Szerte a világon előszeretettel vetnek be a hivatalos hadseregek helyett civil milíciát, zsoldossereget a kormányok. Fél év alatt harminc százalékkal ugrott meg egy újonnan felvenni szándékozott lakáshitel havi törlesztőrészlete. Kiderült, hogy a magyar levélcsomagokat egyenesen oda vitte a Szerb Posta, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség székhelye van. Ezek voltak a legfontosabb cikkeink a héten.
A Wagner-csoport, a Blackwater, a DynCorp vagy az Aegis, Arkan Tigrisei, a török Szürke Farkasok, az YJÊ jazidi női milícia, a mexikói Sinaloa-kartel, a Boko Haram, a Niger-deltai Bosszúállók, a Bangladesi Chhatra Liga, az indai Népi Felszabadítási Gerillahadsereg vagy akár a Tök Pucér Tábornok kannibálkommandója csak néhány példa azon több ezer nem állami fegyveres szervezet közül, amelyek mostanában részt vettek komolyabb konfliktusokban a világon.
Ezek a fegyveres csoportok nagyon különbözők lehetnek céljaiktól kezdve a szervezetükön és módszereiken át a finanszírozásukig, nehéz kategorizálni őket. Céljaikat tekintve például egy kalózcsapat vagy egy drogkartell és mondjuk egy pont ellenük bevetett biztonsági cég is anyagi célokért fog fegyvert.
Az ilyen, kormányt támogató milíciák (KTM-ek) ugyanis meglepően elterjedtek külső és belső ellenfelek ellen is. Egy közelmúltbeli kutatás több mint ötszáz ilyen KTM-et talált 1981–2014 között; számuk a korábbi csökkenés után 2010 óta újra nőni kezdett. Viszont stabilan nagyjából a világ kormányainak negyede, ötven-hatvan ország vet be ilyen kormánypárti fegyvereseket. Az ukrajnai háború miatt az orosz Wagner-csoport került ismét az érdeklődés középpontjába. Erről szóló cikkünket itt olvashatja el.
A héten fotógalériával is jelentkeztünk, ahol helyiek mérik fel az elszenvedett károkat a katonai csapások sújtotta kelet-ukrajnai Kramatorszk, Kusuhum, Konsztantyinovka és Szvetlodarszk településen. Sok ház semmisült meg vagy károsodott jelentősen.
Civilek az ukrajnai orosz invázió kereszttüzében
Alacsony vízkészletek
Magyarországot sokan víznagyhatalomként írták le belföldön, holott az általánosan elfogadott mutatónak számító belső megújuló vízkészlet alapján vízben szegény országnak számít.
Furcsa, de nem azért kerül egy Túró Rudi árába ezer liter tiszta víz, mert ennyire pazarolhatóan olcsó nálunk, hanem mert részben más adókban fizeti ki a lakosság a költségeket, részben a következő generációra hárítja a kormány a vízrendszer karbantartását.
Tízévnyi rezsicsökkentés arra biztosan elég volt, hogy a vízszolgáltatókat a csőd szélére sodorja, arra viszont biztosan nem mindenhol, hogy rászoktassa a magyar lakosságot a vízzel való takarékoskodásra. A nyilvános adatok alapján is nagy vonalakban át lehet tekinteni, hogy áll mostanában az ország, ahogy ezt meg is tettük ebben a cikkünkben.
Vajdasági levélszavazatok
„Becsöngetett hozzánk egy ember, aki postásként mutatkozott be, de nagyon gyorsan kiderült, hogy nem postai alkalmazott, mert nem hordott postásegyenruhát. Amikor újból megkérdeztük, mégis kicsoda, nem volt hajlandó azonosítani magát, annyit mondott, hogy hozta a szavazási levélcsomagokat” – mondta még korábban a Szabad Európának egy névtelenséget kérő szabadkai férfi, aki nem sokkal március 18. után vette át a levélszavazatát.
