Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A választások tisztasága, 1. rész: A fő veszély maga a választási törvény


Tüntető a Parlamentnél, ahol a választás utáni nyitó ülést tartják 2018. május 8-án

Hogy lehetett eltéríteni, befolyásolni a választói akaratot a 2010 óta megrendezett választásokon? Mennyire voltak jelei a szervezett csalásnak, akár a választási eredmények meghamisításának? Katalógus fél évvel az újabb választások előtt.

„Egy házaspár, aki közel állt a helyi Fidesz-vezetőhöz, osztogatta a pénzt. A szavazó ötezret kapott, a házaspár szavazóként tízet. A feleség gyűjtötte a mozgóurnaigényeket és ő hozta az idős embereket is.”

„A Lendülettel elnevezésű kamupárt jelöltjét támogató nevek közül 341 azonos volt a Fidesz jelöltje mellett felsorakozókéval. Zuglóban a párt jelöltjének ajánlóívein leadott aláírások sorrendje huszonhét esetben tételesen megegyezett a Fidesz által gyűjtött aláírásokkal.”

„A szavazatszámlálók negyven százaléka nem bízott a választások tisztaságában, tíz-tizenegy százalékuk tanúja volt vagy gyanította a szavazatvásárlást.”

„Volt olyan eset, hogy listán mindenki a Jobbikra szavazott, de egyéniben nem kapott szavazatot.”

„Egy közép-magyarországi szavazatszámláló szerint a helyi pap a hozzátartozóit hozta szavazni Ukrajnából. Nem értettem, miért nem hagyták, hogy ellenőrizzem a személyi igazolványukat – mondta a szavazatszámláló. – Rengeteg ismeretlen ember volt, aki nem …-i lakos, és nem tudtam, hogy kicsodák (…) [pedig itt] gyakorlatilag mindenkit ismerek. A pappal jöttek sokan ilyen ismeretlenek – kérdeztem, kik ők. Annyit mondtak, hogy a tiszteletes úrnak, aki Ukrajnából jött, valami rokonsága Ukrajnából.”

Történetek, amelyeket interjúalanyaink meséltek, szerepelnek valamelyik jelentésben, vizsgálatban, amely a 2010 és 2019 közötti magyarországi országos választások tisztaságával foglalkozott. Vajon mennyire volt szervezett a választói akarat befolyásolása és a választási eredmények meghamisítása az elmúlt tíz évben?

Ezekben a sztorikban kell-e keresnünk a kulcsát annak, hogy a Fidesz 2010 után kétszer nyert kétharmaddal, fölényesen nyerte az EP-választásokat és vitte az önkormányzatiakat is?

„A választási törvény a legveszélyesebb a választások tisztaságára”

„Soha nem láttam kemény bizonyítékot a szavazóköri csalásra. Kezdetleges adatelemzést csináltunk, de nem jött ki semmi, pedig ha kézzel írják be a voksokat, akkor más az eloszlás, mint a rendes úton kitöltötteknél. Az adateloszlás alapos vizsgálatára lenne szükség” – mondja kérdésünkre az Országos Választási Bizottság egy korábbi tagja.

A szavazókörben persze már csak a végeredménnyel találkozunk: az oda vezető úton vannak az igazi aknák. „A szavazókörben már csak azt lehet tenni, ami az eljárási rendből adódik. A választási törvény a legveszélyesebb a választások tisztaságára” – mondja Pákozdi Éva, a Számoljuk Együtt mozgalom vezetője. Ők 2017 óta civil szavazatszámlálókat képeznek ki és delegálnak a jelölteken, jelölőszervezeteken keresztül a szavazókörökbe. Több ezer önkéntesükkel kulcsszereplői voltak az ellenzéki előválasztás(ok) lebonyolításának is.

„A választási törvény segítségével lehet befolyásolni a választás eredményét és a kampányidőszakban olyan előnyöket biztosítani, amellyel befolyásolni, megtéveszteni lehet a választói akaratot. Ezek sokkal ártalmasabbak, mint hogy a választás végén három-négy voksot ide teszek, vagy oda. Ez egy nap; az odavezető hat-hét hónap a fontos a négyéves ciklusból” – mondja Pákozdi Éva.

A választási jogszabályok 2010 utáni átalakításával, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénnyel a Fidesz 2014-ben a szavazatok kevesebb mint 45 százalékával újra alkotmányozó hatalomhoz jutott.

