Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A versenyjogi biztos nem engedi el a Gazpromot


Margrethe Vestager egy brüsszeli sajtótájékoztatón 2018. május 18-án
Margrethe Vestager egy brüsszeli sajtótájékoztatón 2018. május 18-án

Az Európai Bizottság által beharangozott Hidrogén Banknak minimális megtérülési árat kell majd garantálnia, így ösztönözve a befektetést az új technológiába – mutatott rá a brüsszeli tudósítóknak adott interjúban Margrethe Vestager, a testület ügyvezető alelnöke, aki folytatni kívánja a Gazprom elleni vizsgálatot.

Kevesebb mint három hónapon belül már a második nagy páneurópai hidrogénprojekt többmilliárdos állami támogatására bólintott rá az EU versenyjogi biztosa. A Hy2Use, amelybe 13 uniós tagállam invesztál több mint 5,2 milliárd eurót, a zöldhidrogén kutatásához, infrastruktúrájának kifejlesztéséhez és ipari méretű elterjedéséhez kívánja megadni a kezdőlökést lényegében a versenyjogi szabályok rugalmas alkalmazásával.

Margrethe Vestager – aki egy személyben a bizottság egyik ügyvezető alelnöke és versenypolitikai biztos – ugyanakkor nem gondolja, hogy Brüsszel a saját elveinek sutba dobásával próbál új piacot teremteni. „Számunkra az nem siker, ha nem nyújtanak állami támogatást. Az a siker, ha a támogatást átláthatóan nyújtják, és a cél eléréséhez szükséges mértékben” – mutatott rá a Szabad Európának és több európai lapnak adott interjúban, hozzátéve, hogy az EU-ban is nyújtanak szubvenciókat, de ügyelnek az átláthatóságukra.

Az új, nagy volumenű hidrogénberuházás, amelyben 13 uniós tagállam (Magyarország nincs közöttük, Lengyelország és Szlovákia viszont igen) 29 cége 35 projekt megvalósítására áll össze 2024 és 2035 között, az EU újabb stratégiai lépése a külvilágtól való függőségének csökkentését szolgáló értékláncok létrehozására és megerősítésére. A terv keretében a franciaországi Marseille-ben egy nagy elektrolízisüzem épül, Svédországban pedig megújuló energiákból gyártanak majd zéró kibocsátású acélt.

A bizottság reményei szerint az 5,2 milliárd euró állami támogatás további hétmilliárd euró összegű magánbefektetést vonz majd a projektbe. A testület ennek érdekében – ahogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök néhány napja bejelentette – egy új Hidrogén Bank felállításán dolgozik. A projektet versenyjogi szempontból elbíráló dán ügyvezető alelnök szerint ugyan még csak a kezdeti fázisnál tartanak, de az bizonyos, hogy a leendő bank garantálni fog egy minimális árat a befektetőknek, hogy ne fizessenek rá. A testület egy olyan páneurópai bank felállításában gondolkodik, amelynek az EU mellett a tagállamok lennének a részvényesei.

„Bár rendkívüli időket élünk, de normális időkben is befektethetünk hasonló projektekbe, lépést tartva a technológiai fejlődéssel” – vélekedett a versenypolitikai biztos, aki elmondása szerint nagy gondot fordít arra, hogy kisebb és kevésbé tőkeerős uniós tagállamok versenyképes cégei, startupjai is részt vehessenek a projektben.

A hidrogéntechnológia gyorsított ütemű kifejlesztése és elterjesztése az EU egyik válasza az orosz földgázimporttól való függőség csökkentésére. Az orosz gáz EU-importon belüli aránya az év vége óta negyven százalékról kilenc százalékra csökkent. Ennek ellenére az unió nehéz télre készül, mert ilyen rövid idő alatt nem képes helyettesíteni az orosz földgázt.

Az európai versenyhatóság korábban vizsgálatot indított a Gazprom ellen azzal a gyanúval, hogy az orosz gázóriás a szállítások és a tárolók szintjének csökkentésével szándékosan manipulálta a földgáz árát. Bár ez a tényállás mostanra evidenciának tűnhet, a versenypolitikai biztos mégis fontosnak tartja a vizsgálat végigvitelét. „Tisztában vagyok azzal, hogy a vizsgálat nem old meg sok problémát, amelyek alapvetően politikai természetűek. Mégis érdemes látni a részleteket, és más energiacégek számára is fontos üzenete van a vizsgálat lefolytatásának” – indokolta meg kérdésünkre Vestager, miért ragaszkodik a folyamat lezárásához.

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG