Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Aknamező térképre cseréltek ki 15 örmény hadifoglyot


Az azeri hadsereg aknakereső egysége az egyik vitatott területen, 2020 novemberében
Az azeri hadsereg aknakereső egysége az egyik vitatott területen, 2020 novemberében

Aknamentesítéshez nyújtott segítségért cserébe Azerbajdzsán szabadon engedett 15 örmény hadifoglyot. Nem lehet tudni, még hányan lehetnek fogságban a tavaly őszi háború óta, és a harcok lezárása után, a tűzszünet ellenére újabb katonákat fogtak el.

Július harmadikán az örmény és az azeri külügyminiszter megállapodott 15 örmény katona hazaengedéséről. A katonák még a tavaly szeptember és november közötti hegyi-karabahi háború alatt kerültek fogságba. A mostani megállapodás része, hogy a katonák elengedéséért cserébe Örményország olyan térképeket ad át Azerbajdzsánnak, amelyeken a frontvonalaknál lerakott mintegy 92 000 taposóakna (gyalogsági aknák és tankelhárító aknák egyaránt) elhelyezkedése látható.

Aknamező térképekért cserébe

Az azeri külügyminisztérium közleménye szerint a megállapodást (csakúgy, mint a háborút lezáró tűzszüneti egyezményt) Oroszország közvetítésével kötötték meg. Az aknák a Fizuli és Zangilan régiókban találhatók, vagyis két olyan térségben, amelyek a háború után Azerbajdzsán ellenőrzése alá kerltek.

"Humánus lépésként az azeri oldal szabadon engedett 15 örmény nemzetiségű személyt” – írta az azeri közlemény. „Jó szándékuk jeléül az örmény oldal térképeket adott át Azerbajdzsánnak a Fizuli és Zanglian régiókban található aknamezőkről” – közölte az örmény külügyminisztérium.

A kiszabadult katonák neveit csak hazaérkezésük után közlik majd. Egyelőre annyit tudni csak, hogy mind Örményország észak-nyugati, Sirak nevű régiójából származnak.

Civilek is meghaltak az aknásítás miatt

Az örmény többségű Hegyi Karabah a ’90-es években de facto autonóm állammá vált, de Azerbajdzsán saját területének tekintette a régiót és az azt körülvevő, szintén az örmények ellenőrzése alá került területeket. A 2020-as háború után utóbbi területek visszakerültek Azerbajdzsánhoz, a háború és a rendezés alatt több ezer itt élő örmény lakost űztek el.

Az azeri vezetés célja, hogy a megszerzett területeket újra azeriekkel telepítsék be (részben azokkal, akiket a ’90-es években üldöztek el). Ezt megnehezíti a területek háború alatti elaknásítása: a taposóaknák miatt november óta 7 azeri katona és 18 civil halt meg, 100-an pedig megsebesültek.

Nem világos, hányan lehetnek még fogságban

Bár a tavalyi tűzszüneti megállapodás fogolycserét írt elő, valószínűleg az elfogott katonák csak kis része térhetett haza (44 örmény és 12 azeri katona). Emellett a tűzszünet kihirdetése óta, kisebb összecsapásokban és határincidensekben még legalább 60 örmény katona fogságba került.

Biztosan nem is lehet tudni, hány ember lehet fogságban – ennek egyik oka, hogy Azerbajdzsán nem minden elfogott katonát ismer el a Genfi Egyezmény alapján védett státuszt jelentő hadifogolyként.

XS
SM
MD
LG