Jogszabályokkal kiiktatott garanciák

A megváltoztatott szabályok közül a számára legkedvezőbb elemek a politikailag manipulált választókerületi térkép (amelyet a mindenkori jobboldal számára kedvezőre alakítottak) és – a kedvezményes honosítás után – a külhoni magyar állampolgároknak megadott választójog.

Rövid távon szintén a Fidesznek kedvez a kampányfinanszírozás és a jelöltállítás rendszere.

A választási rendszer és a kapcsolódó jogszabályok, valamint az intézmények működési gyakorlata nyomán mondta a 2018. júniusi EBESZ-jelentés a választásokról, hogy azok free but not fair – szabadok, de igazságtalanok voltak. (Cikkünk megjelenése után hívta föl a figyelmemet Banuta Zsófia, az Unhack Democracy munkatársa - https://www.unhackdemocracy.eu/hu/home/ - arra, hogy az EBESZ nem használta a '18-as választásokkal kapcsolatban a "free but not fair" kifejezést. Valóban, a szervezet ugyan már '14-ben és '18-ban is jelentős esélyegyenlőtlenségekről beszélt ellenzék és kormánypártok között, de az idézett kifejezés első megjelenését a választás utáni napon megjelent New York Times cikk címében találtam meg. A hibáért elnézést kérek. KGY)

Az EBESZ egyébként mindig küld egy szükségletfelmérőt, egy úgynevezett needs assessment missiont, amely valószínűleg a következő hónapokban érkezik. Akkor döntik el, hogy 2022-ben milyen típusú missziót küldenek Magyarországra.

2018 után sem állt le a jogszabályok módosítása. A választási eljárási és a kampányfinanszírozási törvény 2018. júliusi módosítása nyomán a pártok csak óriásplakátokon vagy az önkormányzatok által kihelyezett felületeken hirdethetnek, a többi plakát törvényellenes. Mivel a plakátcégeket már Fidesz-közeli vállalkozók szerezték meg, az ellenzéki pártoknak alig maradt legális felületük. Így nem tudnak plakátkampányolni főleg kistelepüléseken.

Miután a választáson a biztonsági pecsét nélkül vagy sérülten beérkező borítékok miatt az NVB, majd a Kúria több mint négyezer külhoni levélszavazatot érvénytelenített, maga Orbán Viktor jelentette ki, hogy a Kúria „egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba”. Jött is a törvénymódosítás: a határon túl élő levélszavazatok manipulálhatósága könnyebb lett. A szavazatot a választó vagy a kiküldött (nem kell személyesen leadni a voksot) „külső borítékba” vagy „bármely más, a Nemzeti Választási Iroda vagy bármely külképviselet címére megcímzett borítékba” is zárhatja. Így az a biztonsági garancia is kiiktatódott, amelyet az NVI által küldött boríték jelentett.

A törvénymódosítás után a 2018-as országgyűlési választásokhoz képest jelentősen csökkent az érvénytelen levélszavazatok száma: míg 2018-ban 15,63 százalékos volt az érvénytelenségi ráta, addig a 2019-es európai parlamenti választáson már csak 9,39 százalék.

A külhoni, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok elhalálozásáról továbbra sem kell hogy értesüljön a Választási Iroda, így továbbra is vissza lehet élni az elhunytak szavazólapjaival.

A jelöltállítás szabályai viszont nem változtak, így az ajánlóívek továbbra is minimális lebukási veszéllyel másolhatók.

Ahogy azt lapunk megírta, a Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete a napokban vizsgálja – az Alaptörvény kilencedik módosítása mellett – a választási tárgyú törvények tavaly év végi jogszabály-módosításait.

A választási körzetek átrajzolása és a kamupártok

A földrajz számít. Az ország összes választókerületét újrarajzolták a korábbi választási eredmények ismeretében. A Fideszre szavazó körzeteket alapvetően egyben hagyták, de az ellenzéki győzelemre esélyeseket jellemzően átszabták úgy, hogy fideszes utcákat/településeket csatoltak hozzájuk.

De még most is túl nagy szavazókerületek vannak, elsősorban Pest megyében. Itt van például Göd, ahol a Samsung számára új lakótelep épült: ott is nagy szavazókörök lettek, amelyeknek a határait meg kellene állapítani.

