Csaknem három év után enyhítenek a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozását célzó, rendkívül szigorúnak számító korlátozásokon Kínában, miután az utóbbi hetekben régóta nem látott léptékű utcai tiltakozások voltak.
A nemzeti egészségügyi bizottság szerdán jelentette be e friss intézkedéseket, amelyek értelmében a karanténkötelezettségen és a zárlatokon is lazítanak.
A drasztikus váltás nyomán tünetmentesség vagy enyhe tünetek esetén a fertőzötteknek nem kell majd karanténközpontba vonulniuk, amennyiben pedig egy társasházban észlelnek megbetegedést, ezentúl nem az egész épületet zárják le, hanem lépcsőház, emelet és háztartás alapján rendelik el az esetleges kijárási tilalmat.
Eltörölték továbbá az országon belüli utazáshoz kötelező tesztelést is, a külföldi állampolgárok előtt ugyanakkor még nem nyíltak meg a határok.
A helyi tisztségviselőknek szigorú és körültekintő intézkedésekkel kell védeniük az emberek életét, de ugyanakkor minimalizálniuk kell a járvány kihatását „a gazdaságra és a társadalmi fejlődésre” – írták.
Sajtótájékoztatóján a nemzeti egészségügyi bizottság egyik tanácsadója arról számolt be, hogy ezek kis lépések a korlátozások fokozatos eltörlése felé. A szakértő leszögezte, hogy a pekingi kormány célja a visszatérés a járvány előtti állapotokhoz, de ehhez bizonyos feltételeknek teljesülniük kell.
Bizonyos enyhíteseket már a hét elején, sőt előző héten bejelentettek az illetékes szervek, és a mostani, újabb lépések sokakat reménnyel töltenek el, hogy ez előrevetíti a teljes szakítást az eddigi zéró-Covid-politikával.
A drákói intézkedések keretében pusztán néhány megbetegedés miatt emberek százezrei vagy milliói kerülhetnek egyfajta házi őrizetbe akár hónapokra, sokak szerint teljesen feleslegesen. Az ország így gyakorlatilag évek óta zárva van a turisták előtt, a korlátozások jelentősen megzavarták a globális ellátási láncokat és a világkereskedelmet.
Ehhez kapcsolódóan: Kínában megtorpant a lezárás elleni tiltakozás, rendőrök lepik el az utcákat
Sokan reménykednek az előírások gyors módosításában, de egészségügyi szakértők és közgazdászok is figyelmeztettek, hogy az oltottsági szint és a kórházak felkészültsége ehhez valószínűleg csak a jövő év közepére vagy 2024-re lesz elég magas.
„Kína még nem áll készen a gyors újranyitásra” – vélekedett friss elemzésében a Morgan Stanley, arra is kitérve, hogy a korlátozások szigorítása is könnyedén elképzelhető, amennyiben megugrik a kórházi kezeltek száma egyes helyeken.
A kínai Covid-tüntetések testközelből
Az enyhítések elrendelésére a november 25-én kezdődött, hosszú évtizedek óta nem látott mértékű tüntetéseket követően került sor.
Mostanra Kína az egyetlen jelentős ország, amely még mindig lezárásokkal igyekszik megfékezni a világszerte körülbelül 650 millió embert megfertőző és legalább 6,6 millió halálos áldozatot követelő járvány terjedését. Nyugaton már feloldották a korlátozásokat, és megpróbálnak inkább együtt élni az új típusú koronavírus különböző variánsaival.
Az országban hivatalosan eddig 5235 halottat követelt a járvány, szemben például az Egyesült Államok 1,1 milliós adatával.
Ehhez kapcsolódóan: Fokozódik az elégedetlenség Kínában a zéró-Covid-politika miatt
Az emberek azután vonultak utcára több városban, így Pekingben és Sanghajban, hogy legkevesebb tíz ember vesztette életét egy lakástűzben az északnyugati Ürümcsiben, feltehetőleg amiatt, mert a hatóságok a járványellenes szabályok értelmében rájuk zárták az épületet.
Voltak, akik egyenesen az országot immár 73 éve vaskézzel irányító KKP leváltását, illetve a nemrég a harmadik mandátumára megválasztott Hszi Csin-ping elnök távozását követelték. Azt hangoztatták, hogy a rendszer nem teljesíti az ígéreteit, és nem foglalkozik az embereket foglalkoztató problémákkal. Az ehhez hasonló, lázító megnyilvánulások hosszú börtönbüntetést vonhatnak maguk után.
Hasonló léptékű tiltakozáshullámra nem volt példa az 1989-es demokráciapárti megmozdulások véres elfojtása óta.
