Tinder-csalók: kínai bűnözők külföldi rabszolgái Kambodzsában

A Thomson Reuters Alapítvány nyomozása szerint kifinomult kínai online csalók átcsempészték a határon és rabszolgaságba taszítottak a Covid–19-járvány idején Kambodzsában rekedt külföldi munkavállalókat és turistákat.

Kilenc áldozat elmondta, hogy a közösségi médiában közzétett hirdetésekkel csábították őket, és call centerekben végzett, jól fizető munkát ígértek nekik.

Ehelyett szállodai kaszinókban és olyan telepeken kötöttek ki, ahol elkobozták az útlevelüket, majd online munkára kényszerítették őket.

A főként Afrikából és Ázsiából származó áldozatok elmondták: arra utasították őket, hogy hozzanak létre hamis profilokat Tinderen, WhatsAppon és Facebookon, hogy kriptovalutával, devizával és részvényekkel kapcsolatos hamis befektetésekre vegyenek rá másokat.

Azokkal szemben, akik ellenkeztek vagy rosszul dolgoztak, erőszakot alkalmaztak vagy megfenyegették. Mary, egy Fülöp-szigeteki tanárnő elmondta, hogy elvetélt, amikor étel és víz nélkül három napra bezárták egy szobába.

„Kétségbe voltunk esve” – mondta Mary, aki három hónapos terhes és négy hónapja munka nélkül volt, amikor júliusban válaszolt egy Facebook-hirdetésre, amelyben angolul beszélő külföldieknek kínáltak munkát call-centerben.

„Azt hittük, hogy igazi munka, de rémálom lett belőle” – mondta a 26 éves nő, akinek nevét személyazonossága védelme érdekében megváltoztattuk.

A Thomson Reuters Alapítvány által feltárt kilenc esettel kapcsolatban a kambodzsai belügyminisztérium egyik szóvivője a következőket mondta: „Mi is hallottunk már erről, de még nincs bizonyítékunk.”

A kambodzsai rendőrség korábban már tartott razziákat és kitoloncolt több száz kínait, akiket online csalással gyanúsítottak. A szervezett bűnözés szakértői szerint azonban a rendőrség a korrupció és a bűnüldözés gyenge hatásfoka miatt nehezen tud fellépni az online bűnözéssel szemben.

A Facebook szóvivője elmondta, hogy a vállalat kivizsgálja a Thomson Reuters Foundation által továbbított profilokat és csoportokat.

A WhatsApp szóvivője azt mondta, hogy a felhasználóknak az alkalmazásban található eszközöket kell használniuk a gyanús tevékenységek bejelentésére.

A Tinder szóvivője pedig arról beszélt, hogy „zéró toleranciát” tanúsítanak a „romantikus csalásokkal” szemben, és hogy „együttműködnek a bűnüldöző szervekkel annak érdekében, hogy az ilyen esetekben igazságot szolgáltassanak”.

„Kínai maffia”

Kambodzsa lezárta a határait, amikor a Covid–19 2020 márciusában lecsapott az országra, törölt szinte minden nemzetközi járatot, és bezárta iskoláit a vírus megfékezése érdekében. Így sok turista és külföldi munkavállaló munkanélkülivé vált és nem tudott hazatérni.

Kambodzsát már több mint egy évtizede használják bázisként kínai bűnözői csoportok az online csalásokhoz. Dollármilliárdokat csaltak ki kínai állampolgároktól. Bűnügyi szakértők szerint a pandémia megkönnyítette, hogy célba vegyék a Kambodzsában ragadt külföldieket is.

A Thomson Reuters Alapítvány által megkérdezett kilenc fogvatartott közül négy munka nélküli tanár volt – három ázsiai és egy ugandai. Egy másik egy bangladesi építőipari munkás, továbbá három turista és egy tanzániai grafikus.

Két nappal azután, hogy beleegyezett, hogy egy phnompeni repülőtér közelében lévő telefonos központban álljon munkába, Mary, a Fülöp-szigeteki tanárnő már toborzója autójában ült, hogy a helyszínen elkezdje a képzést – legalábbis ezt hitte.

A reptér mellett elhaladva a sofőr azt mondta, hogy a betanítást áthelyezték Szihanukvilbe – a mintegy kétszáz kilométerre távolabb fekvő kikötővárosba. Ide pumpál nagy pénzeket a Kambodzsában a legnagyobb külföldi befektetőnek számító Kína.

A városban több mint nyolcvan kaszinó épült, főként külföldi turisták és online fogadók számára, mivel a kambodzsaiaknak illegális a szerencsejáték.

Még 2018-ban a tartomány akkori kormányzója arra figyelmeztetett, hogy a kínai befektetések beáramlása a kínai maffia által elkövetett bűncselekmények, köztük az emberrablások megugrását eredményezheti.