A kamupártok anyagilag ösztönzött létrejötte (2014-ben az országos listák után járó 5,821 milliárd forintról érdemi elszámolást sem kellett készíteniük) morálisan és büntetőjogi szempontból is súlyos probléma, mert szervezetten működnek. „Ők nem a közhalalom megszerzésére törekvő szervezetek, nem politikai céljuk van. A polgárok viszont tanulékonyak. A számok azt mutatják, hogy 2018-ban jóval kevesebben szavaztak hasonló formációkra, mint ’14-ben” – mondja Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért választási jogi szakértője.

A többes jelölés lehetőségével (egy szavazó több párt jelöltjének is adhatja az aláírását) továbbra is nyitott a jelölőívek másolásának lehetősége, amelyre sok példát hozott a 2018-as választás. Ezek a pártok összesen 54 200 szavazatot kaptak (az összes leadott szavazat mintegy egy százalékát) pártlistán, és 82 400 szavazatot (körülbelül 1,5 százalék) az egyéni jelöltek után.

A tavaly novemberi törvénymódosítás kimondta, hogy országos lista állításához 71 egyéni jelölt kell. Ez megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné a kamupártok indulását. Ha 28 jelöltre tudtak aláírásokat másolni, megoldhatják 71-re is.

„A hatóságok nagyon gyengén lépnek fel, és ősrégi bűncselekmények ügyében csak most születik egy-egy ítélet – mondja Döbrentey Dániel. – A legjobb az lenne, ha egyáltalán nem lenne többes ajánlás.”

Kettős állampolgárok: levélszavazás és fiktív lakcímbejelentések

A voksturizmus esetében is a kormánypárt hozta létre azt a jogszabályi környezetet, amely megteremtette a csalás lehetőségét. „Sem a szavazatok hitelessége, sem a névjegyzék valódisága, sem a titkosság nem biztosított” – írja a TASZ 2019-es választási jelentése. Számtalan információ van arról is, hogy a voksturizmust kormánypárti képviselők hatalmas összegekkel is finanszírozzák amellett, hogy a határon túli magyar szervezetek magyar költségvetési támogatásával kiépülő klientúra is aktívan dolgozik a kellő számú szavazat biztosításával – nem csak legális eszközökkel.

A választási rendszer talán legkiáltóbban diszkriminatív rendelkezése az, hogy míg a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldön tartózkodó/élő választópolgároknak a külképviseleteken, a szavazás napján történő személyes megjelenéssel kell szavazniuk, addig a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok, akik jellemzően határon túli magyarok, levélben adhatják le a szavazatukat.

Nincs választási névjegyzék külföldön, nekik csak tízévente kell igazolniuk a személyazonosságukat, és nem sok lehetőség van sem ennek ellenőrzésére, sem annak tisztázására, hogy az adott személy egyáltalán életben van-e még.

A Fidesz kiterjedt hálózatot épített ki a határon túli magyar szavazók regisztrálása és a szavazólapok összegyűjtése érdekében. A romániai Eurotrans Alapítvány harmincnégy irodát fenntartva segíti Romániában az erdélyi magyarokat az állampolgárság igénylésével kapcsolatos ügyintézésben és a szavazásban. Most intenzív kampányt folytatnak a választási regisztráció érdekében.

Litresits András, a Magyar Szocialista Párt NVB-delegáltja szerint – írja a TASZ jelentése – a Választási eljárásról szóló törvény 279. §-a „olyan széleskörűen biztosítja a levélszavazatok leadását, hogy még az is jogszerű, ha egy magát nem azonosító személy nagy számú levélszavazatot ad le valamely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába, miközben könnyen belátható, hogy ez, még ha nem is történik csalás, nagyban rombolja a választások tisztaságába vetett közbizalmat.”

A szerbiai sajtó több ízben is hírt adott arról, hogy a Fidesz helyi szövetségeseinek aktivistái ellenőrzés céljából felnyitották a levélszavazatokat, és a nem a Fideszre leadott szavazatokat megsemmisítették.

Lapunk többször szolgáltatott bizonyítékot kárpátaljaiak, ukrajnaiak szervezett választási szállításáról (itt, itt és itt). A G7 arról írt, hogy az ukrán határ melletti vásárosnaményi választókerület 89 településének 76 százalékában nőtt a lakosság 2011 és 2018 között. Ez egyedülálló Kelet-Magyarország egyéb részeihez képest. A tizenhárom legnagyobb mértékben bővülő magyar település közül tíz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt, miközben az az ország egyik legszegényebb vidéke.

