A még Afganisztánban állomásozó nemzetközi haderő tervezett idei kivonása sokak szerint felerősítheti a szélsőséges iszlamisták jelentette fenyegetést, az Egyesült Államok azonban bízik abban, hogy ezt a térségbeli amerikai és szövetséges erők ellensúlyozni tudják majd.
Az immár csaknem húsz éve tartó afganisztáni háború kezdetben a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások megtorlásáról szólt, majd a gyenge, instabil kormányzat, illetve a biztonsági erők megerősítéséről annak érdekében, hogy az ország többé ne biztosíthasson menedéket olyan terrorszervezetek számára, amelyek fenyegetést jelenthetnek az Egyesült Államokra.
A koalíciós csapatok legnagyobb részét mára kivonták a dél-ázsiai országból, Oszama bin Ladent, az al-Kaida terrorszervezet vezetőjét rég likvidálták, az Egyesült Államok pedig nem szenvedett el újabb hasonló volumenű dzsihadista merényletet, így Joe Biden elnök szerdán ígéretet tett arra, hogy idén lezárja országa leghosszabb háborúját, 2021. szeptember 11-ig kivonul minden amerikai katona Afganisztánból, Washington pedig a jelentősebb, Kína és Oroszország jelentette kihívásokra fog összpontosítani.
A maradék néhány ezer amerikai katona hazatelepítésével Biden kalkulált kockázatot vállal, bízva abban, hogy az országban működő szélsőséges csoportok megerősödését ellensúlyozni tudják majd az Egyesült Államok és a nemzetközi partnerek térségbeli erői. Ő maga pedig nem úgy vonul majd be a történelemkönyvekbe, mint az elnök, aki alábecsülte a radikálisok erejét és ellenálló képességét.
Gyengülő hírszerzési képességek
William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a kongresszus szerdai meghallgatásán arról számolt be, hogy Washington a kivonulással elkerülhetetlenül el fogja veszíteni bizonyos hírszerzési képességeit, a helyzet azonban szerinte még kezelhető lesz.
„Az amerikai kormánynak korlátozottabb lehetőségei lesznek a fenyegetésekkel kapcsolatos információk megszerzésére és az ezek alapján történő fellépésre. Ez puszta tény, ahogyan az is, hogy a kivonulás után, akármikor is lesz az, a CIA és minden kormányzati partnerünk meg fogja őrizni bizonyos képességeit, egy részét helyben, ami segítségünkre lehet bármilyen újjáépítési törekvés előrejelzésében és akadályozásában” – mondta.
Biden hivatalba lépésekor 2500-3000 amerikai katona állomásozott Afganisztánban, ez a legkisebb szám a háború kezdete óta, a csúcson, Barack Obama egykori elnök első ciklusa alatt számuk 100 ezer körül volt. Az amerikai áldozatok számának csökkenésével az ország közvéleményének figyelme is jórészt elfordult, a kérdés nem volt fontos téma az előző évi elnökválasztási kampányban sem, a teljes kivonulás pedig politikai népszerűséget hozhat.
Ettől függetlenül egyes szakértők aggodalmukat fejezték ki a lépéssel kapcsolatban. Stephen Biddle, a Columbia Egyetem professzora szerint lehetséges, hogy a helyi biztonsági erők nem fogják tudni egyedül megakadályozni, hogy az al-Kaida ismét kiépítse bázisait az országban. Az iszlamista lázadó tálibok tavaly februárban, az amerikai kormánnyal kötött egyezségükben ígéretet tettek rá, hogy nem fogják engedni sem az al-Kaida, sem más, az Egyesült Államokat fenyegető terrorcsoport működését. Ez a megállapodás ugyanakkor most veszélybe került, mivel Biden nem teljesítette elődje, Donald Trump vállalását a teljes kivonulás május 1-i határidejéről.
Egy sokszereplős polgárháború veszélye
Biddle rámutatott: még ennél is nagyobb veszélyt jelentene, ha a csapatkivonás a biztonsági erők összeomlásához, illetve ezt követően sokszereplős belháborúhoz vezetne, „az 1990-es évek polgárháborújának egy halálosabb változatához”.
„Ez humanitárius katasztrófát jelentene az afgánok számára, sokkal rosszabb helyzetet, mint a jelenlegi felkelés” – fogalmazott az AP hírügynökségnek adott interjújában.
Hozzátette, a koalíciós erők kivonulása nemcsak Afganisztán, hanem az egész régió instabilitását fokozhatja, ami különösen veszélyes lehet a két szembenálló nukleáris hatalom, Pakisztán és India szempontjából. „Ez már egyébként is egy veszélyes része a világnak, a legnagyobb kockázat, ha hagyjuk, hogy az afgán kormányzat összeomlásával tovább romoljon a helyzet” – emelte ki a professzor.
Barack Obama 2009-ben azzal érvelt, hogy az esetleges kivonulás után pusztán az ország határain kívül állomásozó csapatokkal nem tudnák megfelelően ellenőrzés alatt tartani az al-Kaidát, ami növelné a támadások valószínűségét az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. Az akkori elnök ezért 30 ezer fővel bővítette az afganisztáni kontingens létszámát, a cél az volt, hogy békeegyezményre kényszerítsék a tálibokat. A stratégia nem működött, a lázadók máig nem adták fel a harcot.
Nehéz pontosan megítélni az azóta eltelt tizenkét év eredményeit. Az afgán biztonsági erők valószínűleg valamelyest megerősödtek, a kormány fennhatósága nem sokat erősödött, a Pentagon szerint viszont az Egyesült Államok szerepvállalása jelentős erőforrásokat vont el más területeken a Kína és Oroszország részéről érkező kihívások kezelésétől.
