Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A választás, ami valójában népszámlálás – hogyan szavaztak az erdélyi magyarok?


Soós Zoltán leadja a szavazatát Marosvásárhelyen

Példátlanul alacsony részvétel, a Fidesz pártfogása után korábbi erejét is visszanyerő RMDSZ, újra magyar polgármester a legnagyobb erdélyi magyar városban, Marosvásárhelyen: a romániai helyhatósági választás legfontosabb eredményei magyar szempontból.

Bilincsben elvitt politikusok képei hetente, hatalmas tömegtüntetések: a román/romániai politikát az elmúlt években az antikorrupciós tematika uralta. Ennek hullámán nyerte meg tegnap magabiztosan a függetlenként, RMDSZ-es támogatással indult Soós Zoltán Marosvásárhelyt. 20 év után újra magyar polgármestere lett a városnak. Ugyanakkor a 2017-ben csúcsosodó antikorrupciós mozgalomból kinövő, nem etnikai üzenetű párt, a rendszerkritikus USR (Mentsük meg Romániát) a jelentős arányban magyar településeken nem ért el jó eredményeket. Országosan több nagyvárost behúzott (közöttük Brassót és Temesvárt), de eredményei még ezzel együtt sem nevezhetők áttörésszerűnek.

Egyértelmű nyertes

A választás egyértelmű nyertese az év eleje óta újból kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely például Bukarestben polgármestert adhat, és a megyei tanácsok élén is 9 helyet szerzett 2016-hoz képest. Az antikorrupciós politikai diskurzusból legrosszabbul kijövő, a kormányzást tavaly év végén elvesztő szociáldemokraták, a PSD (akik gazdasági értelemben szintén jobboldali kormányzást vittek) 8 megyét veszítettek.

RMDSZ-es állhat négy megye (Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár) élén. A kormányfő, Ludovic Orban történelminek értékelte pártja, a PNL győzelmét: “A forradalom óta, 30 éve először a PNL megkérdőjelezhetetlen győzelmet aratott a helyhatósági választásokon, és először győzte le minden kétséget kizáróan a PSD-t”.

Kifulladtak a kisebb magyar pártok

A romániai magyarok sokáig egyetlen politikai érdekképviselete, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége körülbelül 2014-ig feketelistán volt a határon túli politikumot domináló Fidesznél. 2012-ben magyarországi politikusok ellene is kampányoltak. A magyar kormány két magyar pártot is felépített az RMDSZ ellenében, mondván, verseny nélkül nincs demokrácia. De 2014-re megfordult a Fidesz. Az RMDSZ vezetőjének, Markó Bélának lemondása, a Fidesz-szatellitek sikertelensége és amiatt, mert a választások előtt szüksége volt az RMDSZ beágyazottságára és infrastruktúrájára ahhoz, hogy szavazatokra tudja váltani a határon túli magyaroknak megadott állampolgárságot, újból az egységes magyar képviselet lett a jelszó, és a Fidesz azóta az RMDSZ-t támogatja.

Székelyföldön néhány kisvárost leszámítva visszaállt az RMDSZ korábbi egyeduralma” – mondja a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Kiss Tamás. A korábban a Fidesz által favorizált, Tőkés Lászlóhoz és Szász Jenő korábbi székelyudvarhelyi polgármesterhez kapcsolódó magyar pártok fénykorukban sem tudtak alternatívát fölmutatni az RMDSZ-hez képest.

Saját kutatásaik nyomán ezt így magyarázza Kiss Tamás: „Politikai képviseletüktől több dolgot várnak el a magyar választók. Megalkuvás nélkül képviselni a „magyar ügyet”, de emellett fontos nekik az is, hogy legyen alku a többségi szereplőkkel”. Ebben egyensúlyoznak a szervezetek, és ehhez jött még az, hogy ki tud több pénzt becsatornázni Budapestről. A magyar pártok közül pedig – parlamenti és kormányzati múltja, egyáltalán: múltja miatt – csak az RMDSZ-nek vannak tárgyalási pozíciói a többségiekkel szemben. „Kifulladtak ezek a kisebb magyar pártok, és nem építettek ki kapcsolatot román szereplőkkel, nem tudtak alkupozícióba kerülni.

A politika ugyanis allokálja, kihelyezi az erőforrásokat. „Ez Romániában etnikailag szegmentált politikai patronázs-hálózatokon, kliens-struktúrákon keresztül történik, így érkeznek a fejlesztési pénzek. Szász Jenőéknek sosem volt meg ez a romániai hálózata” - magyarázza Kiss Tamás.