A választói névjegyzékben szereplő népességszám – amihez hivatalosan viszonyítják a választási részvételt – eltér a demográfiai valóságtól. A valós számokat csak a népszámlálásból tudhatnánk meg, amelyet tavaly kellett volna megejteni, csakhogy a kormány a járványra hivatkozva elhalasztotta. (Máshol, például Németországban is így tettek.) A 2022-es választásokig így már nem tudhatjuk meg, hányan laknak valójában egy tető nélküli szabolcsi házban.

„A népszámlálás egyik fő funkciója a nem lakott ingatlanok feltérképezése és a valós népesség összeírása – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő demográfus-statisztikus. – Nincs hatósági következménye, de pénzügyi van: súlyos anyagi érdek, hogy többen legyenek Kelet-Európában. Gondoljunk csak az EU vakcinaigénylésére vagy az unión belüli szavazati jog támogatására. Ugyanez van kicsiben, településszinten is: mindenkinek érdeke, hogy többen legyenek.”

Persze ha megtartották volna idén, akkor sem ment volna már ki mindenhová a népszámlálási biztos. Az eddigiektől eltérően az adatfelvétel elektronikus úton történik majd, csak azt keresték volna föl személyesen, aki nem tudta volna így megtenni.

A Belügyminisztérium Népességnyilvántartója ugyanaz az adatbázis, mint a választási névjegyzék, amelyet a Választási Iroda vezet. Ennek aktuális állapotát lehet megnézni a Választás.hu oldalon. Cikkünk írásakor, október 21-én egyébként 8 203 092 ember szavazhatna az országgyűlési választáson, közülük 7 794 317 magyar állampolgár magyarországi lakcímmel, 408 775 pedig levélben szavazásra jogosult.

Abszurd, hogy nincs jogszabály arról, hogy egy házba hány nagykorút lehet bejelenteni – értékelte lapunknak Litresits András, aki 2010 óta az MSZP delegáltja az OVB-ben.

Az ellenzéki pártok, amelyek megvehetik a választói névjegyzéket, megtehették volna, hogy a veszélyeztetett körzetekben ellenőrzik az azonos lakcímre történt tömeges bejelentéseket, de nincs tudomásunk ilyenről.

Banuta Zsófia az Unhack Democracy, egy, a választások tisztaságát vizsgáló civil szervezet munkatársa. Három egymást követő választást (2018-as parlamenti, 2019-es EP, 2019-es önkormányzati, illetve a 2020-as borsodi időközi) elemeztek tudományos módszertannal. Kérdőívek és személyes interjúk során gyűjtötték össze összesen 1070 szavazatszámláló delegált személyes beszámolóit.

Hat egyéni választókerületben találtak fantomszavazókat Szabolcsban, Bács-Kiskunban és Tolnában. Kárpátaljai és vajdasági magyarok utaztatásáról beszél, „de nem feltétlenül magyarokat vittek, mert Bácsban nem vajdasági magyarok voltak, hanem romániai cigányok. A romániai romák is be voltak jelentve. Tipikus, hogy a falusi szavazatszámláló pártdelegált sosem látta őket, máskor pedig tudja, hogy a szomszéd faluban dolgoznak. Abból is gyanakodnak szavazatvásárlásra, hogy előttük ikszeli be a lapot. Egy szavazót nem kötelezhet a bizottság, hogy bemenjen a fülkébe. Máskor fideszes dossziéval jön, amit azért kapott, hogy abba tegye az okmányait. Vagy segítséget kér a fülkében, mert analfabétának tetteti magát, pedig tudják, hogy nem az, és be is mennek ketten vele a fülkébe, ami kötelező. Van, ahol nem is törődtek a látszattal, és a delegált maga ikszelt be a pártra. Mi ez, ha nem szervezett csalás?”

Megkérdeztük, hogy az ilyet tapasztaló bizottsági tagok jelentették-e, van-e hivatalos nyoma a történteknek. „Nem jegyzőkönyveztetnek, mert nincsenek felkészítve. A többség nem is alkalmas rá, mert nem csak pszichológiai részei vannak ennek, de nagyon kell ismerni a törvényt is. Ők hivatalos személyek, de nem is tudják, hogy ez mivel jár.”

A Belügyminisztérium a választás napján megnyitotta az ukrán határt is, hogy a több óra várakozás helyett pár perc alatt át lehessen jutni.

Cikkünk második részét ezen a linken olvashatják:

XS
SM
MD
LG