatala ellentétes a rendőrségi/titkosszolgálati felderítés jellegével, és tudják a szolgálatok is, hogy ez inkább a politikai kommunikáció része.
Gulyás Gergely is megnyilvánult egy mediaworksös felkérdezésre: mint mondta, ő politikailag egyet tud érteni azzal, hogy a Mi Hazánk terrorszervezetté nyilváníttatná az antifát. Ezt egyébként a vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel gyanúsított fideszes képviselő, Boldog István javasolta először a Fidesz-frakciónak még 2020-ban.
Szokatlan módon egy címmel ellátott közleményt adott ki a Fővárosi Törvényszék is egy egyébként sűrűn előforduló eljárási cselekményről, gyanúsított(ak) előzetes letartóztatásba vételének engedélyezéséről: „Az erőszaknak nincs színe – Kényszerintézkedésekről döntött a bíróság az antifasiszta támadók ügyében”.
Hogy kerültek ki az adatai?
Magyarországon nem volt még semmilyen erőszakos fellépésük a minimális létszámú baloldali/anarchista, jórészt csak néhány tagból álló szervezeteknek, laza csoportoknak, szélsőjobboldali szervezetek ilyen aktivitása viszont ismert. Igaz, azoknak – például a fociultrák révén – inkább a kormánypárt holdudvarához vannak kapcsolódásai.
A baloldali aktivisták személyes adatait nyilvánosságra hozó és a burkoltan az ellenük való fellépésre buzdító platformok (például a Vadhajtások) között lévő egyik Facebook-oldal mögött a Lakmusz egy olyan embert talált, aki a TEK kiképzőjeként dolgozott. A korábban idegenlégiós Ofella Balázs nem ismerte el a lapnak, hogy ő lett volna az oldal szerkesztője, csak azt, hogy ő hozta létre a Gerilla – a harmadik csapás nevű oldalhoz kapcsolódó blogot. A TEK-kel való kapcsolatáról pedig annyit mondott, hogy csak tavalyig létezett.
Több helyről származó információnk szerint ez nem igaz: Ofella még idén márciusban is kapcsolatban volt a terrorelhárítással, ami azért érdekes, mert a Szikra-aktivista adatainak kikerülése a hatóságtól egy nap alatt bűncselekmény gyanúját is fölveti.
Nem közszereplő civilek adatai elérhetővé tehetők nyilvánosan, ha az nem társul uszítással, erőszakra való felbujtással – és arra ügyelni szoktak az ilyet rendszeresen elkövető oldalak, hogy jogilag védhető módon, de azért követőik számára érthetően buzdítsák őket aktivitásra. (Rágalmazást vagy becsületsértést attól még elkövethetnek vele.)
De ha az eljáró hatóság adta ki az aktivistanő nevét, az már minősített adattal való visszaélés is lehet. Persze elképzelhető, hogy Ofella (már ha ő áll az érintett oldalak mögött) nem jogszerűen szerezte meg a gyanúsított, körözés alatt álló nő adatait. Az biztos – mondja Kadlót Erzsébet –, hogy a hatóságon kívül senki nem tudta, hogy ügyfelét bevitték (vele együtt az élettársát is, és akkor még kirendelt ügyvédet kapott).
„Védencemet ország-világ előtt névvel meghurcolták, jó hírének helyreállítása is ugyanilyen fontos” – mondta lapunknak dr. Kadlót Erzsébet.
Mint ismert, a közelmúltban a német rendőrségnél, illetve a hadseregnél és a nemzetbiztonsági szolgálatoknál több szélsőjobboldali szervezkedést lepleztek le. Megkerestük a TEK-et kérdéseinkkel, miszerint a szervezetnél hogyan próbálják megelőzni, hogy munkatársaik vagy a TEK-kel szerződésben állók – különös tekintettel az állomány „intézményi szocializációját” végző tanáraikra, kiképzőikre – ilyen kapcsolatokkal rendelkezzenek (azon túl természetesen, ami a munkájukból következik), illetve ilyen befolyás alá kerüljenek; vannak-e ezzel kapcsolatos tréningek, és ellenőrzik-e munkatársaik esetleges kapcsolatait szélsőjobboldali (vagy szélsőbal) csoportokhoz.
A Terrorelhárítási Központ Társadalmi Kapcsolatok Osztályának írásos válasza szerint „a törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzésre a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény alapján a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv (Nemzeti Védelmi Szolgálat) jogosult, mely a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését is”.
Az antifák előállításában a TEK részvételére irányuló kérdésünkre a Terrorelhárítási Központ Társadalmi Kapcsolatok Osztálya azt válaszolta, hogy „a fővárosban a 2023. február 11-ét megelőzően elkövetett támadások felderítésére a Budapesti Rendőr-főkapitányságon hoztak létre nyomozó csoportot. A Budapesti Rendőr-főkapitányság által közösség tagja elleni erőszak miatt folytatott büntetőeljárásban a Terrorelhárítási Központ (TEK) nem hajtott végre elfogást.”
Történetek építése
A becsületnapi erőszakban való részvétellel gyanúsított aktivistanőt még a támadás estéjén állította elő lakásáról a rendőrség – mondta el lapunknak dr. Kadlót Erzsébet. Neki azt mondták később a rendőrségen, hogy metrókamerákra ráeresztett arcfelismerő program segítségével már délután beazonosították a gazdagréti támadást végrehajtó csoportot.
A nő gyanúsításának alapja egy Facebook-like, valamint egy kabát volt. A felvétel arc azonosítására alkalmatlan, tehát valószínűleg kerestek egy hasonló kabátot a felvételen – mondja az ügyvéd. Csakhogy ilyen kabát sok ezer lehet, lévén tucatáru. A like pedig egy engedélyezett baloldali tüntetést bemutató videón szerepelt.
A politikának való megfelelési igényt valószínűsíti a gyenge lábakon álló gyanúsítás (az állítólag a külföldi antifákkal együtt verekedő nő ráadásul nem beszél idegen nyelvet és nincsenek külföldi kapcsolatai) és az, hogy valószínűleg már előzőleg „rádolgozhattak” a Szikra-aktivistára. Van ugyanis olyan, nyilvánosan elérhető kampányfotó róla, amelyen jól beazonosítható, ezen Jámbor Andrással együtt látható, és ebből is tudható volt, hogy aktivistaként segítette a képviselő kampányát.
A szolgálatoknál gyakori, hogy történeteket építenek fel különféle elemekből. Ilyen történetet kreálhattak a Jámbor András környezetében azonosított baloldali aktivistára is, csak ezt már jogi útra is terelték – hiába. Az ügyészség már korábban látta a gyanúsítás ingatag alapjait, és kiszállt a sztoriból, és most a rendőrség is kénytelen volt megtenni.
Arról nincs tudomása Kadlót Erzsébetnek, hogy a nyomozás kiterjedt-e az attakok előkészítésére is, pedig eléggé valószerűtlen, hogy a becsület napjára ideérkező külföldi antifák tudták volna, hogy mikor megy be dolgozni a munkahelyére, a gazdagréti trafikba a megvert szélsőjobboldali.
Bár a nyomozást lezáró rendőrségi határozat azt állítja, hogy a nyomozás kezdeti szakaszában megvoltak a bizonyítékok az alapos gyanúhoz, ebben már akkor sokan kételkedtek.
Baloldali mozgalmakra irányuló aktivitásukat mutatja, hogy információink szerint március 15-én is bevittek (nem tanúként beidéztek, hanem látványosan bevittek) egy nagymamát is, akit Németországban élő unokája állítólagos szélsőbaloldali kapcsolatairól faggattak.
