Az afganisztáni tálibok vállalták a héten a felelősséget egy komikus meggyilkolásáért az ország déli részén. A bosszúgyilkosságok egyre szaporodnak, amióta az Egyesült Államok és a NATO az utolsó simításokba kezdett a kivonuláshoz.
A közösségi médiában terjedő videóban két férfi pofozza és bántalmazza Nazar Mohammadot, ismertebb nevén Khasa Zwant. A férfit később több lövéssel megölték. A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid elismerte, hogy a két férfi tálib.
Letartóztatták és bíróság elé állítják őket – mondta Mudzsahid. Azt állította, hogy a Kandahar tartomány déli részéről származó komikus az afgán nemzeti rendőrség tagja volt, és részt vett tálibok kínzásában és meggyilkolásában.
Mudzsahid szerint a táliboknak le kellett volna tartóztatniuk és bíróság elé vinniük a komikust, ahelyett hogy meggyilkolják.
Elértéktelenedett ígéretek
A gyilkosság brutalitása fokozta a bosszútámadásoktól való félelmet. Aláásta a táliboknak azt az ígéretét is, hogy nem okoznak kárt azoknak, akik a kormánynál, az amerikai hadseregnél vagy amerikai szervezeteknél dolgoztak.
Állítólag több száz embert tartanak fogva a tálibok a birtokukba vett területeken. Az iskolákat felgyújtották és jelentések érkeztek arról, hogy a nőket érintő korlátozásokat vezettek be – ezek hasonlóak azokhoz, amelyeket akkor voltak érvényben, amikor a lázadók legutóbb kormányoztak Afganisztánban. Akkor megtagadták a lányoktól az iskolába járást, és megtiltották a nőknek a munkát.
Szuhail Sahin tálib szóvivő a múlt héten az Associated Pressnek adott interjújában azt mondta: a csoport parancsnokai utasítást adnak arra, hogy ne avatkozzanak a civilek dolgába, ne vezessenek be korlátozásokat az újonnan elfoglalt területeken. Azt mondta, hogy ha jogsértésekről szóló panaszok merülnek fel, kivizsgálják őket.
Mindenki benne van – a bosszúgyilkosságok spirálja
Patricia Gossman a Human Rights Watchtól ugyanakkor azt állítja, hogy bosszúgyilkosságokat hajtott végre mindkét fél az afganisztáni háború évtizedei alatt.
„A háborúnak – mind a 43 éve alatt – bosszúvezérelt dinamikája volt – mondta egy keddi interjúban. – Az egyik vagy a másik fél által elkövetett múltbeli jogsértések, köztük a szörnyű atrocitások megtorlása mozgósító tényező volt az összes különböző fegyveres erő számára."
Például 2001-ben, amikor az Egyesült Államok vezette koalíció elűzte a tálibokat, és sokan megadták magukat, a Rasid Dosztum hadúrhoz hű katonák százait rakták konténerekbe, és közülük tucatnyian fulladtak meg a brutálisan forró napsütésben. Másokkal, akik a tálibok veresége után hazatértek, gyakran erőszakoskodtak a kormánytisztviselők.
Időközben jelentések láttak napvilágot arról, hogy az Egyesült Államokkal szövetséges hadurak, akik amerikai légicsapásokat kértek feltételezett tálibok vagy al-Kaida-célpontok ellen, személyes vérbosszút hajtattak végre, és nem a szélsőségesek ellen léptek fel.
„Minden új rémtörténet – érthető módon - új felháborodást vált ki – mondta Gossman. – Másfajta igazságszolgáltatás reménye nélkül ez alighanem folytatódik... és mindkét oldal túlságosan vak ahhoz, hogy felismerje: ő is része ennek a spirálnak."
Evakuálásra várva
A bosszútól való félelem 18 ezer olyan afgánt késztetett arra, hogy különleges bevándorlási vízumot kérjen az Egyesült Államokba, aki az amerikai hadseregnek dolgozott. Washingtonban és a NATO-országok fővárosaiban egyre nagyobb az igény a katonákkal együtt dolgozó afgánok evakuálására.
Az Egyesült Államok megígérte, hogy gyorsan elbírálja a több ezer különleges vízumkérelmet.
Gossman nyomozást követel az állítólagos kegyetlenkedések ügyében.
„Az ENSZ-nek sokkal többet kellene foglalkoznia ezeknek az atrocitásoknak a kivizsgálásával, ahogy azt afgán és nemzetközi emberi jogi csoportok szorgalmazták, és más országokban is megtörtént" – mondta.