Amikor még mindent vitt az antikorrupció

2014 után, pont mikortól nagyságrendileg is megnőtt a Fidesz-kormány határon túli támogatása (becslések szerint tízszeresére a 2010 előttihez képest), egy antikorrupciós agenda uralta a román politikát. Ezzel pedig lecsökkent az RMDSZ mozgástere, mondja Kiss Tamás. „Kriminalizálták azt az informális alkurendszert, amelyen keresztül az RMDSZ becsatornázódott a román elitbe. Nem feltétlenül volt ez politikai korrupció, inkább partikuláris politikai erőforrás alkuk. Ez vált problematikussá 2014-től.

Ebbe a helyzetbe lépett be a Fidesz pénze (ami persze a magyarországi adófizetőké), de ekkor már az RMDSZ volt a Fidesz partnere. „Ugyanakkor már az RMDSZ-nek sincs meg a Fidesz felé az erőforrás-monopolizáló képessége, sokkal fontosabb szereplő lett az erdélyi református egyház.” Más kutatók szerint is Erdélyben a legfontosabb és legtöbb támogatást kapó/újraosztó magyar szereplő már Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője.

Ráadásul több fideszes politikusnak van saját klienteláris hálózata” – teszi hozzá a kutató. Orbán Viktor minden téren köztudottan szereti versenyeztetni az egyes szereplőket, megduplázza a hatásköröket „ intézményi szinten is, lásd például a Nemzetpolitikai és a Nemzetstratégiai Intézetet” – mondja Kiss Tamás.

De a határon túli ügyekkel foglalkozó politikai szereplők között is van egyfajta lojalitási verseny. Kövér László kapcsolata Szász Jenővel közismert, de Semjén Zsoltnak, vagy bukásáig Lázár Jánosnak is, volt „kint” patronázs-rendszere. Alulról, az erdélyi magyar elit felől nézve ez egy decentralizált rendszer. Attól függően tud pénzt behozni valaki, hogy ebben a klienterális hálózatban hogyan helyezkedik el.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a huszár-hagyományőrzőkhöz csatlakozva lóháton érkezik az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünneplésére Kézdivásárhelyen 2013. március 15-én.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a huszár-hagyományőrzőkhöz csatlakozva lóháton érkezik az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc ünneplésére Kézdivásárhelyen 2013. március 15-én.

Városi mesék

Míg a tömbmagyar Székelyföldön helyi és kisvárosi szinten nincsenek működő román pártok, a vegyes városokban igen. Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben már ott vannak a román pártok is, de nem úgy, mint Románia más területein, hanem lokális szereplőként, mint akik a helyi románság érdekeit képviselik. Ahogy az RMDSZ a magyarokét.

Kiss Tamásék végig követték kutatásaikkal Soós Zoltán kampányát. „Úgy néz ki, hogy az intézményes megosztottság ellenére (Marosvásárhelyen nemrég még nagyjából fele-fele volt a román-magyar arány, és a városban véres etnikai zavargások voltak 1990-ben - KGY), Soós tudott efölé egy interetnikus sztorit állítani. Mint aki megszólítja a köztes szavazókat, például a vegyes házasságban élőket és a saját tábor ingadozóit is. Olyan az üzenet, hogy elhiszik róla, hogy nem csak a magyar közösséget képviseli, hanem az egészet.”

Egyébként a korábbi román polgármester, Dorin Florea is interetnikus sztorit vitt. „Ő egy fejlődés-narratívát épített fel, amelyben az etnikai szavazás a múlt része, azon múlté, ami, ha marad, akkor nincs fejlődés. 2012-ig jól is vitte ezt: magyar kihívóiról mindenki azt gondolta, hogy csak a magyarok ügyét fogják képviselni.

Az antikorrupciós történet mozgósít

A korrupciós narratíva Romániában évek óta tarol, sokkal jobban mobilizálja a városi középosztályt, mint Magyarországon. (Ez egyébként Szlovákiában is így van, ahol az idei parlamenti választásokon már a magyarok 30 %-a nem etnikai alapon, hanem a korrupció terén változást ígérő szlovák pártokra szavazott. )Az antikorrupciós narratíváknak ráadásul megvan az a tulajdonsága is, hogy elfedi a valós fejlődési narratíva, jövőkép hiányát: vagyis ha megküzdünk vele, és a pénzt végre nem lopják el, úgyis elindul majd a fejlődés. „Soós korrupciós narratívájának kettős jelentése volt. Egyrészt a nemzetközileg is erős antikorrupció=fejlődés üzenetet vitte, másrészt, bár ez etnikailag nem jelölt narratíva, a magyarokban mégis mozgósította azt, hogy ez egy román korrupció. Azt gondolták, hogy – a románok vezette - Marosvásárhely korruptabb, ezért kevésbé fejlődő város, mint más települések a környéken” – mondja a szociológus.

