Az afgánok szerint a tálib harcosok megállítják az embereket az utcán, és átkutatják az okostelefonjukat. A Szabad Európa Azadi Rádiójának nyilatkozók elmondták, hogy megverték vagy zaklatták őket, miután zenét vagy videókat találtak a készüléken. Sok esetben a tálibok elvették a telefont vagy letörölték a tartalmát – mondták.
Jaszir a nap végén lehúzta boltja rolóját Kabulban, és hazafelé tartott, amikor tálib harcosok megállították és az okostelefonját követelték.
„Átnézték a telefonomat, látták a fotókat, amelyeken sportolok, edzőteremben kondizok és a barátaimmal lógok” – mondta Jaszir, aki a tálibok megtorlásától tartva nem adta meg valódi nevét a Szabad Európa Azadi Rádiójának.
„Aztán megvertek” – tette hozzá.
„Megpofoztak, majd megrugdostak, mert zenét hallgattam a telefonomon. Nem tudtam mást tenni, mint azon tűnődni, milyen bűnt követtem el.”
Jaszir nincs egyedül. Az afgánok országszerte panaszkodnak arra, hogy a tálibok belenéznek az okostelefonjukon lévő személyes fotókba és videókba, kontaktlistába és a közösségimédia-fiókokba.
Az olyan zenék vagy videók, amelyek a tálibok szerint sértik a szigorú erkölcsi kódexet, gyakran zaklatáshoz és erőszakhoz vezet, mondták. A tálib harcosok sok esetben elkobozták a készüléket, feltörték vagy törölték az adatokat.
A tálibok viselkedése felháborodást váltott ki a mélyen vallásos és konzervatív, mintegy 38 millió lakosú Afganisztánban. Sokan sértőnek tartják, ha idegenek belenéznek a személyes adataikba.
„Aláássa az emberek méltóságát”
Jaszmin, egy fiatal nő azt mondta, hogy nem hordja magával a mobiltelefonját. Felidézte, hogy tálib harcosok megverték az unokatestvérét, amikor felfedezték, hogy zenét hallgat az okostelefonján.
„A barátai és a járókelők szeme láttára verték meg” – mondta Jaszmin, aki biztonságát féltve nem árulta el valódi nevét a Radio Azadinak.
„Nem törődnek azzal, hogy ez aláássa az emberek méltóságát. Csak a szélsőséges világnézetüket akarják ráerőltetni.”
A militáns iszlamista csoport az iszlám saríatörvények fundamentalista értelmezését követi.
1996 és 2001 közötti brutális első rezsimjük alatt a tálibok betiltották a zenét, a független médiát és számos sportágat. Megtiltották a nőknek, hogy dolgozzanak, a lányoknak pedig hogy iskolába járjanak. A férfiakat arra kényszerítették, hogy imádkozzanak és szakállat növesszenek.
A hatalom augusztusi visszaszerzése óta a tálibok számos olyan elnyomó törvényt és retrográd politikát vezettek be újra, amelyek korábbi uralmukat is meghatározták.
Szubhan Miszbah, egy Kabulban élő jogi szakértő szerint a tálibok gyakorlata – az okostelefonok átkutata – ugyanazokat az iszlám törvényeket sérti, amelyeket állításuk szerint védelmeznek.
„Az iszlám saríatörvények tiltják, hogy engedély nélkül beavatkozzanak bárki magánéletébe” – mondta.
„A kutakodás csak akkor megengedett, ha valakit bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak. Az ilyen tevékenységet folytató embereket ki kell vizsgálni.”
Büntessék meg a jogsértőket!
A tálibok tagadták, hogy harcosaik átkutatják az emberek okostelefonjait.
„Senki sem kapott felhatalmazást arra, hogy bárkinek a mobiltelefonját átkutassa – mondta Ahmadullah Vaszik tálib szóvivő a Radio Azadinak. – Nem hallottunk ilyen incidensről.”
Lutfullah Hakimi mufti, a csoport soraiban a nemkívánatos személyek kiszűrésére létrehozott tálib bizottság vezetője azonban elismerte és bírálta a gyakorlatot.
„Miért sértik az emberek magánéletét azzal, hogy átkutatják a zsebüket és szaglásznak a telefonjukban?” – tette fel a kérdést Hakimi november 23-án a déli Kandahár városában tartott beszédében.
Az afgánok szerint a tálibok gyakorlata nem újdonság. A húsz éven át tartó felkelés során a tálib harcosok rendszeresen megállították az embereket az autópályák ellenőrzőpontjainál, és átnézték az telefonjukat.
Sok afgán számolt be megfélemlítésről vagy zaklatásról, amikor a tálibok elkobozták az okostelefonokat és egyes esetekben lemásolták a telefon adatait.
Zabihullah Mudzsáhíd tálib szóvivő egy 2020 októberében a Radio Azadinak küldött üzenetben elismerte, hogy a harcosok átkutatták az általuk gyanúsnak tartott emberek telefonját.
„Nem ellenőrizzük senkinek a telefonját azért, hogy megnézzük a fényképeit vagy az adatait – mondta Mudzsáhíd. – Csak a gyanús személyek telefonjait nézzük meg, hogy kiegészítsük a meglévő információinkat” – tette hozzá.
„Megnézzük a kapcsolatait és az egyéb információkat, hogy eldöntsük, szükség van-e arra, hogy őrizetbe vegyük és elvigyük további kihallgatásra.”
Amikor a tálibok visszanyerték a hatalmat, néhány afgán a tálib megtorlástól tartva törölte digitális profilját, az üzeneteket, zenéket és képeket az okostelefonjáról.