Kína kambodzsai nagykövetsége nem kívánta kommentálni a nyomozás megállapításait, de felszólította Kambodzsát, hogy szerezzen érvényt a 2019-ben bevezetett online szerencsejáték-tilalomnak, mondván, hogy bűncselekményekről érkező jelentések miatt az iparág biztonsági aggodalmakat vet fel.

„Az emberrablás és az emberkereskedelem az illegális online szerencsejátékok mellékterméke” – írta egy szóvivő e-mailben küldött válaszában.

„Ahelyett hogy csak a tüneteket kezelnénk az egyedi esetekre összpontosítva, az online szerencsejátékok teljes körű betiltása gyökerestül irthatja ki a problémát.”

Egy szobába zárva

Egy szigorúan őrzött szihanukvili táborban Mary elmondta, hogy átadta az útlevelét a cég HR-esének, és megkapta az új munkájához szükséges eszközöket: öt iPhone-t és öt brit SIM-kártyát.

Mint elmondta, felszólították, hogy vonzó nők profilképeit használva hozzon létre hamis profilokat Tinderen, WhatsAppon és Facebookon, és keressen a devizakereskedelem iránt érdeklődő embereket.

Néhány óra elteltével közölte az igazgatóval, hogy ki akar szállni.

„Elkezdett fenyegetni: Megverünk, ha nem követed a szabályainkat – emlékezett vissza Mary. – Mondtam neki: Nem írtam alá semmilyen szerződést. El akarok menni. Engedjen el!”

De a menedzser azt válaszolta: „Ha nem akarsz dolgozni, csomagolj – eladunk egy másik cégnek.”

Maryt bezárták egy üres szobába, ahol csak három ágykeret és két másik nő volt, és egy másik főnök lett a „gazdája” – mesélte.

Két éjszakán és három napon át nem kaptak enni, vizet egy mosdóban lévő vécéből ittak, ahová az őrök szeszélye szerint léphettek be.

Az őrök elvették a telefonjaikat – de Marynek volt egy második készüléke, és megírta a férjének, mi történt vele. A férfi jelentette a helyzetet a szihanukvili rendőrségnek, és a tábor kapujában őrködni kezdett.

„Aggódtam, hogy ha elviszik a feleségemet, soha nem találom meg” – mondta.

Gonosz bandák

John Coyne, az Észak-Ausztráliai Stratégiai Politikai Központ, egy kutatócsoport vezetője szerint Szihanukvilben újfajta gonosz kínai bandák leltek menedékre, amelyek kihasználják Kambodzsa gyors internetsebességét és a vízumszabályok lazaságát.

„Szihanukvil a kínai pénz, a kínai szervezett bűnözői csoportok és a nagyon rossz jogi környezet konstellációja által létrejött bűnözési gócpont” – mondta Coyne volt rendőrtiszt, aki a Mekong-régió szervezettbűnözés-szakértője.

Peking az elmúlt években rendőröket és repülőgépeket küldött Kambodzsába, hogy hazavigyék a feltételezett kínai csalók százait, „nagyon súlyos és nagyon nyilvános (…) üzenetet küldve polgárainak” arról, milyen kockázatos dolog a bűnözés – mondta egy külföldi bűnüldöző tiszt, aki figyelemmel kíséri a helyzetet.

„A bűnözők más célpontokra tértek át” – mondta, hozzátéve, hogy a kínain kívül más nyelveket beszélő embereket vettek célba, ezzel kibővítették potenciális rabszolgáik körét.

„Naponta nyolc új ügyfelet hozol. Ha nincs meg, tovább dolgozol” – mondta egy tanzániai nő, aki júniusban Szihanukvilben vállalt munkát, amelyet online call-centerként hirdettek.

„Négyszázan vagyunk egy teremben, és csalással, csalással, csalással foglalkozunk. Ez a munka” – mondta a nő, aki leírta, hogy hamis online profilokat használt, hogy csaló befektetési programokba csábítson embereket.

Amikor a nő közölte a vezetőséggel, hogy távozni akar, bezárták egy szobába Maryvel, és két lehetőséget adtak neki: vagy fizet kétezer dollárt, vagy eladják egy másik cégnek – mondta.

A nő megosztotta az emberkereskedő elérhetőségeit, ő pedig elmondta a Thomson Reutersnek, hogy ezerdolláros jutalékot kapott minden egyes ember után, akit munkára toboroztak Szihanukvilben, de tagadta, hogy egy tanzániai nőt is beszervezett volna.

A magát kínai származásúnak mondó „toborzó”, aki a Li Csiang nevet adta meg, azt mondta, hogy egy „névtelen” nagy cégnek dolgozik, és azt állította, hogy nincs köze az emberkereskedelemhez.