Azóta kiderült, hogy megbírságolták a Szerb Posta állami vállalat közérdekű adatokért felelős illetékesét, mert nem adta ki a törvényben meghatározott módon és határidőre, kire ruházta át a Magyar Postától kapott, az áprilisi választásokkal kapcsolatos választási csomagok kézbesítését. A Vajdasági Magyar Szövetség – amely a Fidesz meghosszabbított vajdasági keze – korábban, a választás ideje alatt azt mondta, aktivistáik viszik ki a leveleket.
Amikor kiderült, hogy ez jogellenes, és az aktivisták még zaklatják is a szavazókat, a párt elnöke, Pásztor István már tagadta, hogy a pártaktivisták a postások. Azóta kiderült, hogy a Szerb Posta egyenesen abba az épületbe szállította a magyarok levélcsomagjait, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács irodái is vannak.
Hol vannak a diplomás fiatalok?
Az egyetemek visszakapják az állami oktatásirányítástól a jogot annak eldöntésében, hogy kit vesznek fel. A változtatások lényege kimondatlan, de egyértelmű: lejjebb viszik a belépési küszöböt a felsőoktatásba, ahová és ahol egyre kevesebben jelentkeznek és végeznek. A 25–34 évesek között nálunk a harmadik legalacsonyabb a diplomások aránya az EU-ban.
Varga Júlia, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete tudományos tanácsadója szerint a változtatások oka a közoktatás egyre rosszabb színvonala. „Javítani kellene a középfokú oktatás minőségét, kellene valamilyen közoktatáspolitika, mert nagyon nagy a baj” – mondta lapunknak a kutató.
Sok szakember attól tart, hogy a szelektív magyar közoktatás után politikai vagy a politika által kijelölt társadalompolitikai szelekció következhet a felsőoktatásban is.
Elindult a tanév, a Vörösmarty Mihály Gimnázium több tanára nem vette fel a munkát szeptember elsején. Polgári engedetlenségi akciókkal tiltakoznak az oktatási rendszerben uralkodó lehetetlen körülmények ellen. Egy fiatal osztályfőnököt kérdeztünk, bízik-e abban, hogy hatni lehet a döntéshozókra. Erről szóló videónkat itt nézhetik meg.
Megdrágultak a lakáshitelek
Fél év alatt harminc százalékkal ugrott meg egy újonnan felvenni szándékozott lakáshitel havi törlesztőrészlete, miután a jegybank rohamtempójú kamatemelésbe fogott az elmúlt hónapokban. Január végén 2,9 százalékra emelkedett, bő fél év alatt 10,75 százalékra nőtt a jegybanki alapkamat. Ebből három-négy százaléknyi kamat jött át a lakáshitelek esetében.
Tóth Levente, a Bank360.hu kommunikációs vezetője azt mondta, hogy februárban még öt százalék alatti thm mellett lehetett lakáshitelt felvenni, ma már nyolc százalék körül mozognak az átlagos kamatok.
Egyre kevesebben vesznek fel hitelt, miközben a bankok is szigorítottak a feltételeken. Ma már azt is megnézik, hogy milyen típusú lakásra igénylik a kölcsönt, mennyi lesz a rezsije, képes lesz-e törleszteni az adós. Bár a pénzintézetek hitelbírálati szempontjai nem nyilvánosak, a szakértő szinte biztosra veszi, hogy egyre nagyobb súllyal szerepel az is, hogy a megvenni kívánt lakóingatlan milyen típusú, milyen energetikai besorolású.
„Nem mindegy, mennyi lesz a rezsije, mert a jelenlegi energiaárak mellett könnyen előfordulhat, hogy esetenként komoly hatással lesz az adósok pénzügyi helyzetére a rezsiszámlák kifizetése, amivel a bankok már a hitelbírálat során kalkulálnak” – mondta Tóth Levente.
Nagy kérdés, hogy meddig emelkednek a kamatok. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a határidős kamatlábak továbbra is masszív kamatemelési ütemet árazva egy hónap múlva 13,4 százalék, három hónap múlva 14,5, hat hónap múlva 14,8 körüli kamatszintet jeleznek előre.