Egy kutatás egyébként kimutatta a vásárhelyi állami cégek, intézmények esetében, hogy a vezetői pozícióknak csak 12 %-ában voltak magyarok – miközben a lakosságarányuk több, mint 40%.

Az antikorrupciós narratíva, ami népi tiltakozási mozgalomként kormányváltásokat tudott okozni, Soós és még néhány politikus mostani sikere dacára leült Romániában. A különleges ügyészség (Laura Codruța Kövesi lett tavaly az Európai Ügyészség főügyésze) politikai eszközként működött. Leginkább a szociáldemokraták kárára, de Basescu volt elnök is belebukott abba, hogy látszott, csak a szocdemeket üti vele, miközben az ő környezete is tele volt korrupciós ügyekkel.

2017 után aztán ennek az alulról jövő narratívának az ellenőrzését visszavették az intézményes szereplők, főleg Iohannis államfő. Most úgy működik, hogy bármikor elővehető”- folytatja Kiss Tamás.

Az etnikai történet

Az RMDSZ a klasszikus, indulásától egyetlen történetét hirdeti, az etnikait: kell magyar képviselet, ott kell lenni, különben kevesebbet kapunk. Ezzel párhuzamosan pedig előrehaladt állapotban van a románnal párhuzamos magyar társadalomépítés. A szavazástól az iskoláig, a délutáni aerobicórától a nyugdíjasklubokig, sőt a „házassági piacig” (a párválasztás színteréig) épül a „magyar világ”, vagyis az élet egyre több területe élhető magyarok között. Ezzel párhuzamosan pedig marad az etnikai szavazás.

Az RMDSZ önkormányzati választási eredményei az elmúlt 15 évben
Az RMDSZ önkormányzati választási eredményei az elmúlt 15 évben

Az utolsó választásokon a romániai magyaroknak kevesebb, mint 5 százaléka szavazott nem magyar pártokra. A tegnapiról még nincs adat, hiszen még végleges eredmény sincs. Mind a nyertes marosvásárhelyi polgármester, mind az RMDSZ úgy kommunikálja Soós Zoltán győzelmét, mintha románok is átszavaztak volna rá, de Kiss Tamás szerint erről nincs szó: a magyarokat mobilizálta sikeresen, a román választók pedig szétszavaztak.

Kis Tamás az erdélyi magyarok etnikai tömbszavazását így jellemzi: „a választás valójában egy népszámlálás”. Még a határ menti Partiumban sem jellemző az átszavazás. „Korábban az erdélyi Momentum, az USR, sikeresen mozgósított a városi magyar középosztály körében a nem etnikus, hanem fejlődési narratívájával. Vonzó volt a magyaroknak, mégsem lett belőle átszavazás” – mondja a szociológus. Sőt, szerinte a mostaninál volt az eddigi önkormányzati választások közül a leggyengébb. Még nagyvárosokban, Kolozsváron, Nagyváradon is több szavazatot vitt el a Nemzeti Liberális Párt, mint az USR a magyaroktól, akiknek kb. 10 %-a oda szavazott.

Rekord alacsony részvétel

A részvétel rekord alacsony volt. Ennek okaként Kiss Tamás egyrészt az antikorrupciós diskurzus kifáradását, másrészt a Romániában (is) beindult járványt, harmadrészt az országos tét hiányát említi. De az alacsonyabb részvételnek mélyebb okairól is beszél. Egy decentralizációs periódus után ugyanis a román önkormányzati rendszer is gyengül, ha nem is annyira, mint a magyarországi. „Térségi jelenség a recentralizáció, csak ez Romániában EU-komfortabb módon megy végbe, mint Magyarországon. A helyi hatalom jelentőségének csökkenése pedig kihat a települési választásokon való részvételi kedvre is.”

Végeredményben tehát az RMDSZ megint egyedül maradt a legnagyobb lélekszámú határon túli magyarság képviselőjeként. Kiss Tamás szerint az eredménye még jobb is lesz, mint 2016-ban. Ez erősíti a magyar kormánynál, de azért nem örülhet: ki van szolgáltatva a Fidesz által megszerzett erdélyi magyar médiának (így Demeter Szilárdnak, aki nagymértékben kézben tartja ezt a médiát, és akinek nem RMDSZ-es beágyazottsága van, hiszen Tőkés László környezetéből jött), és annak, hogy nem saját politikusaik, hanem Orbán Viktor tudja már az erdélyi magyarokat is legjobban mozgósítani.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG