Atanasz Csobanov, az egyik vezető bolgár oknyomozó újságíró reméli, hogy a korrupciót leleplező munkája lassan „jó irányba tereli a dolgokat” az EU egyik leginkább korrupt országában. Csobanov azonban azt is elmondta a Szabad Európának, hogy Bulgáriában a korrupciót feltáró újságírók gyakran maguk is célpontjai lesznek azoknak, akiket lelepleznek.
Atanasz Csobanov, az egyik vezető bolgár oknyomozó újságíró számára a korrupció feltárása az EU egyik legkorruptabb országában ritkán hoz jutalmat.
Ahelyett, hogy a feltételezett elkövetők az igazságszolgáltatás elé kerülnének, a hozzá hasonló újságírók gyakran szembesülnek megtorlással azok részéről, akiket lelepleztek.
„Normális esetben az oknyomozó riportok eredményének jogi lépésekhez kellene vezetniük, de Bulgáriában gyakrabban szülnek intézményi megtorlást az újságírók és forrásaik ellen” – nyilatkozta Csobanov a Szabad Európának.
Állításának bizonyítására az 54 éves Csobanov kiemeli az általa alapított és jelenleg is vezetett BIRD (Bureau of Investigative Reporting and Data) februári jelentését. Ebben a BIRD közzétette az állítólagos kapcsolatokat szervezett bűnözői csoportok, a bűnüldöző szervek és az ország főügyésze között.
Ivan Gesev főügyész azonban március 16-án támadásba lendült, és azzal vádolta az újságírókat, hogy bűnözőkkel, üzletemberekkel és politikusokkal szövetkezve összeesküvést szőttek ellene és a belügyminisztérium magas rangú tisztviselői ellen. Május 1-jén Gesev túlélt valamit, amit a média autórobbantásnak nevezett, de Bulgáriában sokan, köztük Csobanov is megkérdőjelezi az incidens részleteit és időzítését.
Bulgária nem áll az újságírói ranglisták élén, de a párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (RSF) szerint van előrelépés. A május 3-án, a sajtószabadság világnapja alkalmából kiadott 2023-as médiasajtószabadság-indexében az RSF szerint a média szabadsága „törékeny és instabil” az Európai Unió egyik legszegényebb országában. Bulgária helyezése ugyanakkor a tavalyi 91.-ről a 71.-re ugrott a rangsorban.
Az RSF szerint ez a javulás részben annak köszönhető, hogy 2022-ben Bulgáriát nagyrészt Kiril Petkov miniszterelnök Nyugat-barát kormánya irányította, aki azzal az ígérettel került hatalomra, hogy harcolni fog az országban elharapódzott korrupció ellen. Petkov kormánya azonban 2022 júniusában megbukott, miután elvesztette a bizalmatlansági szavazást a parlamentben, amiért Oroszországot és országa erős maffiáját okolta. Árulkodó módon az RSF szerint Bulgária specifikusan egyedi problémája „egyes magas rangú ügyészek fordított szerepe”.
„Stratégiai perek”
A megtorlás gyakran jár azzal, hogy beperelik az újságírókat. Bulgária egyike azon uniós országoknak, ahol a visszaélésszerű perek – az úgynevezett stratégiai perek a nyilvánosság részvétele nélkül – „egyre gyakoribbá válnak” – olvasható a Médiaszabadság-jelentés 2023 című dokumentumban, amely a második éves jelentés a témában, amelyet az Európai Polgári Szabadságjogi Unió készített.
Ezek a perek a szakértők szerint nagyrészt gazdag magánszemélyek és vállalatok kísérletei arra, hogy a törvényt felhasználva megfélemlítsék vagy elhallgattassák az oknyomozó riportereket és a civil szervezeteket.
Bulgáriában Szvetlin Mihajlov bíró beperelte Borisz Mitov újságírót – aki jelenleg a Szabad Európa bolgár szolgálatának munkatársa –, miután 2018-ban írt egy cikket, amelyben azt állította, hogy a bíró milliomos, aki számos botrányba keveredett.
Az újságírókat is rendszeresen fenyegetik, többek között maga a főügyész. Szófiában tartott sajtótájékoztatóján Gesev, akinek buzgalmát és feddhetetlenségét Washington és Brüsszel is régóta megkérdőjelezi, nem nevezett meg név szerint egyetlen újságírót sem az ellene feltehetően készülő összeesküvésben, de egy névsort vetítettek a mögötte lévő képernyőre, köztük Csobanovét és kollégájáét, Dimitar Sztojanovét, aki szintén vezető szerepet játszott a februári BIRD-leleplezésben.
Az a jelentés a hírhedt kriptokirálynővel, Ruja Ignatovával foglalkozott, aki a több millió dolláros OneCoin-átverés vezetője volt, és eltűnt, miután állítólag 2017-ben ötmilliárd dollárral verte át a befektetőket. A BIRD jelentése, amely egy meggyilkolt bolgár rendőrségi tisztviselő birtokában talált dokumentumokra hivatkozik, arra utalt, hogy Ignatovát 2018-ban megölték.
„A következtetés elég nyilvánvaló volt: ha ilyen veszélyes fickókról és egy ilyen nagy horderejű ügyről, mint Ignatova eltűnése, merészelsz írni, magad is célponttá válsz” – mondta Csobanov, aki mostanra Párizsba költözött.
Április 13-án aztán a hatóságok nyilvánosságra hozták a több személy közötti szöveges üzenetek átiratait és képernyőmentéseit, köztük egy üzenetcserét Sztojanov és egy forrás között, aki jelenleg őrizetben van, mivel kábítószerrel kapcsolatos vádak miatt folyik ellene nyomozás.
A legutóbbi rangsorhoz fűzött megjegyzésekben az RSF kifejezetten erre az esetre hivatkozott. „Ahelyett, hogy megvédenék az újságírókat és szisztematikusan üldöznék az ellenük elkövetett bűncselekményeket, nyomást gyakorolnak rájuk, ahogy azt a források titkosságát fenyegető, közelmúltbeli Dimitar Sztojanov-eset is mutatja” – mondta az RSF.
Ez megismétli az Committee to Protect Journalists (CPJ) korábbi aggodalmait.
„A bolgár hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az újságírók ne keveredjenek bűnügyi nyomozásba és hogy a sajtó munkatársai anélkül tudósíthassanak az állami korrupcióval kapcsolatos állításokról, hogy attól kellene tartaniuk, hogy a bűnüldöző szervek célkeresztjébe kerülnek – jelentette ki Mong Attila, a CPJ európai képviselője április 24-én. – A hatóságoknak fel kell hagyniuk a Dimitar Sztojanov és Atanasz Csobanov újságíró zaklatására vagy akadályozására irányuló törekvésekkel, és lehetővé kell tenniük, hogy a BIRD szabadon dolgozhasson.”
Az Európai Újságírók Szövetségének bolgár tagozata, egy érdekvédelmi szervezet áprilisban nyilatkozatot adott ki, amelyben az üzenetek nyilvánosságra hozatalát „az újságírói források titkossága gátlástalan megsértésének” nevezte.
Csobanov számára nem idegenek a fenyegetések. Elmondása szerint a szófiai amerikai nagykövetség 2022. január 7-én értesítette arról, hogy ellene irányuló „fizikai erőszakkal való közvetlen fenyegetésről” értesültek.
„Egy hónapig golyóálló mellényt kellett viselnem, megváltoztattam az útvonalaimat, a szokásaimat, és utasítottam a családomat, hogy legyenek éberek” – mesélte.
Csobanov a CPJ-nek elmondta: úgy véli, a fenyegetés összefüggésben állt azzal, hogy a BIRD számára egy amerikai lobbista és Deljan Pejevszki bolgár parlamenti képviselő, médiatulajdonos és az ország hírszerző szolgálatainak korábbi vezetője közötti szerződésekkel kapcsolatban nyomozott.
„Elkezdtem hívogatni a történetem főszereplőit, felajánlva a válaszadás lehetőségét, majd néhány nappal ezután kaptam ezt az értesítést telefonon az amerikai nagykövetségtől. Ez a legveszélyesebb szakasza a nyomozásnak, mert a rosszfiúk éberek, és megpróbálnak megállítani” – tette hozzá Csobanov.
Várhatóan fokozódni fog a feszültség
A főügyészség és az újságírók közötti feszültség valószínűleg csak fokozódni fog a Gesev elleni, alig néhány nappal ezelőtti állítólagos autórobbantás miatt. Csobanov – sok más bolgárral együtt – azt állítja, hogy a támadás egyes részletei nem tűnnek hitelesnek.
„Gesev másfél hónappal ezelőtt hangosan azt állította, hogy oligarchák, bűnözők, sőt olyan újságírók, mint én és a kollégám, Dimitar Sztojanov egy csoportja vette célba, akik összeesküdtek, hogy eltávolítsák a hivatalából (…) Aztán jött ez a próféciája az út menti robbantásról” – mondta.
„A robbanás, amely nehéz páncélozott dzsipjében érte, nagyon furcsa, ha összevetjük a három kilogramm TNT-vel egyenértékű robbanásról és a tüzes pokolról szóló állításokat a robbanás helyszínéről készült képekkel, amelyek inkább egy szerény tűzijáték robbanására hasonlítanak” – mondta Csobanov.
Több tucat állami alkalmazott ügyész május 2-án „csendes tüntetést” rendezett a városok bíróságai előtt, amit a Gesev iránti támogatás jeleként jellemeztek. „Senki sem gondolhatja, hogy az Ivan Gesev elleni támadás megrendezett volt” – mondta Sziika Mileva, a főügyészség szóvivője a szófiai bíróság épülete előtti tüntetésen.
Csobanov szerint a politikai hatalom állandó beavatkozása miatt Bulgáriában nagyobb szükség van a független újságírásra, mint valaha. „Ez az, amit mély államnak nevezünk, az egykori kommunista titkosszolgálatokhoz kapcsolódó hatalmi szereplők konstellációja, akik a közpénzek kiszipolyozásával jutnak pénzhez. Valójában nagyon kevés független médium van Bulgáriában” – mondta.
Csobanov újságírói karrierje szinte véletlenül indult. „2004-ben segítettem egy barátomnak egy kis újság megtervezésében és kiadásában, mert nem rendelkezett a szükséges számítógépes ismeretekkel” – mondta Csobanov a Szabad Európának.
Az újságírói munka magával ragadta, és Csobanov hamar belevágott a blogolásba, majd az oknyomozó riportok készítésébe. „2010-ben kezdtem el oknyomozó témákkal foglalkozni, először a földhivatali nyilvántartásokban kutakodtam, követtem az értékes állami területekkel kapcsolatos ingatlanügyleteket. A korrupt tisztviselők szeretnek ingatlanba fektetni” – mondta.
2010-ben a Bivol nevű bolgár oknyomozó honlap egyik alapítója volt, amelynek főszerkesztőjeként is tevékenykedett. Később a BIRD szervezet vezetője lett.
Csobanov együttműködött a Szervezett Bűnözés- és Korrupciójelentési Projekttel (OCCRP) is, többek között dolgozott a szervezet több, nagy port kavaró leleplezésén, köztük a Pandora-iratokon, az azerbajdzsáni pénzmosodán és másokon.
A buktatók ellenére Csobanov nem tervezi, hogy felhagy a szakmájával. „Úgy gondolom, hogy a korrupció és az állam-maffia összefonódás leleplezése jobbá teszi a világot, és életeket ment – mondta. – Lassan, fájdalmasan, de jó irányban változtatja meg a dolgokat.”
