A szibériai Tiva régió régóta Oroszország egyik legszegényebb és legkevésbé fejlett szeglete. Egy friss tanulmány szerint a helyiek a leginkább eladósodottak az országban – és szakértők szerint veszélyes spirálba kerültek. Hogyan kezelik a helyzetet?
Nagyezsda Szat története ismerős a dél-szibériai Tiva régió lakói számára. Tíz évvel ezelőtt hitelt vett fel, hogy autót vásároljon.
„Tivában vannak olyan kiadások, amelyekre egyszerűen muszáj hitelt felvenni – mondta a Szabad Európa orosz szolgálatának. – Ilyen például az autó. A tömegközlekedés nagyon rossz – nincs elővárosi vonat, villamos vagy trolibusz. Még a normál buszok is csak szórványosan közlekednek. Pénzt spórolni és kocsira félretenni pedig nem reális, főleg hogy az autók egyre drágábbak.”
Szatnak – aki a régió fővárosában, a Moszkvától 3600 kilométerre keletre fekvő, mintegy 110 ezer lakosú Kizilben él – azért volt szüksége autóra, mert a fia óvodája tíz kilométerre van az otthonától.
„Nálunk az óvodákkal is nagy gondok vannak – magyarázta. – Amikor végre kaptunk egy helyet, el kellett fogadnunk. Tömegközlekedés nincs, ezért kölcsönt kellett felvennem, hogy autót vehessek. Egy külföldi gyártású használt kocsit vettem, és öt évig fizettem.”
Aztán a lánya befejezte az iskolát, és Szat tudta, hogy Tivában nincs lehetőség a felsőoktatásra. Újabb kölcsönt vett fel, hogy a lányát egy másik régióban lévő főiskolára küldhesse.
„Így tíz éven át fizettem a hitelt az autó és a lányom oktatása után” – mondta a nő, hozzátéve, hogy férjével együtt havi jövedelmük mintegy negyven százalékát fordították a törlesztőrészletekre.
A fizetés 78 százaléka megy el törlesztésre
Ami ezt a számot illeti, Szatnak talán szerencséje volt. A Kreml-barát Összoroszországi Népi Front (ONF) nemrégiben készült tanulmánya szerint Tiva Oroszország legeladósodottabb régiója, a helyiek átlagosan jövedelmük 78 százalékát fizetik adósságaik törlesztésére.
„Ha Tiva eladósodottsága 78 százalékos, az valóban hihetetlen” – mondta Valerij Mironov, a moszkvai Társadalom- és Gazdaságtudományi Felsőoktatási Intézet közgazdász professzora, hozzátéve, hogy a tanulmány szerint az országos átlagos eladósodottság 35 százalékos, és már az is aggasztó.
„Ez a sokkoló adat egy elég komoly tanulmányból származik. A negyvenszázalékos eladósodottság már elég rossz, itt pedig 78 százalékot találtak. Ez lényegében azt jelenti, hogy minden tízezer rubel fizetés után, amit kapnak, nyolcezret fizetnek ki az adósságaikra.”
Elmana Mehtyijeva, a Hivatásos Adósságbehajtók Országos Szövetségének elnöke a Szabad Európának elmondta, hogy Tiva helyzete különösen azért aggasztó, mert ott nagyon alacsonyak a bérek.
„Tiva valóban mindig is azon régiók közé tartozott, ahol különösen magas az eladósodottság aránya – mondta. – A helyzet tehát nem új, de mindenképpen figyelmet érdemel.”
Az emberek hitelből élnek túl
Az ONF tanulmánya a központi bank, a Roszsztat kormányzati statisztikai hivatal és a nagybankok adatai alapján készült.
Emellett a munkaügyi minisztérium augusztusi adatai szerint Tivában a legmagasabb az országon belül a szegénységi ráta, a lakosság 34,1 százaléka él a hivatalos megélhetési minimum alatt. Az országos átlag a Roszsztat áprilisi jelentése szerint 12,1 százalék volt.
Az átlagbér Tivában körülbelül 37 000 rubel (495 dollár) havonta, a hivatalos munkanélküliségi ráta pedig közel 12 százalék.
