Rongálással gyanúsítják a rendőrök a kormány plakátjait átíró Heindl Pétert. A pécsi jogvédőt március elején hallgatták ki, ám ő azóta is folytatja missziós munkáját, mivel szerinte nem ő, hanem a kormány sért törvényt a választást befolyásoló plakátjaival. A 61 éves jogászt elkísértük egyik „plakátjavító” útjára.
Heindl Péter este negyed kilenckor vág neki Pécsnek. Óvatosan hajt autójával a néptelen utcákon. Ahol ötvennel szabad menni, ott negyvennel cammog, ahol hatvannal lehetne, ötvennel gurul. Ha stoptáblához ér, nemcsak lassít, de meg is áll, bár senkinek sem kell elsőbbséget adnia. Ha fordul vagy sávot vált és indexelnie kell, kitartóan teszi, bár lélek se jár a közelében.
Amikor odaér egy kormányplakáthoz, ott parkol le, ahol nem tilos, előszedi autójából létráját, festőspray-jét, házilag mixelt csirizes ragasztóját és A/4-es irodapapírra írt üzeneteit. Eddig maradéktalanul szabálykövető, ám mostantól fogva tetteinek megítélése kétesélyes. Heindl ugyanis odatámasztja lajtorjáját az acéllábakon álló óriásplakáthoz, felmegy, és fekete vagy piros betűket spriccelve szavakat visz fel a politikai hirdetményre, amelyektől üzenetük nagyot változik. A napokban kiragasztott „Védjük meg a gyerekeinket!” plakátra – amelyet azzal a szándékkal rakat ki a kormány, hogy minél többen menjenek el az április 3-i referendumra, s ott a kormány szájíze szerint szavazzanak – Heindl efféle szavakat ír: „Puyintól, a Fidesztől, a hazugságól”. A plakátra mindig felragaszt egy üzenetet, amellyel közli, hogy a hirdetmény törvénysértő, mert a kormány nem kampányolhat választási céllal. Heindl szerint ugyanis amikor a kormány a referendumra hív, valójában arra ösztönzi az embereket, hogy jöjjenek el a választásra és a kormánypártokra voksoljanak.
Elkísértem egyik éjjel Heindl Pétert küldetéstudatos útján, s közben elmondta, hogy március elején tetten érték őt a rendőrök, bevitték, kihallgatták, és meggyanúsították rongálással. Vele volt és segítette munkáját egyik barátja, Simon Wintermans holland állampolgár. Ő is gyanúsított lett. Az 57 esztendős, magyarul jól beszélő Wintermans 25 éve Pécsett él, antik cementlapokkal kereskedik, kétszer házasodott, négy magyar állampolgárságú gyermeke van (egyik, oroszul is tudó lánya a magyar–ukrán határon vállalt szolgálatot a menekültek ellátásában). Wintermans gyakran vesz részt pécsi tüntetéseken, liberális politikai kiállása hozta őt össze Heindl Péterrel, eddig azonban nem plakátolt.
Heindl Péter a rendőrségen elismerte, hogy ő bizony folyamatosan plakátjavít, és ezt azért teszi, hogy figyelmeztesse az embereket: a kormány törvénytelenül ragasztja tele hirdetményeivel az országot. A rendőrök – a jogász szavait idézve – bársonyosan viselkedtek, mintha érezték volna, hogy Heindlnek igaza lehet. A plakátok értékét erősen alulbecsülve 48 ezer forintban állapították meg a Heindl–Wintermans-duó okozta kárt. Így az eset nem lett bűncselekmény (mivel annak ötvenezer az alsó határa), és az se érdekelte az eljárókat, hogy Heindl nem titkolta: korábban is plakátjavított, és holnap-holnapután is oda megy. Az is beszédes a jogász szerint, hogy a rongálás címén futó eljárás április 5-én folytatódik: úgy tűnik, a hatóságok megvárják, ki nyer a választáson…
Nem most kezdte a "plakátjavítást"
Január elején már írtunk arról, hogy Heindl Péter az ügyészséghez fordult, mivel szerinte a kormány megsérti az Alaptörvényt a Magyarország előre megy! Nem hátra! plakátjával. Heindl azzal érvelt beadványában, hogy a kétharmados többséggel elfogadott választási törvény – az uniós jogszabályokhoz hasonlóan – a pártokra bízza a választási harcot, s ezzel kapcsolatban az Magyar Alkotmánybíróság is kimondta, hogy: „Az államnak (…) semlegesnek kell maradnia a politikai pártok küzdelmében és a politikai verseny feltételeit szabályozó jogszabályok megalkotása során.” Így amikor az állam is kirakja az említett plakátokat, és elárasztja az internetet az „előre megy” videókkal, akkor a Fidesz törvénytelen túlerőhöz jut a kampány során. Heindl azt várta, hogy az ügyészség leszedeti a plakátokat és a hasonló tartalmú videókat, és felszólítja az Alaptörvényt sértő megrendelőt, a Kormányzati Tájékoztatási Központot ebbéli tevékenysége beszüntetésére.
Nem ez történt, a Fővárosi Ügyészség, majd pedig a Legfőbb Ügyészség is arra a következtetésre jutott, hogy a kampányt törvénysértően befolyásoló kormányhirdetések dolgában nincs joga eljárni. Már ez is meglepő (hisz az ügyészségnek minden jogsértés ellen kötelessége fellépni), és az is felfoghatatlan, hogy válaszában nem közölte, kinek lenne feladata meggátolni ezt a jogsértést.
Heindl ezek után a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult beadványával, ám ott is elutasították, érdemi indok nélkül. Fellebbezett a Kúriához, ahol szintén nem tartották megalapozottnak panaszát. Ezért a jogász úgy határozott, hogy immár az emberi jogok strasbourgi bíróságához fordul.
A pécsi jogász azonban már januárban sem csak adminisztratív úton lépett fel a vélelmezett törvénytelenség ellen, hanem a gyakorlatban is. Akkor is járta az utcákat, és átfestette a kormány „előre megy” plakátjait Pécs legforgalmasabb közterületein. Többen is látták, ám sosem jelentették föl, senki se kiabált rá, és nem jöttek rendőrök, hogy elővezessék. Pedig várta a rendőröket, hogy elmagyarázza: amit tesz, azt törvénytiszteletből teszi a saját jogszabályait durván felrúgó kormánnyal szemben. De az egyenruhások egészen márciusig nem igazoltatták. Most, hogy ez megtörtént, végre elmondhatta nekik az ügyészség által sem cáfolt véleményét.
Regionális misszió
Heindl Péter azóta is naponta végzi plakátjavító misszióját. Már nemcsak Pécsett, hanem a falvakban is. Fel is tette Facebookra, hogy melyik faluban korrigálta a „védjük meg” plakátokat. A falvakban egyébként nem látott fideszes választási plakátokat, és szerinte ez is azt erősíti, hogy a kormány a plakáttal a parlamenti voksolásra ösztönzi a választókat, és arra, hogy a kormánypártokat ikszeljék be.
Amúgy a jogász ügyel rá, hogy ne okozzon kárt a hirdetőcégeknek: a városi járdákon embermagasságban álló, belülről megvilágított plexilapos oszlopokra – amelyeken a „védjük meg” felszólítás virít – sosem ír festékkel, csak könnyen letörölhető filccel. Bár jól tudja, hogy a hirdetőoszlopok szinte mind fideszes vállalkozói körök tulajdonában vannak, nem akarja e cégeket sem költséggel terhelni. Ebben is törvénytisztelő.