„A munkavállaló akkor távozik, amikor akar” – mondta.

A Szihanukvilt magában foglaló Preá Szihanuk tartomány rendőrfőnöke és a tartományi közigazgatás szóvivője sem kívánt nyilatkozni.

Eladják, mint egy kecskét

Kambodzsa népszerű célponttá vált a turizmus, az építőipar és az oktatás területén dolgozók számára. Viszont súlyosan érintette őket a Covid–19. Így ezek a „láthatatlan emberek” jó prédának kínálkoztak a rabszolgákat toborzók számára, mondta Khun Tharo, a munkaerővel való visszaélésekkel foglalkozó nyomozó.

„Sokan elvesztették a munkájukat, és nagyon könnyű átverni őket” – mondta a CENTRAL munkaügyi nonprofit szervezet munkatársa.

Nehan, egy nepáli tanár, aki öt éve él Kambodzsában, és akit a pandémia idején elbocsátottak, elmondta, hogy válaszolt egy Facebook-hirdetésre, miután elfogyott a megtakarított pénze. Egy call-centerbe kerestek dolgozót – állt a szövegben –, de végül rabszolgasorba került.

„Számukra mi csak állatok vagyunk, megvesznek és eladnak minket, mint egy kecskét és csirkét” – mondta.

Nehan elmesélte, hogy a Szihanukvilben található, bezárt White Sand Palace Hotelben kezdett dolgozni.

„Az emberek azt hiszik, hogy a koronavírus idején a White Sand zárva volt, nem tudják, mi történik odabent” – mondta Nehan, akit egy hónap fizetés nélküli munka után engedtek el, miután megfenyegette a csalókat, hogy a felesége feljelenti őket a rendőrségen.

„Az emberek bemennek a szállodába (…) aztán nem tudnak kijönni” – mondta.

Egy nő, aki a White Sand Palace Hotelben válaszolt a Thomson Reuters hívására, azt mondta, hogy nem lehet beszélni a menedzsmenttel, mivel „Kínába utaztak”, és hozzátette, hogy a szálloda nem tudott arról, hogy online csalások történtek volna.

Nehan elmondta, hogy olyan szállodai termekbe vitték, ahol több száz – többnyire kínai – ember dolgozott azon, hogy az online befektetőket hamis befektetési programokba csábítsák, és egy olyan, weboldalba ágyazott QR-kódot olvassanak be, amely lehetővé teszi számukra, hogy feltörjék a telefonjaikat.

„Ezek hackerek, tolvajok” – mondta.

Összeverték

Minden áldozatnak azt mondták, hogy váltságdíjat kell fizetnie a szabadulásért, de csak egy tette meg – egy dél-afrikai turista. Az illető édesanyja megosztott egy képernyőfotót a júliusban továbbított 2047 dolláros kifizetésről, amelyet egy kambodzsainak küldött, aki kialkudta fia szabadon engedését.

Hat másik áldozat azt mondta, hogy fenyegetőzve, alkudozva és a közösségi médiában közzétett üzenetekkel próbálták elérni a szabadulásukat. Ketten még mindig fogságban vannak.

A turista megosztotta azt a kórházi fotót, amelyen egy ágyon fekszik, zúzódásokkal az arcán és kötéssel a fején. Elmondása szerint azután varrták össze, hogy az emberkereskedő megverte, mert megpróbált kiszállni egy kínaiak által vezényelt online csalásból.

„Próbáltunk nem belemenni a váltságdíjba, de végül muszáj volt. Összeverték, és egy hónap poklot éltünk át, miközben próbáltunk tárgyalni velük” – mondta az édesanyja nem sokkal a szabadulása után.

Mary esetében a férje három nap után osztotta meg Facebookon, hogy mi történt vele, amikor a nő elmondta neki, hogy elvetélt.

A történetről beszélt egy helyi hírportálnak, a Cambodia News Englishnek is.

„Az emberkereskedők először dühösek voltak – hogy juthatott ki ez az információ? Voltak videóim és fotóim bentről” – mondta Mary férje.

Miután erőszakkal fenyegetőztek és 1500 dolláros váltságdíjat követeltek, egyezségre jutottak: Mary kiszabadul, ha törli a Facebook-bejegyzéseket.

A házaspár beleegyezett. Most bujkálnak, mivel a Covid–19 utazási korlátozások miatt nem tudják elhagyni Kambodzsát.

„Jelenleg csak dühöt és félelmet érzünk – mondta Mary férje. – Nem tudok aludni. Ha lehunyom a szemem, csak a gyermekünket látom. Amikor a feleségem alszik, remeg”– mondta.

Készült a Thomson Reuters Alapítvány tudósítása alapján.