„Lényegében az emberek csak túlélnek” – mondta Ajana Huruma helyi lakos a Szabad Európának.
„Ha csak egy kicsit is javítani akarnak az életszínvonalukon – új hűtőszekrényt vagy mosógépet akarnak venni –, akkor kölcsönre van szükségük (…) Tisztességes összegre van szükség ahhoz, hogy a gyerekeket felkészítsék a tanévre vagy téli ruhát vegyenek. Ez nagyon nehéz. Nem azért vesznek fel hitelt, hogy új Toyotát vagy Audit vásároljanak (…) Az emberek szinte mindenre kölcsönt vesznek fel, mert egyszerűen nincs pénzük.”
Hozzátette, hogy a kisvárosokban és falvakban az emberek gyakran arra szorítkoznak, hogy hitelt vegyenek fel élelmiszer-vásárlásra, különösen akkor, amikor késnek a fizetések és a szociális kifizetések. „A helyzet nagyon nehéz” – mondta Huruma.
Egyszázalékos hitel – sokan nem tudják, hogy napi egy százalék a kamat
A régióban így virágzik a mikrohitelezés, ami megfelelően magas kamatlábakkal jár.
„A mikrohiteleket nagyon agresszívan reklámozzák” – magyarázta egy másik helyi nő, Ajana Mongus. „Egyszázalékos hitelt ígérnek, de nem mindenki érti, hogy ez napi egy százalékot jelent. De az emberek egyszerűen belefáradtak abba, hogy nem tudnak vásárolni semmit, belefáradtak abba, hogy fizetéstől fizetésig élnek. Úgy veszik fel a kölcsönöket, hogy nem gondolnak arra, mi lesz azután.”
A Kizilben élő Csecsek Szariglar 2008-ban került adósságspirálba. Évekig havi húszezer rubeles (270 dollár) fizetése felét fizette a banknak. Néhány hónapban nem tudta fizetni a részleteket, és mikrohitelhez folyamodott. Amikor nem fizette ki a részleteket, a kamatok az egekbe szöktek, és elkezdték üldözni az adósságbehajtók.
„Éjjel-nappal hívogattak” – emlékezett vissza. „Tudjuk, hol lakik. Ismerjük a családját. Menjen el és adja el az egyik veséjét” – mondták neki.
„Elkezdtem inni” – vallotta be, hozzátéve, hogy az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében.
Most már a második férjével él, és leszokott az ivásról. Az év elején visszafizette a banki hitelt, de a mikrohitelezőkkel még mindig van dolga.
Kétszer annyit kellett visszafizetni
„Ötvenezret vettem kölcsön és százezer rubelt kell visszafizetnem – mondta. – De most már könnyebb. Összesen negyvenezer rubel a havi bevételünk – a fizetésünk, plusz amit a varrással és a kézművességgel tudok keresni. Az idősebb gyermekeim pedig kiköltöztek és eltartják magukat. Még mindig vannak adósságaim, és a behajtók még mindig hívogatnak miattuk, de ez már nem zavar annyira.”
Mironov elmondta, hogy sokan eladósodnak Tivában – mint például Nagyezsda Szat – a régió rossz infrastruktúrája és szociális szolgáltatásai miatt. A körzet 2020-ban hétmilliárd rubellel (93 millió dollár) járult hozzá a költségvetéshez, és 18 milliárdot (240 milliárd dollár) kapott Moszkvától. A régiónak nincs vasútja, ettől minden áru drágább, a vállalkozók pedig vonakodnak a körzetben üzletet nyitni.
„Mit tehet a kormány egy ilyen régió támogatására? – kérdezte. – A kormány legalább biztosíthatja az alapvető szociális szolgáltatásokat – olyan szinten, hogy az emberek további nehézségek nélkül használhassák azokat. Elsősorban az egészségügyre és az oktatásra gondolok” – tette hozzá Mironov.
Eközben a régió adósságproblémái egyre súlyosbodnak.
„A legfontosabb, hogy rendben törlesszünk és ne tegyük tönkre a hitelminősítésünket – mondta Huruma. – És akkor tudunk venni valami ennivalót.”
